Bárány az üres lakásban (Cseh Tamás énekel)
Örökké a boltba, a boltba lemenni, és ott a megszokott élelmet venni. Még jó, hogy van rája pénz.
Örökké csak közös költség fizetni, örökké plafonra felnézve: semmi. Végül is az ember néz.
Végül is van szeme azért, hogy nézzen, közösen vesz részt a közös költségben. És nincsen háborús vész.
Háború máshol van vagy 50 éve, legfeljebb itt csak az ember fejébe, miből az ember kinéz,
Előbb jön emberre az érzés rája, s csak aztán bukkan fél az érzés tárgya, és ettől őt szeretem.
Tulajdon életben tulajdonképpen jól ismert zaj lesz a tulajdon léptem, lenézek: ez a cipőm.
Nem ócska, de már a lábam formáját mutatja, látni már rajta a csámpát, na tessék, ez a cipőm.
Vagy nézzünk csak be a nyikorszekrénybe, négy-öt-hat ruhánkon végigszemlézve, s csapjuk be úgy, hogy az döng. http://www.free-lyrics.org
S ott van még a szokott, híres jókedvünk, ma is ő vezet, hogy szerinte menjünk, de egy ideje kissé kopott.
S van még, hogy lemenni villanykörtéért, s tudni a lakásunk otthagyott csöndjét, ránk vár, míg nem vagyunk ott.
Vagy egy vállunkon elfekvő hajat babrálni, és közben jön az a bárki, akárki, az, aki fülünkbe súg:
"Rengeteg dolgod van, kelj fel és menj el, fizesd be, vedd meg és ne sokat kertelj, nekünk mind egy a bajunk:
hogy amíg mi lemegyünk villanykörtéért, s magára hagyjuk a lakásunk csöndjét, egy bárány jelenik meg ott.
És az a bárány ott őrjöngve tombol, csöndet nem törve meg, hangtalan rombol, egy világot szétdarabol.
Őrjöngő bárány egy üres lakásban, mindig ezt látjuk a lenti vásárban, dühöng, míg nem vagyunk ott.
Őrjöngő bárány az üres lakásban, látod, míg ott vagy a lenti vásárban, egy világot szétdarabol." |