NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE
Legutóbbi olvasó: 2024-03-28 23:25 Összes olvasás: 30995358. | [tulajdonos]: író-olvasó-találkozó | 2021-02-27 12:00 |
A milliomos Proust alakjai (Az eltűnt idő nyomában) nem vécésnénik vagy „raklapőrök”. Abszolút úri társaság. A cselédek is az úri viszonyoknak megfelelően viselkednek a regényben, sőt, néha még merevebben ragaszkodtak ahhoz, hogy mi illik, mi nem, mint a gazdáik. A Proust a gyerekkora tárgyi környezetére megindító szeretettel, szépítően emlékszik vissza. Az emberábrázolásáról ez már kevésbé mondható el. Van, akit nem „bánt”, de bizonyos viselkedésformákat olyan érzékletes csúfondárossággal pellengérez ki (köztük nem egyszer a saját magatartását is), hogy időnként hangosan felnevetek olvasás közben. Az alakjai mégis szerethetők maradnak, éppen azért, mert a hibáik megmutatásával emberközelségbe hozza őket. Azt nem lehet tudni, mit szólt (volna) egyik-másik nagynéni a nem mindig előnyös ábrázoláshoz.
Most olvasom, hogy Proust is homoszexuális volt. A regényben ennek jeléig még nem jutottam, vagy csak nem vettem észre, mert nem ez érdekelt.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!