NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE
Legutóbbi olvasó: 2024-04-18 05:16 Összes olvasás: 3124936. | [tulajdonos]: ... | 2020-06-30 11:13 |
2020. június 30.
Most már mindegy, hova érkezünk, csak menjünk, sürgetett a Hang, és nem először érzem úgy, hogy át akar verni, vagy kérdésként hangzik el a mondat, csak én nem hallom a hangsúlyt. Ébredés előtt egy sudár női alak állt előttem hálóingszerű, fehér ruhában, mint egy élő szabadságszobor. A haját és a ruháját lengette a szél. Ki ez, tűnődtem, és mintha valaki válaszként egy cikket nyomott volna a kezembe, hogy olvassam el, persze, nem kellett elolvasnom, legalábbis nem úgy, ahogyan a valóságban szoktam. Belement a fejembe, anélkül, hogy betűről betűre kellett volna átböngésznem. Á, szóval csatába készül, értettem meg. De így, ebben a ruhában? Akkor a cikk tudományos hangon (vagy csak tudálékosan) magyarázni kezdte, mire képes ez a nő, és megnyugodtam: vért és páncél nélkül is el lehet indulni harcolni. Versek jutottak eszembe ébredés után (mi más?): József Attila Könnyű, fehér ruhában-ja és Arany János Rozgonyiné-ja. De az átvertség-érzés továbbra is itt motoszkál bennem. Mire készül ez a nő? Mi garantálja, hogy a csata vértelen is lesz, nem csak vérttelen?
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!