DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 5 órája
Farkas György 6 órája
Cservinka Dávid 8 órája
Filip Tamás 17 órája
Tóth János Janus 18 órája
Valyon László 1 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Ózdi Annamária 2 napja
Kiss-Péterffy Márta 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 10 napja
Duma György 10 napja
DOKK_FAQ 11 napja
Csombor Blanka 14 napja
Tóth Gabriella 15 napja
Vadas Tibor 15 napja
Tamási József 16 napja
Zsigmond Eszter 19 napja
FRISS NAPLÓK

 A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 2 órája
Gyurcsi 3 órája
Jószándékú párbeszélgetés 5 órája
A vádlottak padján 5 órája
A fény nem publikus 6 órája
Hetedíziglen 18 órája
az univerzum szélén 18 órája
Bátai Tibor 21 órája
négysorosok 1 napja
Minimal Planet 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 2 napja
nélküled 2 napja
mix 3 napja
szilvakék 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
EXTITXU-UXTITXE bloggernek 2 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.


NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE
Legutóbbi olvasó: 2024-03-28 15:58 Összes olvasás: 30982

Korábbi hozzászólások:  
Olvasói hozzászólások nélkül
386. extitxu: jav.[tulajdonos]: prawdziwy-człowiek2021-03-08 16:02
Eltúloztam, mint mindig. Nem "nagyon" bosszantott fel, csak kicsit. De most újrahallgatva, még úgy sem. Jó ez így.

Olvasói hozzászólások nélkül
385. extitxu: húúú![tulajdonos]: prawdziwy-człowiek2021-03-08 12:21
Ott van az asztalon az új novelláskötetének a kézirata!!! Kibontva. Az én drága Igaz Emberkém egy idő után felfogja, hogy hiába vitte el a stúdióba, úgysem kerül érdemben szóba, csalódottság nélkül elteszi. Volt ő már ennél méltatlanabb helyzetben is.

384. [tulajdonos]: prawdziwy-człowiek2021-03-08 12:09
Apám olyan mértékben megingatta az emberi autoritásba vetett hitemet, hogy sokáig azt hittem, semmilyen földi felettes nem fogdahatok el ,amíg élek, pláne akkor nem, ha hímnemű az illető. De én szerencsés csillagzat alatt születtem, vagy azóta rendeződtek számomra kedvező állásba a csillagok. Ifjú felnőttként több olyan rangban, beosztásban, tudásban, tapasztalatban felettem álló emberrel (köztük férfiakkal) találkoztam, akik felülírták a gyerekkoromban belém táplált képet. Többek között azzal, hogy – bár szerintem nincs olyan ember, aki minden pillanatban, minden szempontból igazat mond – a kendőzetlenségre való törekvésük miatt mégis hiteles, autentikus, modellértékű figurákként álltak előttem. Sokáig nem értettem, hogyan tehetik azt a zsidók, hogy valakit Igaz Embernek neveznek ki. Hogyan lehet erről dönteni? Egészen addig nem is hittem el, hogy ez valóban létezhet, amíg nem találkoztam Benedek István Gáborral, aki nem egészen egy évig a főnököm volt. Az elsőtől az utolsóig, minden pillanatot, amit a közelében töltöttem, áldásnak tekintek. Ha egyszer interjút készíthetnék vele, befognám a bagólesőmet, hagynám mesélni, mert ha valaki, ő igazán (és igazul) tud mesélni. (A Benedek név kötelez?) Az alábbi műsorvezető ellenben felbosszantott. Nagyon.


383. [tulajdonos]: ...2021-03-07 22:16
Mindig hajlottam a mazochizmusra, így sikerült tönkretennem ma egy elég jól induló, napfényes vasárnapot. Végiggyötörtem magam Händel, Il trionfo del Tempo e del Disinganno (Az Idő és a Kijózanodás diadala) című o(pe)ratóriumának első részén: a Krzysztof Warlikowski rendezte interpretáción. Most úgy érzem magam, mint akin keresztülment egy csapat dementor. A Szépség (szoprán) az első részben drogfüggő kurva (vagy legalábbis úgy van öltöztetve), az Öröm (férfi mezzoszoprán) drogdílerszerűség, az Idő nőfaló öreg pöcs, egyben mintha rendező is volna, a Kijózanodás vörösre festett szájú, szőke titkárnő (az Idő jobbkeze), mellesleg egyre nyilvánvalóbban madám is. Mivel a Szépség már a darab legelején be van állva, és láthatólag minden életörömnek híján van, mindegy mi történik vele a két és fél órás darabban. Nincs miből kiábrándulnia. Felszabadítani (megváltani) lehetne, de az láthatólag nem történik meg. Az Idő úgy ajánlja fel neki a túlvilágot, mint egy sértődött strici: itt én vagyok az úr, ha nem tetszik, hogy itt vagyok veled, menj át az örökkévalóságba, ott nincs hatalmam. A Szépség a végén öngyilkos lesz (belenéztem a második részbe is). Közben átmenetileg minden funkció nélkül átöltözik fiúruhába, annak a fiúnak a ruhájába, aki mintha csak azért került volna be a darabba (Händeltől függetlenül), hogy a férfi szereplő által alakított Öröm egy kicsit örömködhessen vele. Az egész egy fordított színházi térben játszódik, mi nézők ülünk a színpadon, a szereplők a nézőtéren játszanak. A színházi ülőhelyek szép lassan megtelnek zombitekintetű fiatal nőkkel. A Szépség megállás nélkül szenved, nincs öröme semmiben, csak Öröme van, de az igazából nem a szövetségese. Az arcát az elejétől a végéig a könnyeitől – vagy mitől – elmosódott sminkje csúfítja. Nem fejlődik közben semmit. Az elején sem tűnik úgy, mintha hinne valamiben (az elénekelt szöveg szerint igen: az örömökben, de a metakommunikációja nem ezt tükrözi), a végére sem jut el sehova (még csak lejjebb sem, mint ahol a legelején volt). Meggyőződés nélkül énekli az Időnek, hogy mutassa meg, hova kell mennie, ő készen áll rá. Amíg fiúnak öltözik a darab közepén mintha átderengene az arcán valami érthetetlen remény, de az Idő tekintete pillanatok alatt lehervasztja róla. Reménytelennek tűnik, hogy a második részben felmentést találok erre a nyomorra. Egy icurka-picurka mozzanattal is beérném, ahol csak egy pillanatra is átszellemül a Händeltől kölcsönvett anyag. Addig is (gyógyulásul):






Olvasói hozzászólások nélkül
382. extitxu: bűneim[tulajdonos]: ...2021-03-06 14:08
A 378-hoz.

A Semmi-t (Nada) Carmen Laforet írta. Összekevertem Unamuno Köd-jével (Niebla), azt nem mertem felolvasni a kisfiamnak. A regény címét adó "köd" a semmiben való bolyongás metaforájaként értelmezhető -- így tanultuk. Nem volt alkalmam ezt rendesen ellenőrizni annak idején. Kisgyerekkel az ölemben, örültem, hogy meg tudtam írni a spanyol nyelvű szakdolgozatomat María Luisa Bombal polifonikus szövegalkotó módszeréről. Unamuno regényét csak átfutottam a vizsgák miatt. Ami azért volt bűntény, mert Bombal is alkalmazza a ködöt mint metaforát az egyik legfontosabb kisregényében, a La última nieblá-ban, amit azóta sem fordítottam le, és úgy látom, más sem. A szakdogámra négyest kaptam.

Olvasói hozzászólások nélkül
381. extitxu: jav.[tulajdonos]: bin-nicht-weggelaufen2021-03-06 10:37
Mi lenne, ha a legközelebbi álmomban egy kislány rajtam keresné az Istent? azt hogy oldanám meg a Google Instant?

380. [tulajdonos]: bin-nicht-weggelaufen2021-03-06 10:36
"Ich heiße Jenny, bin nicht weggelaufen, gehe nur spazieren. Danke." Ez lóg Jenny kötőfékjén, aki 15 éve egyedül rója Frankfurt utcáit. A gazdája nyolcvanéves, minden nap kiengedi a fehér kancát az istállójából, egy darabig elkíséri, majd Jenny egy megszokott útvonalon kisétál a mezőre, legelészik, majd visszatér az otthonába. Mintegy 20 kilométert tesz meg így naponta. A frankfurtiak (a rendőrséget is beleértve) ismerik, rámosolyognak, az úttesten, a villamossíneken gond nélkül átkel, ha jármű jön, megáll, a kisállatokkal és a gyerekekkel barátságos. Jól jönne nekem is egy tábla a napi barangolásaimhoz: „Nem szöktem el, csak sétálgatok. Köszönöm.” A fehér ló mondájára egyébként valószínűleg úgy bukkantam, hogy pár napja a naplómban leírtam egy álmomat, amelyben egy kisfiú nem találja a lovát. Megkeressük, mondtam neki. Hát, meglett. A Google a segítségemre sietett. Mi lenne, ha a legközelebbi álmomban egy kislány rajtam keresné az Istent, és én leírnám?

Végighallgattam tegnap egy Heller Ágnes-interjút. Sok érdekes dolog hangzik el benne a Rákosi-korszakról, proletárdiktatúráról, Kádárról, száműzetésről, de különösen egy dolog keltette fel a figyelmemet: hogy H. Á. a kezdetektől fogva tévedésnek gondolta Marx értékelméletét. Marx úgy vélte, hogy a dolgok értékét a beléjük fektetett munkaidő határozza meg, míg a természet javai ingyen, korlátlanul állnak rendelkezésre. Képzeljük el, hogy mihez vezet ez a gondolat, mondta H. Á., ha pl. egy fa attól kezdve válik értékké, ha -- munkát, munkaidőt belefektetve -- kivágják.

Ezt meséltem tegnap délután Sirdnának séta közben (ő a munkahelyéről jött, én eléje mentem az erdőbe, a Csacsi-réten találkoztunk, mint mostanában minden péntek délután). Nem nagyon figyelt rám, a virágzó somot fényképezte. Hetek óta várta, hogy a virágok megjelenjenek, csodálkozott, hogy a galagonya levelei hamarabb előbújtak. A Lányi-cikket is „előadtam”, amit a napokban olvastam, hogy ne felejtsem el. Arra már jobban odafigyelt. Majdnem összevesztünk. Azt állította, hogy a pszichológiában mindig is létezett ökológiai alapú személyiségelmélet, mert mindig is hangsúlyozták, hogy fontos, milyen környezetben nő fel a gyermek. Először is, nem hangsúlyozták mindig eléggé, feleltem, másrészt amikor már igen, akkor is az interperszonális kapcsolatokat és a kulturális környezetet hangsúlyozták (elég gondoskodó és ingergazdag-e), nem az ökológiait. Azt a szemléletet, hogy az ember tudatos énjének kialakulása az ökológiai környezet elemeivel való azonosulásnak a története is, nem kifejezetten hangsúlyozták a nagy személyiségelméletek. Lányi arra hívja fel a figyelmet, hogy nem azért vagyunk képesek a környezetünk elemeivel való azonosulásra, mert természeti lények vagyunk, hanem, mert szellemi lények vagyunk. A bruberi és lévinasi gondolatot -- hogy nem az Én köré szerveződik a világ, mert Én önmagában nem létezik, létre sem jön (nem fejlődik ki) a másikkal, a Te-vel való azonosulások sora nélkül --, azzal egészíti ki, hogy a „Te” körébe bevonja az ökológiai környezet elemeit is. Nem ő találta ezt ki. „A személyiség ökológiai elméletének kidolgozására először Arne Naess tett kísérletet”, írja. Idézi a lapp halászt, aki a bíróságon, miután egy vízierőmű építését többedmagával megakadályozta, azzal védekezett, hogy a folyó része a lényének. „Mondhatjuk-e hát Arne Naess halászával, hogy Énünkhöz nemcsak az tartozik, amivé az emberi társaság tesz bennünket, a tudás és a nyelv, hanem más lények is; sőt a folyó, a város, a táj, mindaz, amit szeretni tudtunk, és ami sorsunkra meghatározó hatással volt?”-- teszi fel Lányi a költői kérdést. Hozzátéve, Leslie Paul Thiele aggályait osztva, hogy ökológiai szempontból Arne Naess „bármennyire hangsúlyozza is más lények Másságának inherens értékét, amikor végül az egész világot az emberi önmegvalósítás és azonosulás számára tekinti kínálkozó alkalomnak, megengedhetetlenül antropomorf szempontot követ”.

Hétfőtől Sirdna is home office-ban dolgozik. Egy év kellett ahhoz, hogy a „hivatal” felfogja, hogy gáz van. S. szerencseként élte meg, hogy mostanáig be kellett járnia. Nem lesz neki könnyű itthon berendezkednie. Én jobban járok vele, mint ő énvelem.

379. [tulajdonos]: ...2021-03-05 13:31
Ott voltam Sónya nagydoktori disszertációjának védésén. A kvázikristályok ipari alkalmazásának lehetőségei. A kvázikristályokat (QC) 1984-ben fedezték fel. Mi még azt tanultuk, hogy vannak amorf anyagok és kristályos szerkezetűek, és kész. Sónya komoly szaktekintélynek számít ezen a területen, a nemzetközi szakirodalom is jegyzi a nevét. De én azt gondoltam sokáig, hogy Sónya elméje ketté van hasadva. Az apja, az egykori református lelkész nem rejtette véka alá a véleményét az állammal összefonódó egyházról. A gyerekei, bármilyen szorgalmasak voltak, nem választhattak társadalomtudományi pályát. A legnagyobbik lányból (aki irodalmár szeretett volna lenni, a levelei írói vénáról árulkodnak) orvos lett, Afrikában dolgozott évekig, Sónya vegyésznek ment, az egyik húga matematikát és informatikát tanít a SOTÉ-n, az öccse geológus, a legkisebbik húga operaénekes. Baktériumok, periódusos rendszer, földtani rétegek, kották a munkahelyen, imák és zsoltárok otthon és a templomban. Ha nem veszek részt a disszertáció-védésen, amelyen Sónya sorra vetítette le a hallgatóságnak a pásztázó elektronmikroszkóppal készített felvételeket az ötfogású kristályszimmetriát mutató anyagokról (amelyekről addig úgy gondolták, hogy a létezésük képtelenség, mert ötszögekkel nem lehet a síkot maradéktalanul lefedni), soha nem értem meg, hogyan bírta ki Sónya tudathasadás nélkül évtizedekig. Az előadása végén vette a bátorságot, és vegyészek színe-java előtt kijelentette: A kvázikristályok vizsgálata olyan területre enged betekintést, amely túl van a kizárólag anyaginak nevezhető világon. Azóta tudom, hogyan engedheti meg magának egy istenhívő, hogy az életét nagyvonalúan a matériának szenteli. Fordítva, ha jól sejtem, nem megvalósítható: egy materialista nem szentelheti az életét az Istennek. Ilyenfajta nagyvonalúság valószínűleg nem létezik.

378. [tulajdonos]: ...2021-03-05 10:00
Bűn és bűnhődés. A nagyobbik fiam tanítónénije, amikor úgy ítélte meg, hogy rosszak a "gyerek" (a la Laár), testnevelés óra helyett büntetésül irodalomórát tartott. Nem állítom, hogy ezért lett a nagyfiam matematikus. Neki olvastam a legtöbbet. Egyetlen bűnöm az volt, hogy a spanyol szigorlatomra is úgy készültem fel, hogy a vége felé neki olvastam fel magyarul is fellelhető kötelező olvasmányaimat (Don Quijote, Kópéregények). (Odáig nem vitt a lélek, hogy Unamuno Semmi-jét is rátukmáljam.) Kívülről tudtunk együtt legalább harminc verset. Bármikor elő tudtuk venni őket. Hosszú vonatúton pl., ha nem bírt magával, a térdemen lovagoltattam, és felmondtuk az összes verset. (Irodalomóra és tesi volt egyben.) Az utasok mosolyogtak, senki sem szólt ránk, hogy zavarjuk.

Kukorelly Endre mesélte, hogy neki az apja olvasott mindig elalvás előtt fél órát. Katonatiszt volt, szerette a rendet. Amikor letelt a fél óra, becsukta a könyvet, egy percig sem olvasott tovább. A kis Bandi egy idő után nem bírta tovább, hogy a legérdekesebb részekről marad, titokban elővette a könyvet. Így szokott rá az olvasásra.

377. [tulajdonos]: W-co-chcesz-grać?2021-03-04 14:31
„Mit játsszunk, lányok? Azt játsszunk, lányok! Csicseréket, bugyborékot, vicket-vackot, vadbarackot, csücsüljünk le, lányok!”

„A nép nem szereti, ha kivételeznek vele”, mondta ébredés előtt a Hang. Unyát láttam álmomban. Szarkofágba zárt múmiaként ácsorgott a semmiben (a háttere nem volt „megfestve”). „A harang nyelve”, mondta rá valaki. „De ő nem az”, tiltakoztam. Előtte (vagy utána?) kalapos férfit láttam. Egy erdei úton haladt előre mózeskosárral a vállán, a lába körül bárányok ugrándoztak. Fehérek voltak, mint a hó. Egy óriás kígyó (vagy sárkány) feje is feltűnt előttem egy pillanatra a semmiből (neki sem volt megrajzolva a háttere). Vigyorgott. Kilátszott az összes foga.

Átrágtam magam a Schwendtner-könyv első fejezetén, nem mintha sokat kínlódtam volna vele: „Kálmi” kristálytisztán ír. Az életben nem túl szuggesztív egyéniség. Téblábolásként hat, ahogyan előadja magát. Harcsabajusza miatt egy kapabot mögé képzelném, vagy még inkább egy horgászbot mögé, amint magányosan ücsörög egy tóparton, néha elővesz egy pipát, beleszippant, és nem töpreng az élet értelmén, miért is törprengen, ő az az ittlét megtestesült szobra. Mégis azt képzelem, jó tanár lehet.

Nem lett volna szabad lefordítanom Almudena Grandes Kártyavárak című könyvét. Nem volt hozzá elég tapasztalatom. Nem vagyok festőnő, és soha nem feküdtem egy ágyban két férfival. (Akkor sem, ha Freud szerint az ágyunk népesebb, mint gondolnánk.) Talán ezt érezte a kiadó is (Geopen), amikor a keresztnevemet önkényesen megváltoztatva jelentette meg a könyvet.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:20   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-28 13:15   Napló: Gyurcsi
2024-03-28 10:54   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-28 10:24   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2024-03-28 10:24   Napló: A vádlottak padján
2024-03-28 10:22       ÚJ bírálandokk-VERS: Ötvös Németh Edit nevető maszkok síró álarcok
2024-03-28 10:15   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2024-03-28 09:58   Napló: A fény nem publikus