NAPLÓK: ELKÉPZELHETŐ
Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 04:11 Összes olvasás: 34797| 108. | [tulajdonos]: johnny B good | 2018-06-13 18:01 |
A nap, amikor keresztül néztek rajtam
Lassúztunk. Nekem sosem ártott meg jóból a sok.
A táncos összejövetelig én sok helyen éltem, mint
a szellem. Túlélőkészlettel születtem. Két dolog (elv,
erő, biológia) vezetett: a meglepődés. A másikat nem
tudom megnevezni, mert olyan szó, betűforgács...
nem tudnék színházban dolgozni. Illetve, ha színház
egy piknik, ahol kiegyensúlyozottságukat falják kreatív
emberek, és a magabiztosságuk viszket, akkor ott
tudnék teremteni olyat, ami nem létezett azelőtt.
Lassúztunk. A szám végén rám szóltál, hogy vége.
Azt vártad, hogy mondok valamit, legalább a
helyedre kísérlek. Hiszen neked nem volt helyed,
miután megérintettük egymást a végtelen és a végzet,
ilyen borzasztó kimondhatatlanságok. Rövid ideig
hezitáltál, mint a bolondokon szokás keresztül néztél
rajtam. Gyors ritmusú zene következett. Lassúztunk. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
