NAPLÓK: Gyakorlótér Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 11:03 Összes olvasás: 13660| 114. | [tulajdonos]: eheti antológiánk | 2018-11-14 06:58 |
Ez itt a gyakorlótér.
Nem versengés, hanem műhelymunka.
Hetente választunk egy versformát és/vagy verstémát.
Íme a legutóbbi forduló termése.
weinberger
Érdekazonosság
Találtam egy albérletet:
bútorozott, utcai.
Csütörtökön megnézheted:
ragyogók a cuccai.
Nincs híja – a magas ár csak,
megterhelő egy zsebnek,
és a gazdag szobatársak
más tájakon lebzselnek.
Úgy döntöttem, hogy családot
csak későbbre tervezzek;
ám ha társat nem találok,
üsse kavics: elveszlek!
Bátai Tibor
Praxis
Kitakar, bár be kellene.
Nem lehetek elég éber.
Mit akar? Sok a gond vele.
(Mondjam-e? Mondtam elégszer.)
Semmit? Persze nem jó így sem.
Akarjon, de úgy, hogy várjon.
Nem sokat, csak addig, mígnem
akaratát kitalálom.
Takarjon ki, takarjon be —
akkor már megtehet bármit.
Hogy történik meg, vagy hogy se?
Megtörténjen, csak az számít.
∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙***∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙
Megtörténtünk! Ő is, én is.
Egymással, és egymás mellett.
Se tézis, se antitézis.
Gyakorlat! S a kettő: egy lett.
Vajdics Anikó
NEFELEJTS
Szia, szívem, kora reggel
odatettem a levest,
ha megetted, ne felejtsd el
levinni a szemetest.
Ne felejtsd el megetetni
a kutyát s a gyereket,
tejet, almát, vajat venni,
s legalább egy kenyeret.
Ne felejtsd el, hogy a vécé
nem ereszti le magát.
Este nyolckor jön az ícé,
ne felejtsd el anyukát.
Én rólam se feledkezz el,
hisz az élet csodaszép,
de ne kínozz ma a szexszel,
a leves forr, odaég.
paricska
Egy nő óvatos kérdései
Mi az ablak, mi az ágy?
Miként írjuk meg Anyát?
Ki élte túl a hurrikánt?
Fekete-fehér szivárványt?
Mi a szappan, mi a víz?
Tiszta arccal mért nem visz?
Kinek a kincse a nincs?
Meddig vidd, ha alig bírsz?
Merre van az otthona?
Hol a - nem tudom - Haza?
Meddig legyek így laza?
Létezhetne Isten ostora!
Duma György
Csókon AI
Ülj csak ide az ölembe,
ruganyos kis tubicám,
Te vagy legszebb a szemembe’
hadd tapasztom rád a szám.
Szemed fénye hegyi kristály,
langymelegek kebleid,
felhevül a férfi szívtáj,
várja már a meglepid.
Lett is bizony döbbenetes,
szegény lőcsöm befagyott,
hosszú lett a többmenetes,
s az elemed kifogyott.
Tóth Gabriella
Weinberger az üzenetét
versben szépen közölte
a szerelmes hős szerepét
magától rég ellökte
nem vagyok ám én se különb
a Deákné vásznánál
tetőzik az ingerküszöb
szegény versem lábánál
ez a vers csak azért sem jó
nincsen benne daktilusz
üsse kavics s a sánta ló
tele lett a papirusz
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
