NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2024-04-18 23:00 Összes olvasás: 124991| 760. | [tulajdonos]: Hurrá, kikötő! | 2019-07-17 21:56 | Szívet melengető hír, lesz kikötőnk Triesztben!
Tengerész koromban gyakran jártam Triesztben, rengeteg kellemes emlékem fűződik hozzá.
Alkalmanként csak heteket voltam ott, de a nyolc év alatt, amíg hajóztam, ha ezeket összeadnám, összemérhető idő jönne ki azzal, amennyit a családommal töltöttem.
Akkoriban 22-28 magyar hajó szelte a vizeket. Aztán ezeket a hajókat szép sorban eladták, az aktív tengerészeket szélnek eresztették. Így magyar tengerészek - bár azért akadnak szép számmal -, idegen lobogók alatt hajóznak, és igen ritkán sikerül jobb hajókra kerülniük, hiszen azokat a nagyobb, tengerparttal és hajókkal rendelkező nációk tengerészei foglalják el.
Ritka a kivétel, egy olyan barátom van, aki modern, szép hajón szolgál, kapitány.
Nekem a legnagyobb hajó, amin voltam, az Ady nevű volt.
Tizenháromezer-hatszáz tonnás volt, 167 m hosszú, 11 méter volt a merülése.
Amikor a sok, jóval kisebb hajó után végre odakerültem, lenyűgöztek a méretei, pedig nemzetközi viszonylatban már akkor is a kisebb óceánjárók közé tartozott.
Úgynevezett tramp- (csavargó-) hajózás folyt akkoriban.
A kikötőkben voltak ügynökeink, akik minden hajónkról megkapták, hogy honnan hova megyünk, hol és mit rakodunk ki vagy be, és megpróbáltak fuvart szerezni a számunkra.
Volt olyan, hogy Amszterdamból vittünk Bangkokba műtrágyát, és Maniláról pedig mahagónit terveztünk szállítani Amszterdamba és Rotterdamba.
Az ügyes ügynök pedig szervezett egy rakomány kukoricát Bangkokból Manilára, így nem kellett ezt az utat üresen megjárnunk.
Manapság majd' ötvenszer nagyobb hajókkal zajlik a fuvarozás jelentős része, ás az áru konténerekben utazik.
Praktikus, mert a kamion - ami eleve konténert visz - odaáll a partra, a daru lekapja a rakományt, ami ugyanebben a "dobozban" kerül a hajóra, kirakodáskor meg fordítva.
Ezek a hajók nagyok, némelyik több, mint húszezer konténert képes egyszerre elvinni. Ezek 20 láb (vagy 6 méter) hosszúak, nagyon gyorsan lehet őket ki- és berakodni.
Természetesen egy-egy útra sok cég, esetleg sok ország cuccát rakják be, és nem is feltétlenül egy kikötőbe szól.
Gyorsan megy a rakodás. Gyorsabban, mint amikor mi rakodtunk, például amikor Bangkok előtt a folyó közepén horgonyoztunk, és saját daruval rakodtunk a mellénk kötött kis dzsunkákba, önjáró uszályokba. Persze, mikor már annyit sikerült kirakodnunk, hogy a hajó merülése kevesebb lett, mint a folyó további szakaszának a mélysége, akkor mehettünk tovább, a többit a kikötőben már gyorsabbak kirakták.
Egy mostani, modern hajónál, amikor megkezdődik a rakodás, leendő rakománya már elő van készítve. Mondjuk húszezer konténer. És úgy, hogy minden egyes konténer összes adatát figyelembe vették, tehát a címkikötőt, s kirakás sorrendjét, stb.
Én annakidején - persze kicsiben - sok órát töltöttem el az úgynevezett cargo plan (rakodási terv) elkészítésével, mert például amikor Triesztből vittünk árut Oránba és Algírba, úgy kellet berakodnunk, hogy amikor Oránban kiraktuk a cucc egy részét, a maradék áruval ne dűljön fel a hajó, hanem optimális maradjon a merülésünk és az úszóképességünk.
Szóval, ezeken a hajókon a cargo plan elkészítése nem a tiszt dolga, a számítógép pillanatok alatt megteszi az ember helyett.
A barátom a hajó hídjáról - ami 40 méter széles volt - mutatott egy filmet, percekig tartott, míg balról jobbra mindent bemutatott.
Én semmi olyat nem láttam, ami ismerős lett volna, pedig negyvenegynéhány éve a fél életemet töltöttem hajóim hídjain.
Most nézem egy ilyen hajó fényképét, adatait.
22 csomóval - majdnem 41 km/órával - megy. Szélessége 59 méter.
400 méter hosszú, és 16 méter a merülése.
A mi trieszti tengerpartunk 300 méter hosszú, és 13 méteres víz van mellette.
Majd még folytatom, ha valakit érdekel!
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
