NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 00:18 Összes olvasás: 125666| 708. | [tulajdonos]: Szorgalom | 2019-02-19 06:34 | Az a legrémisztőbb, amikor a tehetségtelenség hangyaszorgalommal párosul.
Ha valaki szorgalmas, akkor nagy munkával képes komoly lexikális tudást felhalmozni. Ezt becsülni kell, mert ami egy okos embernek könnyedén megy, az neki kemény munkába kerül, pedig neki még le kell küzdenie kisebbségi komplexusát is.
Nagyon nehéz lehet úgy bebiflázni valamit, hogy közben nyomasztja a bizonygatási kényszer.
Na, amikor végre ott van a kínkeservesen megszerzett tudás, akkor azt meg is kell mutatni, ettől kezdve az illető árgus szemekkel figyel, keresi az alkalmat, hogy bizonyíthasson!
Lecsap minden kínálkozó alkalomra, amikor végre csilloghat! Ilyenkor nem ismer se Istent, se embert, kioktat, sulykol, döngöl.
Ugye stílusa az nincs neki, hiszen azt nem lehet tanulni, az vagy van valakinek, vagy nincs. Így aztán, amit ír, egyáltalán nem olvasmányos, csak a legelszántabbak képesek betűről betűre elolvasni írásait, de egyébként is felesleges, hiszen idézetek tömkelegén kéne átrágnia magát az olvasóknak, azokat meg, ugye, már előbb olvashatta.
Aki sokat idéz, arról én azt hiszem, hogy saját gondolatok híján teszi. Ha meg önmagát idézi, az jelzi, hogy egy-egy megfogalmazása nagy munkájába került, egy átfogalmazásra, aktuálissá tételre már nem maradt ereje.
Most csak ennyit. Ez egy készülő tanulmányom része, folytatom még. Neveket nem írok, hiszen ilyen ember minden közösségben akad, az olvasó a típusban ráismerhet főnökére, kollégájára, barátjára... Na, barátjára nem.
Az ilyen embernek nemigen vannak barátai.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
