NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2024-04-20 09:30 Összes olvasás: 125182Olvasói hozzászólások nélkül| 129. | Vati: kisdobos | [tulajdonos]: átlag | 2018-01-25 10:54 | Nehezen tudom eldönteni, hogy sajnáljalak vagy inkább irigy legyek. Bár ebben a kérdésben már ösztönösen, vagy lehetséges, hogy inkább érzelmi alapon döntöttem, igaz, hogy nem tudom pontosan milyen eredménnyel, csak annyit, hogy gyorsan. Mivel a döntésem még saját számomra sem vált publikussá, most egyszerűen nem tudom, hogy álljak hozzám.
Az, hogy életed legöregebb napját éled ma át…, szóval, ha az öregség nyűgjeinek, testi, lelki bajainak képeit pergetem le kockánként, akkor a sajnálat felé lendül ki a mutató. Igaz, hogy csak egy pillanatra, mert rögtön utána átlendül a másik oldalra, az irigykedés felé, ha az jut eszembe, hogy ez a szép kor bizonyára bölcsességgel is párosul. Majd szinte még meg sem állapodik a mutató, újra az ellenkező oldal felé tér ki. Mert hol vannak ennek a látható jegyei rajtad? Valami azért, csak a felszínre kerülne ebből!
Annyira nem tudom, hogy mi is a valós helyzet, hogy talán legjobb lenne, ha magát a nagy öreget kérdezném, mondja meg ő. Igen, ez jó megoldás lenne. Csak az a baj, hogy a papírra fektetett válaszod sem lenne mérvadó, ha arra az ellentmondásra gondolok, hogy mindig a bölcsek tudják igazán tudásuk konkrét határait, és sosem vallják magukat bölcsnek, a buta meg bölcsnek gondolja és mondja magát, mint az üres kalász emeli fejét. Ha meg nem válaszolnál, kikerülve a kérdés feltevésének természetes csapdáit, az sem lenne jó. Mert nem tudnám utána, hogy a bölcsek velük született és méltán híres szerénysége miatt nem válaszolsz, vagy esetleg a válasz ismeretének gyarló hiányosságait leplezed a hallgatással.
Egyet azonban biztosra vehetsz, hogy saját önismeretem mélységes kútjából feltekintve, én minden lehetséges válaszod és minden lehetséges válasz kihagyásod kétkedve fogadnám. Mert nem úgy van az, hogy az emberfia egyszerűen elfogad valamit….
Amúgy én másképpen állítanám fel a saját képletem. Úgy érzem, függetlenül, hogy életemnek hosszabb v. rövidebb szakasza perdül táncosan, vagy botladozik elém, mégis nyugodtan kimondhatom: az egész előttem álló életemben, ma vagyok a legfiatalabb.
Azt pedig, hogy ezt az élet ismeretének bölcsessége mondatta velem, vagy csak egy vagány fiatalos blöff…., hát ez itt a kérdések kérdése, amelynek ígérem, egyetlen lehetséges válaszát sem fogom elfogadni.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
