DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2784 szerző 35616 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Varró Dániel
  ha szívemen a félelem
Új maradandokkok

Duma György: Temetén
Tiszai P Imre: kilencedikről (jav)
Szilágyi Erzsébet: HÜBRISZ
Gyurcsi - Zalán György: most akkor mikor
Mórotz Krisztina: Még én sem nőttem fel
Szikora Erzsébet: metamorfózis
Vajdics Anikó: Kasztíliai Izabella – tanulmány egy sakkjátszmához
Bakkné Szentesi Csilla: költözők-
Farkas György: Attribútum (jav.2)
Bakos Fanni: bipoláris
FRISS FÓRUMOK

Petz György 6 órája
Nagyító 8 órája
Boris Anita 9 órája
Szikora Erzsébet 10 órája
Wesztl Miklós 12 órája
Gyors & Gyilkos 12 órája
Sági Ferenc Dénes 13 órája
Gombos Nelli 14 órája
Bakkné Szentesi Csilla 16 órája
Tesch Gábor Ferenc 17 órája
Berki Barbara Izabella 17 órája
Gerle Kiss Éva 19 órája
Paál Marcell 19 órája
Duma György 19 órája
Farkas György 19 órája
Tiszai P Imre 19 órája
Tóth Gabriella 21 órája
Kántor Zsolt 1 napja
Mórotz Krisztina 1 napja
Fenyvesi Anika 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Graffiti 6 órája
Gyakorlótér 7 órája
Szerdánként, kávé helyett 7 órája
Szokolay Zoltán verses füzete 8 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 8 órája
leállósáv 9 órája
Jó, ha a vége jó 9 órája
JÓ ÉJT! 10 órája
Minimal Planet 11 órája
az utolsó alma 11 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 11 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 12 órája
Gyurcsi 16 órája
Oswald Chesterfield Cobblepot 16 órája
Seholsincs 16 órája
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Gyurcsi
Legutóbbi olvasó: 2018-10-22 05:53 Összes olvasás: 28081

Korábbi hozzászólások:  
489. [tulajdonos]: összeférhetetlen2018-08-15 21:03
Azt olvasom, hogy P.A. nem tekinti gondnak, ha valaki magánemberként kibírhatatlan, de egyébként tehetséges, és művészit alkot. Petőfit hozta példának, akiről Jókai is elítélőleg nyilatkozott.

Mielőtt szó érné a ház elejét, lehet, hogy szó szerint nem ez volt leírva, de a lényeg ez volt. Meg, hogy nem azzal kell törődni, ha valaki idegileg túlfeszített vagy labilis, hiszem jó pillanataiban meg kiválót alkot.

Ebben igaza van, az, hogy valaki milyen emberileg, az magánügy. Lehet, hogy Petőfi is kibírhatatlan volt egyébként, zaksony, nekem azt nem kellett elviselnem. Arany is könnyen volt barátja, ismerve az akkori Posta sebességét.

Viszont a kibírhatatlan természetű emberek vagy nem jártak társaságba, vagy olyanba jártak, ahol természetük nem volt kirívó.

Itt most Krisztina van terítéken, akivel nem lenne semmi gondja senkinek, ha beküldené verseit, azért, hogy kapjon azokról információkat, kritikát vagy megerősítést, véleményt, elismerést, stb. Ehelyett Krisztina minősít, vagdalkozik, állít igazat és valótlant, sejtelmeskedik, párbeszédeinek csak az egyik felét teszi nyilvánossá, így nem tudni, hogy mire is reagál, még az is lehet, hogy képzelt ellenféllel harcol, megvádol és visszavon, még néha elnézést is kér, de több esetben inkább egészségügyi állapota mögé bújik. Feltép régi sebeket, újranyit ezerszer lezajlott vitákat.

Mondhatnám, hogy egyszerű a dolog, nem kell megnyitni és kész.

Viszont mindig akad, akit jobban megbánt, mint azt az illető szó nélkül hagyhatna, aztán megint erről szól a Dokk. Mindig lesz, aki támadja emiatt, és mindig lesz, aki megvédi. És kezdődik újra minden, akár századszor is.

Lehet mentséget találni viselkedésére, de van jogos önvédelem is. Egy közösség életét szerintem nem szabad ellehetetleníteni, függetlenül attól, hogy valaki gonoszságból vagy labilis idegei miatt teszi.

Uff, én beszéltem!

488. [tulajdonos]: barátok2018-08-14 21:20
Barátom! Ha megéhezel,
elfelezzük a kenyerem.
Megszomjaztál? Fele piám
neked adom, ha tehetem!

...És mi is az, ami lényeg,
mi létkérdés, fontos nagyon?
Hát a munka! Barátaim!
Az EGÉSZET rátok hagyom!

487. [tulajdonos]: kit is temettek2018-08-14 13:43
Most jöttem meg a barátom nagynénjének a temetéséről.

Néhány nappal halála előtt beszélgettem vele, hirtelen jött a halál, embólia.

Korombeli volt. Most kavarognak bennem a gondolatok. Most nem fogom kifésülni.

Nem vagyok vallásos, de most különösen figyeltem a papra. Szépen beszélt, és nagyon szépen énekelt. Gyönyörű hangja volt. Szerintem hallottam már őt, de máskor nem hallgattam. Most még azt is elhittem neki, hogy ezzel nincs vége. Fiatal ember, neki még biztosan beleférek az aktív időszakába.

Vajon vállalhat ateista temetést? Ugyanezt mondhatná, csak az öreget nyugodtan kihagyhatja. Ha van, nem ezen múlik, úgyis az életem számít. Ha meg nincs, akkor minek.

Ítélőszék. Lesz ügyvédem, vagy magamat védem? Szólíthatok majd tanúkat? Á, a feléről kiderülne, hogy csak a szemembe voltak kedvesek, ott viszont a frankót kell mondani. És lesz vád? Mert hiszen mind bűnösök vagyunk. Eredendően. Érdekes, elvileg a földi bíróságok előtt mindenki eredendően ártatlan. Persze, voltak (vannak) kivételek. Virág elvtárs, ez már az ítélet!

És a vádnak lesznek tanúi? Én találnék ellenem, de nem segítek. Aztán biztosan olyan is lenne, akiket nem is ismerek, nem is tudok róla, hogy ártottam nekik.

Akik elől megvettem az utolsó kenyeret a kisboltban, akiket helyettem tüsszentettek le, akik miattam késték le gyönyörű feleségem, vagy elfoglaltam a parkolójukat, akiknek kirabolták a lakásukat, mert nem fogtam el a tettest, majd akik elől elfoglalom az utolsó szabad ágyat a hospitálban.

A negyvenéves általános iskolai találkozón odajött hozzám az egyik osztálytársam, és megköszönte, hogy ötödikben addig győzködtem, míg rábeszéltem, hogy olvassa el a Tüskevárt. És hogy miattam szerette meg az olvasást, és ez egész életére kihatott. Nem is emlékeztem rá. Szóval, a védelem oldalán is lehetnek ismeretlen tanúk.

Erzsi annyi idős volt, mint én. Ezt az egészet írhatta volna Ő is - rólam.

486. [tulajdonos]: életszag2018-08-12 17:19

Életszagú verset írok
a földszintről. Itt lakom.
Terveim közt szerepelt, hogy
a Földet is elhagyom,
akkor úgy tűnt, repülhetek,
azt hittem, ez ráció,
ám lelkem is fogva tartja
már a gravitáció.

Liftem sincs, elég a lépcső,
az is lefelé vezet.
Hozzám bármi, amit kaptam
csakis föntről érkezett.
Hosszú az út a magasból,
lekopnak az illatok.
Csak az élet szagát érzem
amióta itt vagyok.

Élet, étel, a Föld szaga -
nem is érzem. Körbevesz.
Poros udvar, giz-gaz, málló
vakolat és zöld eresz.
Palatető - sok a repedt -
ázik a fal, ha esik.
Bent egy lavór, néhány vödör,
pár évig még megteszik.

Kopott szőnyeg dohot lehel
- ez is életszag lehet?
Az egérhúgy csípős szaga
felidézi az életet?
Köznapi a hangvételem
ha így írok? Bocsánat!
Késő, hogy szebbre cseréljem
sivár gyerekszobámat.

485. [tulajdonos]: statisztika2018-08-06 22:52
Valamelyik éjjel nem ment az alvás (meleg, lábfájás, aggódás a világbéke iránt, stb), hogy álomba ringassam magam, elkezdtem érdektelen dolgokkal foglalkozni.

Jó ötletnek tűnt, hogy megnézzem, hogy állnak verseim olvasottsági szempontból.

Egy Excel-táblába importáltam a listát.

87 vers, összesen 33.411 olvasó. Ez versenként átlagosan 384 olvasót jelent.

Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy ezek mind a múlandokk fiókban vannak. Úgy tapasztaltam, hogy besorolásuk előtt ritkán érték el a 80-as számot, tehát átlagosan mintegy 300-an olvasták úgy, hogy már a múlóban voltak.

Az automata a Dokkra való bejelentkezéskor múlós verset nem dob fel, tehát ezeket a verseket csak szándékosan, a címre vagy az íróra rákeresve lehet megtalálni.

Magyarul, ha valakinek felkeltettem az érdeklődését "munkásságommal", az megtalálja remekeimet akkor is, ha azok nem a maradók között vannak.

Ezt csak azért tartottam fontosnak leírni, mert gyakran megdöbbenek azon a hisztin, amikor valaki magából kivetkőzve csatázik, hogy egy-egy verse maradó legyen.

Szerintem, ha egy verset a szerkesztői többség maradónak tart, az csak annyit jelent, hogy a szerzőnek azzal a verssel már nincs annyi tennivalója, hogy sikerült egy témát jól feldolgoznia.

Ha meg múlónak ítélnek egy verset, akkor meg mérlegelni kell. Mi lehet az oka?

Lehet, hogy a téma elcsépelt. Ha már sokan feldolgozták, tud-e az én versem valami újat nyújtani, másfajta megközelítéssel vagy más konklúzió levonásával, vagy a jóég tudja mivel, majd az írástudók kifejtik, ha van kedvük hozzá.

Elképzelhető, hogy az általam választott forma nem illik az egyébként jó témához. Lehet, hogy logikai bukfencek vannak benne, lehet, hogy egy engem közelről érintő esemény hatására, érzelmektől feszítve írtam egy olyan olvasónak, aki sok esetben nem érintett, sőt, nem is tud arról, ami engem az írásban motivált. Én számtalanszor besétáltam abba a csapdába, hogy nem hagytam ülepedni magamban az érzéseket, aztán nem értettem, hogy fogadhatják értetlenül, közömbösen azt a verset, amit én nem tudok könnyek nélkül újraolvasni.

Na mindegy, biztosan hosszasan lehetne folytatni, tán még én is tudnám, de a szakértők biztosan. A lényeg az, hogy az olvasó eldönti, hogy tetszik-e neki vagy sem, és itt a szerkesztőket olyan olvasóknak tekintem, akik ráadásul meg is tudják fogalmazni, hogy milyen hibát találnak az írásban.

Aztán én meg eldöntöm, hogy mihez kezdek a véleményükkel.

Én a legritkább esetben javítok, hiszen nem tekintem olyan fontosnak, hogy egy már megírt versem melyik fiókba kerül. Inkább legközelebb, ha megint írni támad kedvem, megpróbálom elkerülni a feltárt hibát. Persze, nem mindig, hiszen tudom, hogy mint mindenki, én is kicsit másként látom a világot, lehet, hogy az nem is hiba, hanem az vagyok én. Nekem a legjobb énektanár se tudná betanítani Csocsoszán áriáját, ha hozzám Páger Bicska Maxija áll közelebb. Louis Armstrongnál sem hiba a rekedtség.

Mindenesetre egy dolgot nem tartok jónak, amikor egy szerző egészen a személyeskedésig elmegy a vitában, hogy meggyőzze a szerkesztőket vagy bárki mást, hogy az ő verse jó, és felháborító, hogy nem lett maradó. Nekik a maradóság a cél, bármi áron, nem az, hogy megtanuljanak írni.

Én csak azt tudom, hogy pontosan ugyanennyi lenne a nyugdíjam akkor is, ha csupa maradót írnék. Meg azt, hogy akkor nem írni járnék ide, hanem csak olvasni. Azt is, hogy múló verseim is számos olvasót csábítanak, akár már itt is, de máshol ugyanúgy. Viszont máshol nem kapok igazi kritikát, se jót, se rosszat.

Én büszke vagyok arra, hogy több, mint harmincezren olvastak Gyurcsis múló verset. Önként! :D

484. [tulajdonos]: halmazelméletBakkné Szentesi Csil: Amikor mindenki más2018-07-31 11:27
A halmazelméletet csak nagyon felületesen ismerem. Tanulmányaimban nagyobb szerepet kapott a gömbháromszögtan - én tudok olyan háromszöget, melynek mindhárom szöge derékszög -, ez kellett a navigációhoz. Jellemző, hogy évekig tanultam a helyzetmeghatározást szextánssal, különböző rádióadók, világítótornyok, jellemző tereptárgyak iránymérésével, most meg egy GPS azt is megmondja, hogy egy utca páros vagy páratlan oldalán állok-e.

Halmazok. Van két nagy halmaz, az egyik, aki meghal, a másik, aki olvassa.

Te egy olyan halmazban vagy, aki nem halt meg, és úgy olvasott saját magáról.

Innentől kezdve a mások halálhíréről értesülve fel kéne tenned a kérdést: - Vajon, akiről olvasol, nem jártak-e úgy, hogy ők is élnek még, csak egy veled közös halmazba kerültek?

Brit tudósok viszont megállapították, hogy akinek halálhírét költik, tovább él.

Annál biztosan tovább, mint a halálhír ideje.

Az már szar ügy, ha a hír csak kicsivel előzi meg a valóságot.

Mert nincs annál gonoszabb komment, ha az előzményhez hozzáteszi a hamis hír költője, hogy "-Na ugye! Én megmondtam!"

Olvasói hozzászólások nélkül
483. Bakkné Szentesi Csil: Amikor mindenki más[tulajdonos]: emberek kora2018-07-31 11:05
öregebb

Emlékezetem szerint lehet úgy húsz éve is, hogy a gyászhírekben az asszonynevemen halálhíremet olvastam. Azóta szinte mindennap elolvasom az aznapiakat és jó érzéssel konstatálom, hogy én még nem vagyok benne... :-)
Minden alkalommal figyelmet szentelek annak is, hogy ki hány évesen szenderült jobb létre. A korok láttán őszinte elismeréssel adózok a hosszú életúttal megáldott elhunytaknak, miközben végigfut rajtam, hogy bizony már jól benne voltak a korban. Legalábbis hozzám képest.
...és ilyenkor jön a hideg zuhany: hiszen én is annyi idős vagyok, vagy egy-két éven belül leszek!

Az ördög sem érti, hogy miközben a mindennapok taposómalmában rozzant nyanyókának érzem magamat, a halál hírvivője miért fiatalít...

482. [tulajdonos]: emberek kora2018-07-31 08:51
Most elolvastam azt, amit az éjjel írtam, és eszembe jutott valami ezzel kapcsolatos.

Feleségem nagyanyja - anyósom anyja - az Üllői út 50-ben volt házmester. Én már egy kis madártestű öregasszonyként ismertem meg, aki látszólag törékeny termete ellenére hihetetlen szívós volt, hatalmas munkabírással, és vasszigorral tartotta rendben a házat és fegyelmezte családját is. Anyósom nővére válása után ismét vele lakott, és hiába volt már vagy 45 éves és hiába legalább kétszer akkora mint ő, komolyan egy anyai pofont kockáztatott volna, ha tiszteletlenül beszél vele.

Engem - ma sem értem, miért -, nagyon szeretett, mindig megkínált valami édes itallal, azt hiszem, kevert lehetett, ilyet máshol sose ittam, közel laktunk, a Baross utcában, ha tehettem, útba ejtettem.

Sajnos éppen hajón voltam, amikor meghalt. Egyedül rám hagyott névszerint néhány dolgot, egy márványasztallapot - a mai napig használjuk -, és egy 150 éves zsoltároskönyvet.

Szerettem vele beszélgetni, olyan volt, mintha valaki saját emlékeiből mesélné a történelemkönyvet.

Amikor a Világháborúról beszélt, egyszer előadta, hogy mit mondott egy katonának - és szó szerint tótul idézte magát -, hát én elaléltam a gyönyörtől...

Halálra röhögtem magam, amikor elmesélte, hogy a szomszéd fiúhoz gyakran járt az a kis zsidógyerek, ki volt az, kérdeztem, hát a Kun Béla...

Egyik alkalommal, mikor meglátogattam, ki volt kelve magából. - Mi a baj?
- Hát most hallgattam a rádióban, beszélt a Honthy Hanna, hogy hány éves, most három évvel fiatalabb, pedig eddig egyidősek voltunk, ugyanolyan vén kurva, mint én!

481. [tulajdonos]: tévedtemBakkné Szentesi Csil: a hírek szerint...2018-07-30 23:36
Tevedtem, és köszönöm, Csilla, hogy szóltál!

Feljöttem a műhelyből kajálni, amíg a leves hűlt, bekapcsoltam a gépet, és az első hír ez volt.

Őszintén megrendültem, gyorsan kitettem, aztán kaja után láttam, hogy írtál. Azt a portált, ahonnan a hibás adatot vettem, már nem találtam meg, szerintem ők is észrevették, hogy hibáztak.

Az az igazság, hogy az internetes világban szinte senkiről nem tudom, hogy hány éves, hiszen egy előadó minden korszakából egyszerre látok előadásokat például a jútyúbon. Magamról is csak azért tudom, hogy hány éves vagyok, mert mondogatom, vagy, ha ezt elmulasztanám, hát mások mondogatják. Ha látom Koncz Zsuzsát énekelni a zászlósat, akkor számomra Koncz annyi, mint akkor volt, és én is. Amikor olvasom, hogy Szörényi Levente 73 éves, akkor csak az jut eszembe, hogy bazdmeg.

Józsiról most márt tudom, hogy 70 és nem 75. Elhittem a hetvenötöt, és távozásával kapcsolatban ugyanazok jutnak eszemben, mint most, amikor már TUDOM, hogy hetven. Ő azok közé tartozik, akiknek bármikori távozása korai.

Csilla, köszönöm, hogy szóltál! Méltatlan lett volna hibásan hagyni!

Olvasói hozzászólások nélkül
480. Bakkné Szentesi Csil: a hírek szerint...[tulajdonos]: Meghalt Orbán Józsi2018-07-30 13:16
...70...


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2018-10-14 07:50 Kosztolányi Mária
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
2018-08-16 18:22 kedvenceimből
2018-08-14 19:14 Bátai Tibor szubjektív
2018-08-11 07:26 Bakkné Szentesi Csilla
2018-08-10 18:27 Szemezgető/Ivànyi Mònika
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2018-10-22 00:11       ÚJ bírálandokk-VERS: Balassa Olivia Valami
2018-10-22 00:11       ÚJ bírálandokk-VERS: Kosztolányi Mária változatok októberre
2018-10-22 00:03       ÚJ bírálandokk-VERS: Francesco de Orellana Balról kikerüljük és teljes gőzzel össze-vissza
2018-10-21 23:26   Napló: Graffiti
2018-10-21 22:59   új fórumbejegyzés: Petz György
2018-10-21 22:57   Napló: Graffiti
2018-10-21 22:56   Új fórumbejegyzés: Petz György
2018-10-21 22:29   Napló: Graffiti
2018-10-21 22:25   Napló: Gyakorlótér
2018-10-21 22:24       ÚJ bírálandokk-VERS: Farkas György Végkifejlet