NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2024-04-20 13:49 Összes olvasás: 125216| 768. | [tulajdonos]: Ciceva | 2019-07-22 16:58 | Kedves barátaim!
Egy már elfeledett, de most újra felfedezett versformát szeretnék ismertetni veletek!
Ezt a versformát latinul mammiculának nevezték, és a mai nyelvhasználatra cicevának fordítanám.
Jellegzetessége, hogy a verssorok folyamatosan rövidülnek, mígnem egy kétszótagos sor után ismét egyre hosszabbak.
Ha a verset a Wordben középre rendezzük, és a soroknak fekete hátteret adunk, akkor két, egymással szemben álló kackiás cici formáját adja ki.
Ennek a versformának jelenleg csupán egy vers felel meg, ezt még én írtam, a végejó játék Vajdics Anikó által vezetett fordulójában, íme:
kislánykoromban szerettem
a fényképek recés szélén
végighúzni az ujjamat
életre keltek a képek
szóltak hozzám
ott voltam
én is
egyszer
megvágta
az ujjamat az
egyik fénykép széle
akkor láttam először színes képet
Mivel ez az egyetlen olyan vers, ami a kritériumoknak maradék nélkül megfelel, így a maga nemében ez a legjobb. És ez biztosan így is marad, amíg valaki egy másik hasonlót nem ír.
Végre valamiben én vagyok a legjobb! A fasorba se vagytok! :D
| |
| 767. | [tulajdonos]: Ilyen a bokssssz...! | 2019-07-21 18:02 | Az ökölvívás szabályai konkrétak.
Tilos a tarkót ütni, öv alá, állj után, nem sorolom.
A bíráskodásnak is konkrét rendszere van, egy-egy menetet hogyan kell értékelni. Hány tiszta találat, volt-e leütés, intés, volt-e megrendítő ütés, kinek az akarata érvényesült inkább, ezt se sorolom.
Az ökölvívók pontosan ismerik a szabályokat.
A bírák szintén. Szakemberek, komoly követelmények, vizsgák, szemináriumok.
Minél rangosabb egy mérkőzés, annál nevesebb, gyakorlottabb bírákat hívnak meg.
Most, az éjjel zajlott le Dillian White és Oscar Rivas mérkőzése. Mindketten kiváló mérleggel rendelkeznek, súlycsoportjuk legjobbjai közé tartoznak, ez a mérkőzés komoly befolyással bírt mindkettejük későbbi karrierjére. Olyan versenyzők, akik kedvéért megtelt a londoni O2 Aréna, pedig olcsó jegyek itt már nincsenek.
Az ökölvívás hazájában mindenki ért a bokszhoz. legalább annyira, mint nálunk a focihoz. Itt nem képzelhető el, hogy egy ilyen jelentőségű mérkőzésre ne a legjobb bírákat hívják.
No, ilyen bevezető után rátérek a lényegre.
A mérkőzés után két pontozóbíró White-ot, egy pedig Rivast hozta ki győztesnek, így White megosztott pontozással nyert.
És a londoni bokszkedvelő közönség nem tört ki füttykoncertben, nem követelte a "szerkik" azonnali távozását, nem alázták meg őket, pedig egy ilyen konkrét szabályokkal bíró sporteseményen nem született egyhangú döntés. Ja, és Rivas se hőzöngött, pedig őt az egyik ítész maradósnak hozta ki.
Jelenleg a Dokkon aránylag nyugalom van, akkor miért most írom ezt?
Mert most az éjjel volt a White - Rivas meccs.
| |
| 766. | [tulajdonos]: utoljára | 2019-07-21 17:35 | Baltazár grimaszkja és Francesco térdszalagfűrésze nálam aranyérmes! :)
kváziúr
szórakodás
mártirodalom
alázmérő
| |
| 763. | [tulajdonos]: Ez egy szó? | 2019-07-19 05:45 | | Szófosáskajárás | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 762. | Zúzmara: köszi, hogy írtál | [tulajdonos]: Zúzmarának | 2019-07-18 19:55 | Kedves Gyuri! Olvastalak. Hidd el, nem nyafogásként mondtam azt, hogy én vagyok a legrosszabb. Önkritikát gyakoroltam. :))
Mostanában meg tényleg rossz verseket írok a fiókomnak is. :( Lehet ám, hogy a depresszió kerülget, legalább is én ennek tudom be.
Tanulnom, tudom rengeteg van. Az is lehet, hogy a munkahelyem jobban leköt, mint az írás. Nem tudok semmit.
Köszönöm, hogy írtál kedves Gyuri. :) | |
| 761. | [tulajdonos]: Zúzmarának | 2019-07-18 19:20 | Kedves Gabi!
Először is, nem Te vagy a legrosszabbul író. Az nem úgy van, azt ki kell érdemelni! :)
Ne gondold azt, hogy akik zömében jobbakat írnak, azok nem írnak rosszabbakat is! Talán egyet jobban tudnak: szelektálni.
Felismerik még elküldés előtt, hogy "nem az igazi" amit írtak, és nem küldik el. És még azok is, akik ebben több tapasztalattal rendelkeznek, néha beküldenek itt-ott hibásnak vagy javítandónak értékelhető dolgokat.
Tehát, ha valakinek, hát Neked aztán igazán van helyed a Dokkon, itt előbb-utóbb rávezetnek arra, hogy milyen szempontok szerint értékelj!
Azon csodálkozom inkább, amikor magukat jó, kiforrott költőknek gondolók teszik ki irományukat, és nem igazán kritikát várnak, csak a máshol már megszokott elismeréseket jönnek learatni, aztán amikor tanácsot vagy kritikát kapnak, tűzzel-vassal védekeznek ellene, személyeskedéstől sem mentesen.
Na, az ilyenek nem biztos, hogy jó helyen vannak.
Neked, ha kedvedre való az írás, el kell felejtened a folyamatos önsajnálatot, a magad összemérését másokkal, inkább figyelned és tanulnod kéne! Nem kell bizonyítanod senki előtt!
Egy gyúróterembe nem csak a tökéletesre felpumpált kolosszusok járnak, hanem olyanok is, akik most kezdik a testépítést. Az összemérés a versenyeken van. az edzőteremben az oda vezető utat jelölik ki, a többiek viszont segíthetnek ebben. Nem mindegyik teszi, mert van köztük önző, féltékeny, magamutogató, emberileg selejtes anyag, pont úgy, mint a kőművesek, tanárok, pékek között. És igen, a költők között is. Viszont hosszú időn át ők se tudják titkolni valódi arcukat, a helyükön kell kezelni őket.
A Dokk nem egy verseny, nem osztanak érmeket, és azért, mert ezt egy páran rosszul látják, nem kell Neked is így tenni! Addig legyél itt, amíg úgy érzed, hogy hasznát látod, és ha nem, akkor csinálj mást. Itt nincs publikációs kényszer, ha kedved van, írsz, ha nincs, akkor nem. Nem kell bejelentened, ha elmész, de azt sem, ha visszajössz. Sokan vannak, akik ritkán vagy sose írnak, csak figyelnek, tanulnak. Nem is tudod, hogy folyamatosan nézik a Dokkot. Itt tanulnak, máshova írnak. Nincs ezzel semmi baj, az űrhajósok se a szimulátorban mentek a Holdra.
Ja, és ne az legyen a mérce, hogy marad vagy múlik. Az csupán annyit jelent, hogy kész van-e egy vers, vagy van még tennivaló vele. De ha kell még rajta javítani, az se jelenti azt, hogy addig nem léphetsz tovább, míg jó nem lesz.
Lehet, hogy csak hosszú idő múlva látod át, hogy mit kell vele tenned. Lesz olyan, hogy felismered, hogy legjobb egy-egy verset végleg elengedni.
Amikor műszaki dolgokkal foglalkozom, elég hamar felmérem, hogy érdemes-e javítani valamit, vagy jobban járok, ha újat készítek. Igaz, ebben sok évtizednyi rutinom van. És még így is előfordul, hogy a praktikumot félretéve, mégis többet szánok rá, de csak akkor, ha egy tárgyhoz egyébként is kötődöm valamiért.
A versekkel nincs ilyen rutinom, de azért egyre több. Egyet viszont biztosan betartok: nem írok görcsösen. Csak akkor, ha mondani akarok valamit. És akkor nem szempont, hogy miként ítélik meg a versemet - verstanilag. Inkább csak azt szeretném, hogy más is tudja meg, hogy mit gondolok valamiről. De a gyakorlat azt mutatja, hogy egyre többször alkalmazom az itt tanultakat.
Gabikám! Ezt én eredetileg a Te naplódban kezdtem el, válaszként, de olyan hosszúra sikerült, hogy nem terhellek vele, felteszem az enyémbe!
| |
| 760. | [tulajdonos]: Hurrá, kikötő! | 2019-07-17 21:56 | Szívet melengető hír, lesz kikötőnk Triesztben!
Tengerész koromban gyakran jártam Triesztben, rengeteg kellemes emlékem fűződik hozzá.
Alkalmanként csak heteket voltam ott, de a nyolc év alatt, amíg hajóztam, ha ezeket összeadnám, összemérhető idő jönne ki azzal, amennyit a családommal töltöttem.
Akkoriban 22-28 magyar hajó szelte a vizeket. Aztán ezeket a hajókat szép sorban eladták, az aktív tengerészeket szélnek eresztették. Így magyar tengerészek - bár azért akadnak szép számmal -, idegen lobogók alatt hajóznak, és igen ritkán sikerül jobb hajókra kerülniük, hiszen azokat a nagyobb, tengerparttal és hajókkal rendelkező nációk tengerészei foglalják el.
Ritka a kivétel, egy olyan barátom van, aki modern, szép hajón szolgál, kapitány.
Nekem a legnagyobb hajó, amin voltam, az Ady nevű volt.
Tizenháromezer-hatszáz tonnás volt, 167 m hosszú, 11 méter volt a merülése.
Amikor a sok, jóval kisebb hajó után végre odakerültem, lenyűgöztek a méretei, pedig nemzetközi viszonylatban már akkor is a kisebb óceánjárók közé tartozott.
Úgynevezett tramp- (csavargó-) hajózás folyt akkoriban.
A kikötőkben voltak ügynökeink, akik minden hajónkról megkapták, hogy honnan hova megyünk, hol és mit rakodunk ki vagy be, és megpróbáltak fuvart szerezni a számunkra.
Volt olyan, hogy Amszterdamból vittünk Bangkokba műtrágyát, és Maniláról pedig mahagónit terveztünk szállítani Amszterdamba és Rotterdamba.
Az ügyes ügynök pedig szervezett egy rakomány kukoricát Bangkokból Manilára, így nem kellett ezt az utat üresen megjárnunk.
Manapság majd' ötvenszer nagyobb hajókkal zajlik a fuvarozás jelentős része, ás az áru konténerekben utazik.
Praktikus, mert a kamion - ami eleve konténert visz - odaáll a partra, a daru lekapja a rakományt, ami ugyanebben a "dobozban" kerül a hajóra, kirakodáskor meg fordítva.
Ezek a hajók nagyok, némelyik több, mint húszezer konténert képes egyszerre elvinni. Ezek 20 láb (vagy 6 méter) hosszúak, nagyon gyorsan lehet őket ki- és berakodni.
Természetesen egy-egy útra sok cég, esetleg sok ország cuccát rakják be, és nem is feltétlenül egy kikötőbe szól.
Gyorsan megy a rakodás. Gyorsabban, mint amikor mi rakodtunk, például amikor Bangkok előtt a folyó közepén horgonyoztunk, és saját daruval rakodtunk a mellénk kötött kis dzsunkákba, önjáró uszályokba. Persze, mikor már annyit sikerült kirakodnunk, hogy a hajó merülése kevesebb lett, mint a folyó további szakaszának a mélysége, akkor mehettünk tovább, a többit a kikötőben már gyorsabbak kirakták.
Egy mostani, modern hajónál, amikor megkezdődik a rakodás, leendő rakománya már elő van készítve. Mondjuk húszezer konténer. És úgy, hogy minden egyes konténer összes adatát figyelembe vették, tehát a címkikötőt, s kirakás sorrendjét, stb.
Én annakidején - persze kicsiben - sok órát töltöttem el az úgynevezett cargo plan (rakodási terv) elkészítésével, mert például amikor Triesztből vittünk árut Oránba és Algírba, úgy kellet berakodnunk, hogy amikor Oránban kiraktuk a cucc egy részét, a maradék áruval ne dűljön fel a hajó, hanem optimális maradjon a merülésünk és az úszóképességünk.
Szóval, ezeken a hajókon a cargo plan elkészítése nem a tiszt dolga, a számítógép pillanatok alatt megteszi az ember helyett.
A barátom a hajó hídjáról - ami 40 méter széles volt - mutatott egy filmet, percekig tartott, míg balról jobbra mindent bemutatott.
Én semmi olyat nem láttam, ami ismerős lett volna, pedig negyvenegynéhány éve a fél életemet töltöttem hajóim hídjain.
Most nézem egy ilyen hajó fényképét, adatait.
22 csomóval - majdnem 41 km/órával - megy. Szélessége 59 méter.
400 méter hosszú, és 16 méter a merülése.
A mi trieszti tengerpartunk 300 méter hosszú, és 13 méteres víz van mellette.
Majd még folytatom, ha valakit érdekel!
| |
| 759. | [tulajdonos]: Megadott szavakkal 4. | 2019-07-13 12:44 | Téma: szerelmes vers
Szavak: kerge, birka, szag, terjeng
Szerelmes vers birkaszagról?
Ez bíz' elég kerge lenne!
Hacsak, nincsen egy büszke kos,
és egy szende jerke benne!
Néhány hét, és terjeng a hír
a birkák közt tanya szerte,
úgy esett, hogy megesett, és
terhes lett a szende jerke!
A komor kos felkaptatott
a dombra, hogy ott üvöltse,
nemsokára világra jön
szerelmük szőrös gyümölcse!
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
