A Dokk - B közép (A HÁRMAK) tevékenységére a főnökük, Szabó Antal ma tette fel a koronát azzal, hogy kitiltással büntetné Karaffát, mivel Gyula zaklatja Filipet, sérti művészi érzékenységét.
Hát azt tudom, hogy Szabó sokat tud a kitiltásról, hiszen például a Dokkról ő is ki volt tiltva, úgy emlékszem, emiatt perrel is fenyegette azokat a tulajdonostársait, akik most társtettesnek invitál hasonló tevékenységre.
Aztán a zaklatásról is lehet fogalma, vagyunk néhányan, akiket ő már számtalanszor zaklatott, ha valakire lecsapott, arra minden olyan létező helyen, ahova szabad beírása volt, tett megjegyzést, degradálta, emlékszem, amikor Gyula saját naplójába is beírt, noha ő kérte, hogy ne tegye, akkor Szabó valami olyat írt erre, hogy így jártál, miért nem zártad le a naplódat?
Egyébként a Dokk verőlegényei szemmel láthatólag nem akarnak félmunkát végezni, karaktergyilkosság, teljes megsemmisítés.
Azért felhívnám a figyelmét Szabónak, írja be Karaffa nevét a Google-ba, ha elolvasta a több, mint százhúszezer találatot, tegyen kísérletet a saját nevével is, vonja le a találatok 90 százalékát, mert az nem róla szól, aztán kezdje el szégyellni magát de baszottul, Karaffa évtizedek alatt többel tett a magyar irodalomért, mint ahány szót ő egyáltalán le tud írni helyesen!
Az, hogy kötetei jelentek meg, nem is számít, egy biztos, neki nem kellett kiadóról kiadóra kuncsorogni, mert azok zöme még pénzért se volt hajlandó foglalkozni azzal az ízléstelenséggel, amit Szabó rájuk akart tukmálni…
Zaklatja Filipet, sérti a művészi érzékenységét.
- Verset még nem olvastam Karaffa Gyulától. Se ifjúkorit, se meglett korit. Versnek látszó dolgokat igen, átmennek az emberen, mint egy gyomorrontás.- írja Filip a maga művészi, cizellált módján.
Filipnek akkor vagy az emlékezete romlik, vagy mostani rohama írja át a saját szakértelmét.
De ehhez hozzászoktam a verőbrigád tevékenysége miatt, filmekben láttam, szakításkor mondja az egyik, minden orgazmust színleltem, ugye az elmúlt hetekben láthattam, hogy lehet egy József Attila díjas, Budapestért-díjas, stb. díjas magyar költőt, írót, drámaírót lealázni, pusztán azért, mert másképpen látja a világot. Mindezt egy olyan embertől, aki egyébként nem ért egyet azzal, hogy a Dokkon helye legyen a politikának, de szinte minden beírásában „politizél” – kedvenc szava, nem zavarja, hogy ez már évtizedekkel ezelőtt se volt poén, és akkor se ő találta ki -, ráadásul borzasztó agymenésekkel traktálja olvasóit.
Szóval nem tudom, hogy a társaság megbízást teljesít-e vagy szervilizmusból önkéntes feladatnak látja, de Karaffa teljes megsemmisítésére szövetkeztek, viszont megsúgom, ő még akkor is név lesz az irodalomban, amikor a brigádra már csak rokonaik, barátaik emlékeznek, én már nem érem meg, de nekik egyszer még pont előttük kell magyarázkodniuk, szégyenkezniük.
Tibor, én nem is komolyan gondoltam azt az elhatárolódást, hiszen tudom, hogy nem lenne miért, szemmel láthatólag összenő, ami összetartozik.
Viszont utolsó bejegyzésedet meglátva őszintén aggódom érted, hová lett a képeidről, videóidról megismert szép, hosszú hajad? Vagy póthaj volt, és az ugrálástól leesett? Nehogy rátaposs véletlenül, egy jóminőségű paróka drága mulatság lehet, legalábbis ha nyugdíjas valaki! :D)
Jaj, Tamás, valamelyik nap a párbeszédeket hiányoltad, erre tessék...
Ha ilyen goromba vagy, akkor nem tudok segíteni! (röhögős, térdét csapkodó ejomi)
Javaslatom, hogy a brigád foglalkozzon a saját dolgával - juj, itt most majdnem mást írtam -, és ne másokkal! Na jó, engedmény, a hármak egymást nyugodtan dícsérgethetik, istenments, hogy a főnökötök néhány - faszt néhány, jó sok - politikai agymenését helyretegyétek, különben azt kell hinnem, hogy egyetértetek minden szavával. Azért ez égő egy picit...
Hiszek abban, hogy egy családban valamilyen mutáció révén előbb-utóbb felüti a fejét az egészséges erkölcsi érzék, és egy unoka idővel számonkéri felelőtlen felmenőin, hogy róla egy honlapon olyan képet tettek közzé – kihasználva tiltakozásra való képességének hiányát -, amilyen egy pedofil számára akár termékmegjelenítést is jelenthet!
Nem meglepő a két magyar Nobel-díj, az alapfokú oktatáson múlik minden!
Karikó Katalin iskolájában például a biológiaszertár már akkor olyan volt, mint most.
Nem láttam a riportot, csak utalást arra, hogy az iskolaigazgató büszkén mutatta, a szertár pontosan olyan, mint amikor a professzorasszony kislányként odajárt, nem csoda hát, hogy egy modern, már akkor huszonegyedik századi biológiaoktatás ilyen irányba orientálta.
Krausz Ferenc is szerencsés, valószínűleg az ő biológiatanára is Karikó Katalin iskolájában erősíthette a tanári kart, míg náluk a biológiaórákat a fizikatanár tarthatta, nem csoda, hogy egy fogékony kisfiúban kialakult az érdeklődés a fizika iránt.
Aztán hallottam, hogy ebből az iskolából a fizikatanár nyugdíjba ment, a fizikaórákat most egy földrajz-biológiaszakos tanárnő tartja, lehet, hogy a mostani kisdiákok között ott tanul egy újabb – immár nem fizikus, hanem ismét biológus - leendő Nobel-díjas?