Fel fogom ide tenni ezentúl már mindig, ha máshol megjelenik valami tőlem, rólam.
Már néhányan tudják, hogy a Jútyúbra tucatnyi verset felmondtam, jó, nem valami profi módon, de ez is én vagyok. Ha a fenti videomegosztó keresőjébe valaki beírja a nevem, egy csatornát pillanthat meg, amire akár fel is iratkozhat, sokat javítva ezzel önbecsülésemet.
Az eddigi videóim elég halkra sikeredtek, ma szereztem egy külön mikrofont a telefonomhoz, a következő - Időhurok című - verset már ezzel vettem fel.
No lássuk - aztán lesz még! (Ez nem fenyegetés...)
Hiába no, vénségemre egyre többször derül ki, hogy velem együtt egykor megszerzett tudásom is elavul.
Évekig tanultam a csillagászati navigációt, de már csak néhányszázan lehetünk olyan magyarok, akik egy pontos óra, egy szextáns és egy speciális táblázat segítségével kb. 50 méteres pontossággal meg tudnák mondani, hogy hol vannak.
Minek is, hiszen egy párezer forintos masina még azt is megmutatja, hogy a konyhámban, vagy a fürdőszobában tartózkodom-e?
Szigorlatoztam - még 74-ben - egy Hajóegészségtan nevű tantárgyból is. Mivel a magyar hajókon nem volt orvos, a mindenkori második tiszt töltötte be az egészségügyi tiszt szerepét.
Speciális tantárgy volt, kevesebb elmélettel és több gyakorlattal. Tanultunk anatómiát, diagnosztikát, gyógyszertant, járványtant, a MÁV Kórház szinte minden osztályán töltöttünk gyakorlatot a baleseti sebészettől az urológián át a proszektúráig.
Kemény volt a szigorlat, közepest az kapott, aki mindent tudott, de nem tudta jól elmondani. (Nem dicsekvésképpen,de én ötösre szigorlatoztam...)
Azóta elmúlt negyvenhat év. Az akkor tanult súlyos vagy halálos betegségek egy része el is tűnt, más része szinte napok alatt gyógyíthatóvá lett, az akkori gyógyszerek közül sok már elavult, új betegségek jelentek meg, és a nyavalyák kezelésében is előjöttek újabb módszerek, szemléletek.
Én ennek tulajdonítottam azt is, amikor a műhelyben ma délután hallgattam a tisztifőorvos szavait, amikor kitért az allergiásoknak célzott intelmeire:
"...A pollenszezon miatt fontos, hogy az allergiások gyakrabban mossanak hajat és váltsanak ruhát, ahogy a párnákat is gyakrabban kell kimosni, mivel ezen megragadhatnak a pollenanyagok. Emellett naponta többször is szellőztessenek."
Én az elavult tudásommal úgy gondoltam, hogy szellőztetni, ha már feltétlenül kell, inkább csak éjszaka, illetve eső alatt vagy után szabad. Már, ha pollenallergiás valaki. De hát az én akkori tankönyvem majd' fél évszázada íródott, a modern orvostudomány lehet, hogy meghaladta már.
Azért én mégis azt javaslom, ha nyájas olvasóim közül valaki allergiás lenne, szellőztetés előtt kérdezzen rá egy szakembernél!
