DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 21 órája
Farkas György 21 órája
Cservinka Dávid 23 órája
Filip Tamás 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Valyon László 1 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Bátai Tibor 3 napja
Ózdi Annamária 3 napja
Kiss-Péterffy Márta 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 10 napja
Duma György 10 napja
DOKK_FAQ 11 napja
Csombor Blanka 14 napja
Tóth Gabriella 16 napja
Vadas Tibor 16 napja
Tamási József 16 napja
Zsigmond Eszter 19 napja
FRISS NAPLÓK

 A fény nem publikus 8 órája
Minimal Planet 11 órája
Ötvös Németh Edit naplója 13 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 14 órája
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 18 órája
Gyurcsi 18 órája
Jószándékú párbeszélgetés 20 órája
A vádlottak padján 21 órája
Hetedíziglen 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
négysorosok 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
nélküled 2 napja
mix 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Gyurcsi
Legutóbbi olvasó: 2024-03-29 07:30 Összes olvasás: 123539

Korábbi hozzászólások:  
1246. [tulajdonos]: nyugdíjból2024-02-09 19:19

Most, hogy a Nagyasszony mellett szemmelláthatóan üresedés van a tanácsadói munkakörben, talán megnyílt az út számomra is.

Persze vannak feltételeim, csak hómoffiszban vagyok hajlandó a munkára, és az ebédutáni alvásban akkor se zavarhat, ha már végképp tanácstalan, bár, ha az első tanácsomat megfogadja, úgyis főnök nélkül maradok…

1245. [tulajdonos]: a szivárvány hét szürke árnyal2024-02-02 21:31

a kegyelmes urak egyike
megadta a módját
lovon
a másik titokban
hintalovon
ha már ló-zung legyen kövér
a btk kétszáz méternél
a palotához ami már nem sándor
hiszen az hozza a meleget
le kell fóliázni
coki gender
van saját módszerünk
megvédjük a gyereket
majd a volt államtitkár
volt család- és volt ifjúságügy
volt felelős

nem is felel

csak hintalózung


1244. [tulajdonos]: gondolom2024-02-02 14:31

az árulónak az egyik örül
a másik utálja
akit mindketten árulónak tartanak
azt egyik se szereti


1243. [tulajdonos]: Úgy egyben2024-01-26 21:08

Én Keres Emillel együtt jártam vadászni – gyerekként hajtó voltam -, Psota Irénnek többedmagammal betoltam a kocsiját Lágymányoson a Baranyai úton, Kibédi Ervinnel egy házban laktam, ő a hatikon, én a másodikon, sokat beszélgettünk, egyszer adott egy forintot és megkért, hogy nézzem meg, nincs-e ott a Hamzsabégi út melletti töltés másik oldalán, biztos unta már a beszélgetést, a Baross utcában meg a Gyurkovics Zsuzsa volt a közvetlen szomszédom, egyszer én segítettem neki bejutni a saját lakásába, amikor a gyerekei kizárták, finom süteményekkel traktált, a Vitrayval együtt szaunáztam a Margit szigeten az Agro szállóban, ki is akadt, mert túl sok vizet öntöttem a forró kövekre, nagyapámnak nagyobb lovai voltak, mint a Tenyának, és Koncz Gábor ugyanúgy nem tudja rólam, hogy ki vagyok, mint ahogy már a néven nem nevezettről sem. Bár, ha megnevezném, az se lenne egy nagy durranás.

Egyébként vagy három évig havonta negyvenezer példányban jelent meg három-három versem tíz-tizenöt településen egyidőben, nem kellett kilincselnem a szerkesztőnél, nem kellett nyalnom nála, egy vasamba se került, én szerkesztettem egy őrbottyáni pizzéria szórólapját, kaptam gratuláló telefonokat, akkor még nem volt lájk.

Szabályokat határoz meg egy senki, aki résztulajdonosként ugyanakkora befolyással bír, mint én, a másik senki, aki költőként annyi verset jelentetett meg, hogy a hibahatáron belül van, vagyis mint én, a másik senki, akinél én vagy öt évvel előbb jöttem a Dokkra, de ezzel együtt nem érek többet, mint aki csak tegnap, szóval szabályokat határoz meg, de valljuk be, kire vonatkozhatnának, ha egy senki hozta?

Meg aztán ismerjük, az eddigi szabályait is csak másokra vonatkoztatta, ő gátlástalanul nyomja a politikát, már elfelejtette, hogy annakidején szétválasztotta, mi való a Dokkra és mi a fészre, hordja ide a Fészről meg a tökömtudja honnan az idétlenségeit, kinek mit mondott, milyen világsztárokat vagy hírességeket zaklatott, na, aztán a Dokkon se kímél senkit, ha bárki bármi olyat ír, ami neki nem tetszik, lebassza, minősíti, és – bár a kutya nem szól hozzá – kihasználva az alkalmat rögtön rávilágít a helyes útra, ami persze az, amelyiken ő jár.

Ugyanazt a néhány baromságot ismétli minden fórumon és alkalommal, néha pár perces különbséggel is, közben megpróbálja a másikat megalázni, akár a személyét, akár írásait, voltam én már nála geci, most újabban a Dokk szégyenfoltja – hozzátenném, hogy nem engem tiltottak ki jó hosszú időre -, most utoljára az inkontinenciámra célozgatott, de hát nem orvos, nem tudhatja, ha valakinek gyakrabban kell hugyoznia, az nem az, számtalan ötletem lenne, hogyan deríthetné ki a különbséget, de nem írom le, mindenkinek a fantáziájára bízom, de ha nem kell orvosi diploma egy diagnózis felállításához, akkor nekem is lenne róla.

Aztán feljogosítva érezte magát arra, hogy kikezdjen azért, mert egy mondatban mertem leírni Király Lindát, az elbaszást meg a Himnuszt, aztán ugyanezt ő megtette vagy három alkalommal, nem is értem, tőlem akarja megvédeni Lindát, egy értelmes ember az írásomból nem érezhetett ki olyat, hogy támadtam volna, sőt, vagy a Himnuszt védi tőlem, én már akkor helyesen le tudtam írni, amikor még azok, akik komoly fizetést kapnak a nyelv – ezen belül a Himnusz – értékeinek a megvédéséért, még tátott szájjal hallgatták Halász Judit számait, és a Himnuszról meg annyit tudtak, hogy amíg az szól, fel kell állni és nem piszkálhatják az orrukat, és most mégis elbaszták, na őtőlük kell megvédeni, a baszás szót meg nem a szexuális vonatkozásban írtam, de ennek az értelmezéséhez úgy látszik kevés a magyartanári diploma.

Aztán a versek kéretlen minősítése.

Jó, akkor én is!

ÖREGEMBER A GÁZTŰZHELY ELŐTT

Ha ezt a verset egy halálra készülő, az egész életét értékelő igazi költő írta volna, még tán meg is hatódnék, de itt kilóg belőle szinte minden második sorból a névnélküli - illetve a Pálóczi, nyugodtan kiírhatom, mert szinte mindegy -, hazug, önmagát helyezi mindenki más elé, lófaszt bánja ő, hogy másoknak mit okozott, hiszen főleg ő a sértett, aztán van képe a végén még meg is döbbenni, vénségére jött meg az esze? De már rácáfolt, a második sorban azt írja, többé nincs időm, január 6. óta kicsit több, mint két hét alatt annyit mocskolódott, amennyit más egy élet alatt se, na, ez a vers egy hatásvadász, izzadságszagú, napok alatt megírt, igazi érzésektől mentes szar, ha ilyet írnék, törökülésben ülnék a klotyóra és lehúznám magam, ez a baj a kortársakkal, ha az ember ismeri őket, tudja, mikor hazudnak.

De kapott piros háromszöget!

Akkor most ez a mérce?

Most megnéztem, nincs negyven ilyen minősítésű verse tizenhat év alatt. Most nem számoltam meg, de nekem vagy kétszerannyi van, jó, párbajozzunk, ha a néven-nem-nevezettnek csak hússzal lesz kevesebb, mint nekem, ő nyert – ez legalább olyan tisztességes felajánlás, mint az, hogy az És-ben versenyezzünk, úgy, hogy éses versei neki már vannak.

Szabályokat hozni nekem legalább annyi jogom van, mint neki. Most például azt a szabályt, hogyha ő másokat bármikor kikezdhet, legecizhet, letolvajozhat stb., akkor nálam sincs tiltott fegyver, annyi különbséggel, hogy én igazat írok.

Ja, az előbb felnéztem a Dokkra, már Görcsi vagyok, ja, és Gyula elvbarátja, érdekes, ő vallásos, én nem, ö jobboldali, én a faszsetudja, talán abban vagyunk elvbarátok, hogy mélységesen elítéljük a lopást, a korrupciót, a kiszolgáltatottak helyzetével való visszaélést, a zsarolást, a csalhatatlanokat, az önzőket, a nárcisztikusokat, kíváncsi vagyok, hogy a fékevesztett habzású mosópornak kik az elvbarátai?

Azt mondja, hogy ellopta Gyula az áruvédjegyét. Fingja nincs az iróniáról, egyébként egész itteni munkásságát jellemzi, hogy olyan fordulatokat használ újszerűen, melyeket mások már régen meg is untak, egyszer jó régen – most nem keresem vissza -, amikor a fogalmazásgátlás volt a kedvenc fordulata, néhánynak utánanéztem, a politizélést is lopta, de volt még egy pár, már elfelejtettem, évtizedekkel ezelőtt elkopott dumák voltak ezek.

Aztán azt is most láttam, az utolsó naplóbejegyzésemből a káromkodás jutott el a tudatáig, jó, tőle nem is várom el, hogy megértse, minden különadót én fizetek, mondjuk a repülőtársaságokra kiróttakat nem, most külön neki nem magyarázom el, hogy miért pont azt nem, de az tény, hogy a gyógyszerárak nagyobb ütemben emelkednek, mint a nyugdíjam.

Szóval a szabályok.

Én már eddig is tartottam magam ahhoz, hogy nem minősítek verseket, naplóbejegyzéseket, amikhez semmi közöm. Akkor szoktam reagálni, ha valaki az én írásaimmal kapcsolatban megteszi. Ilyen volt például a himnuszos írásom, ez volt a véleményem, valamilyen szinten van köze a kultúrához, ennyi. Erre ez az agresszor önjelölt házmester belém kötött, vagy három bejegyzésben taglalta, hogy nincsen semmi jogom ilyesmire, közben bejegyzései 80%-a az ő kiválóságáról szólt, én pedig nem írom most le, milyen jelzővel illetett, hiszen így írni csak neki szabad.

A szabályom az, hogy ő azt ír, amit akar, le se szarom, viszont ő is bátran felejtsen el!

Engem őszintén nem érdekel, hogy ki miként vélekedik rólam, itt a mások által vágyott párbeszéd nem valósul meg, mert a gyakorlat az, hogy

a./ két ember egymás seggét nyalja,
b./ az egyik nyalja a másikét, az meg elviseli,
c./ valaki ír, verset, naplót, és nem figyeli, hogy mit szólnak hozzá,
d./ belelovalják egymást egy végletekig elfajuló veszekedésbe.

Tőlem senki ne várjon itt igazi, a felsoroltak közül hiányzó típusú párbeszédet, ez nem egy közösség, azt sikerült néhány önjelölt házmesternek szétbaszni, aki a számomra fontos, azzal más formában tartom a kapcsolatot, és tekintsük a véletlennek, hogy egyébként ők is írnak a Dokkra!

Szóval én magamra a c./ formulát tartom követendőnek, ezt várom el másoktól is, természetesen, ha valaki baszogat, annak visszabaszok - mint feljebb írtam, a velem szemben alkalmazott nemtelen fegyverek engem is feljogosítanak a tiltások alól -, de csak addig, amíg szórakoztat.

Majd akkor jön el a kényelmes világ, ha engem is megcsap a demencia szele, és nem lesz érthetetlen a számomra, ha ugyanazt századszor olvasom, az újdonságok mindig felcsigáztak.


1242. [tulajdonos]: érintett vagyok2024-01-26 12:54

Most hallom – kaja közben megy a Híradó -, hogy megduplázták a gyógyszergyárak extra-külön-nehogymáadóját. Visszamenőleg, január 1-ig.

Megérdemlik, mert az apjuk faszát!

Nagyon úgy gondolom, hogy mostantól némileg drágábban veszem majd a tablettáim egy részét.

Megérdemlem, mert az apám faszát!

De én tulajdonképpen jól jártam, amit eddig az idén vettem gyógyszert, azért visszamenőleg nem kell bevinnem semmit, bibí!

Viszont ez nekem extraprofit vagy mi. Nabazmeg!


1241. [tulajdonos]: Ejnye-ejnye!2024-01-25 07:10

Tónika! Magányos vagy?

Tanulj meg rendesen viselkedni, és akkor lesznek kis pajtásaid, majd játszhatsz velük!

Persze, ha magányos maradsz, akkor is lenne mivel…



1240. [tulajdonos]: Himnusz2024-01-23 21:57


Első gondolat

Király Linda vagy húsz éve – tizenkilencévesen egy sportcsarnoknyi néző előtt – elbaszta a Himnusz szövegét.

Egy fiatal énekesnő - lámpalázasan egy hatalmas megtiszteltetés súlya alatt és miatt - kapott egy rövidzárlatot, azt az egyet senki nem vonta kétségbe, hogy ő egyébként tudta a szöveget, de az biztos, ezt azóta se felejtették el neki, ő se önmagának, akkoriban belebetegedett a szégyenbe.

Akkor neki tök egyedül kellett kiállni reflektorok kereszttüzében tízezrek elé, azzal a különös felelősséggel, hogy a Himnuszt énekli kíséret nélkül egy arra szocializálódott közönségnek, hogy eddig azt hasonló esetben csak felvételről hallották zenekari feldolgozásban.

Mit mondjak, nem szerettem volna a kislány bőrében lenni, és nemcsak azért, mert szűk lenne rám.

Kapott hideget-meleget, ha valaki csak a nevét hallja, beugrik neki a Himnusz is, pedig ennyi idő alatt egy emberülés is elévül.

Második gondolat.

Magyarságkutató Intézet a Fészen.

Ők nem egy élő műsorban bakiztak egyet, hanem egy rendesen megfizetett alkalmazott nyugodt körülmények között a kávéját kavargatva baszta el a Himnuszt, gondolom vagy tízen átolvasták, jajdejó, ígykellcsinálnieztfiam, Kásler is elmondta, hogy ezt az intézetet márciusban romokban vettük át, mostanra azonban minden a helyére került, nem véletlenül vagyunk mi a nyelvművelő tevékenység ösztönzéséért is felelősök.

Én már nem érem meg, de kíváncsi lennék, vajh’ kell-e húsz év az ügy felelőseinek, hogy abbahagyják a szégyenkezést?

És arra is, hogy amikor Linda idős, de még turnézó énekesnőként járja az országot, lesz-e még Magyarságkutató Intézet? Vagy esetleg átkeresztelik Mátyáskirály-legoklubra…



1239. [tulajdonos]: paraPISA-teszt?2024-01-18 07:00

miért tanul
angolul
törökül
retikül

aki még magyarul se ért


1238. [tulajdonos]: választhatok2024-01-17 09:22

léphetek még néhányat
nem mindegy merre

nem pazarolhatok



1237. [tulajdonos]: Szép öcsém, be nagy kár2024-01-16 19:54

Szokás szerint most se vagy képben. Eleinte reménykedtem, hogy ilyenkor csak megjátszod magad a poén kedvéért, csak ironizálsz, de az évek alatt kiderült, hogy annyi humorérzéked van, mint egy tasmán ördögnek.

A tököm se akarja, hogy taníts, nem véletlenül írtam a címet két csével, különösen azért nem, mert a te tanítási módszereid, legalábbis ami itteni tevékenységedből látszik, alkalmatlanok a tudás átadására. Nemhogy „középiskolás fokon”, de még egy elemi iskolában sem.

Egy igazi pedagógus érdekfeszítően tanít, önálló gondolatokkal bír, nem hivatkozik percenként nálánál okosabbakra, nem próbál kiváló elmék árnyékából magyarázni, és pláne nem próbálja a hivatkozást követően önmagát a nagyok mellé emelni.

Szerintem nem véletlenül tanítottál olyan iskolában, ahol a rád bízott gyerekeknek nem volt menekülési lehetőségük, nem volt választásuk, nem volt összehasonlítási alapjuk, ki voltak neked szolgáltatva. Örültek, hogy valaki egyáltalán foglalkozik velük.

Nekem a középiskolában igazi, országosan elismert magyartanáraim voltak, náluk figyeltek a gyerekek, bevontak minket az órákon, az a legkevesebb, hogy volt olyan óra, ahol az osztály kettőnk verseit elemezte - a másik Horváth Attila volt, talán hallottál róla -, és ez nem azt jelentette, hogy kitűnő verseket írtunk, pont az elemzések során derült fény a hiányosságokra, viszont negyven gyerek törte magát, hogy szót kapjon, senki nem amőbázott a padtársával vagy majszolta az uzsiját a pad alá hajolva. Többet tanultak a srácok egy-egy ilyen alkalommal, mint a te diákjaid egy egész év alatt.

Elvégeztél egy valag iskolát, de ez nem jelenti azt, hogy a bebiflázott anyagot tudod is használni. Olyan vagy, mint az alkimisták, vastag könyveket magoltak be az aranycsinálásról, de egy deka aranyat nem tudott csinálni egyik se.

Még annyit a tanításról, hogy én vagy tizenöt éve tényleg tanulni jöttem a Dokkra, hosszú évekig ez működött is, de manapság, akiket elfogadnék tanárnak, már nem tanítanak, néhányan meghaltak közülük, mások felhagytak az ilyennel, te meg hiába próbálod tukmálni magad, olyan tehetségtelen vagy, hogy egy szavadat se veszem komolyan. Lehet, hogy van néhány jó versed, de ez a kortárs irodalom hátránya – már a te szempontodból -, hogy látom, milyen keservek között vajúdsz, mennyi hiteltelen és izzadságszagú versből akad néhány olyan, amit egyáltalán elolvasok.

Lobogtatod azt a néhány verset, ami megjelent, most utoljára egy szonettet, mit mondjak, nem a kedvenc versformám, életemben talán négyet írtam tisztára játékból, csak, hogy kipróbáljam, de ilyen gagyit, amit te mutatsz, biztosan nem adnék ki a kezemből.

Gondolom addig kilincseltél, addig tolakodtál, addig jártál a nyakukra, addig rágtad a fülüket, hogy inkább engedtek, hogy előbb szabaduljanak.

Felajánlottál egy versenyt, akar veled versenyezni a faszom, de azért van ebben a felajánlásban egy rád jellemző dolog, te már teljesítetted, nekem most kéne, ezt a fajta versenyt hívják pl. a lovinál hendikepnek, ahol a tehetségtelenebb előnnyel indul.

Nem vagyok párbajképes? Hát, ha alapelv az, hogy párbaj csak úriemberek között lehetséges, nem biztos, hogy rajtam akad el a dolog.

Az irodalmi hierarchiában én hol vagyok? Sehol. Nem is igazán törekszem rá. Én még nem kerestem szerkesztőséget, nem is fogok. Ha akarnak valamit, majd kérnek. Eddig bevált. Vagy negyven versem jelent meg úgy, hogy nem én küldtem be sehova, volt, ahol engedélyt kértek előre egy-egy versre, de van, ahol ez biankó, küldik a tiszteletpéldányokat, egy polcom már tele van, nem kérek díjazást, örülök, hogy segíthetek. Fingom sincs, hogy verseimet honnan kerítik elő, sok nincs fenn a Dokkon, a Toronyban se, ha keresem a neten, nem találom, húsz éve írtam, erre lehozzák. Sebaj, ha megnyerte, hagy vigye. írok helyette másikat.

Verseny, bazmeg? Amilyen szerencsétlen életed volt – te panaszkodtál unos-untalan, onnan tudom -, neked nincs más lehetőséged arra, hogy hagyjál magad után valamit, kapaszkodsz az irodalomba, mint a fuldokló az utolsó fűszálba. Aztán marad utánad egy elcseszett szonett az Ésben több. mint tíz éve, egy embert mutass, aki ma azt elővenné és elolvasná, egy gusztustalan kötet, aminek kiadását a jobbérzésű kiadók zömmel még úgyis elhajtottak, hogy te álltad volna a költségeket, mire találtál egyet, aki kiadta – szerintem kiadták volna akkor is, ha a szorzótáblát vagy az unokád pelenkáját viszed oda nekik -, és amivel mindenhol szelfizel egyet, meg még mi is volt? Ja, Koncz Gábor elmondott egyet a TV-ben, szegény Koncz, ha tudná, hányszor éltél vissza a nevével, megütné a guta.

Tudod, Tóni, nekem ennél teljesebb az életem akkor is, ha nem nyalom fényesre az És vagy a többi szerkesztőségének a kilincsét. Az én újításaim egy részét még ma is használnák a magyar tengerészek, ha lenne magyar hajózás. Az én felderítési mutatóimat még ma sem haladták meg az utódaim, amiket én csináltam a műhelyemben, a mai napig használják, és fogják még bármeddig, mert nem kopnak, nem romlanak el, és ha véletlenül elhagyna egyet-egyet valaki, addig van esély a pótlásra, amíg én tudok csinálni helyettük másikat, hiszen nemhogy az országban, de a világon se csinál olyat más. Nem véletlenül vannak dolgaim Amerikában, Németországban, Ausztráliában, pedig néha a postaköltség több, mint amennyiért én készítem.

Aztán az én életem nem volt szerencsétlen, 1970 óta dolgozom, számtalan dologgal foglalkoztam sok szakmában, és mindegyiket élveztem, veled ellentétben én nem voltam rabszolga, pedig többet melóztam – akár fizikai, akár szellemi munkáról volt szó -, mint amennyit te valaha fogsz. És minden alkalommal én mondtam fel, mert jobbat, izgalmasabbat, nagyobb kihívást találtam, és mindenhol inkább visszatartani akartak, nemhogy elküldeni, és bármelyik volt kollégámmal, volt főnökömmel jó szívvel emlékszünk egymásra, sokkal a mai napig tartom a kapcsolatot.

Magánéletem is irigylésre méltó, 51 év boldog házasság, ezalatt fokozódó szerelem mai napig gyönyörű és okos nejemmel, egy hangos szó nincs, nem tudunk úgy elmenni egymás mellett, hogy legalább egyszer ne érjen össze a kezünk, hogy ne simítsunk egyet egymáson, sikeres gyerekek, fantasztikus unokák – az egyikkel most is beszél a feleségem, szerintem már vagy félórája -, nekem nincsen szükségem arra, hogy vadidegen emberek, mint amilyen te is vagy, külön elismerjenek valamilyen nyomtatásban is megjelen irományom miatt.

Egyébként vagy hetvenöt videóm van a YouTube-on, akik nekem is számítanak, megtalálják, most megnéztem, 339 feliratkozóm van, nem tudom, hányan olvasták a szonettedet az Ésben, nem hiszem, hogy sokkal többen.

Verseny? Veled? Ne röhögtess! Gyere le a műhelyembe és csináld egész nap azt, amit én, ha estére meglesz minden ujjad, mind a két szemed és nincs égési sérülésed, te nyertél! Közben fejben írjál egy verset, én gyakran csinálom, aztán mikor feljövök, legépelem. Az egyik bökverset – a belátom címűt – a kocsiban írtam, amíg a nejemre vártam, akkor olvastam az azt megelőző hablatyodat, a telóm hangrögzítőjére mondtam fel szakaszonként, amikor hazajöttem, akkor írtam le és tettem fel a naplóba, nincs irodalmi értéke? Meglepődnék, ha lenne, nem az Ésnek küldtem, hanem csak a naplóba, nem bírálatra, csak a naplóba, nem az utókornak, csak egyszeri olvasásra, ha papírra írtam volna, akkor már összegyűrve a szemétkosárban lenne, de így is tisztább rímek vannak benne, mint a te legjobb rímes verseidben, nem véletlenül forszírozod a szabadverset, a rímesekről lefordulsz.

Verseny? Veled? Aki a Siccen nőtt fel? Én kisgyerekkoromban Rejtőt olvastam, Gárdonyit, a Révai Nagylexikont, vadász- és tengerészkönyveket, Vernét, felsősként biológiai és elektronikus szakkönyveket, egyébként meg gyerek voltam, állítólag nem is túl jó, a villamos ütközőjén többet voltam, mint a kocsi belsejében, hetedikben a történelemtanárnő idegsorvadt fiának csináltam impulzusgenerátort, hogy ne kelljen neki mindig bemenni az SZTK-ba kezelésre, állatokat preparáltam, az Állatkertben a budapesti iskolák versenyén biológiából úgy lettem második, hogy a tankönyvet nem is láttam, hajtó voltam vadászatokon, egy gumigyár telepére szöktem be tejgumit lopni, nekünk volt a legjobb csúzlink, a mákdarálóval porítottam a faszenet a kén meg a salétrom mellé a puskaporhoz, így aztán nem értem rá Succet meg Dörmögő Dömötört olvasni, azt meghagytam az egyszerű gyerekeknek, hagy nőjenek fel rajtuk azok.

És így fixálódni se tudtam a Sicces verseken, ami téged bosszanthat, az talán a tiszta rím, a szabályos ritmus, könnyebb fikázni, mint megcsinálni, legalábbis neked, jó az a szabadvers, nem kell annyit gondolkodni.

Azt írod valahol, hogy savanyú a szőlő.

Egy dolgot mondj csak, amit irigyelnék tőled!

Talán a pofátlanságodat, a mai világban jól jöhet az érvényesüléshez, bár ahol ez számít, oda nem pályázok, jaj, eszembe jutott közben egy versenylehetőség, ahol esetleg labdába is rúghatnál, mondjuk valaki megad egy témát, és egy órán belül ki tud több verset írni abból, aztán azok közül melyik a jobb, vállalom, hogy tőlem csak a második legjobbat nézzük, és még ígyse lennék úriember, mert ugye az biztosra nem fogad.

Na, még jó, hogy eszembe jutott, rasszizmussal vádoltál:

„Gyurcsi Zalán György elkeseredésében megpróbált gúnyverset írni rólam és Filip Tamásról a Gyurcsi naplóban.”
„Az se baj, ha gilisztához és "rút bogárhoz" hasonlítva pályatársaidat - miként az Átváltozás megírásakor Franz Kafka saját magát - lényegében "lezsidózol" minket.”

Nem véletlenül írtam a haikuban, hogy csak az írjon, aki olvasni is tud, ez arról szólt, ha vak valaki, érthető, ha nem lát, de akinek van szeme, az szándékosan néz máshova, az internet világában a tájékozottság számonkérhető. Különösen, ha az illető aztán osztja az észt, de erről meg az jut eszembe, hogy akkor mi marad, mindegy, gyakorlatilag lerasszistáztál, nyugi, nem jelentelek föl, nekem egy felutazás Pestre akkor is megoldhatatlan, ha nem fenyegetnek rendőri elővezetéssel.

De hogy Filip hogy került a képbe? Ezt máig nem tudom, nem is említettem, nem utaltam rá, eszembe se jutott, ha én Filiptől valaha is akartam valamit, akkor félreérthetetlen voltam, vagy írtam neki emilt, vagy felhívtam. Mindegy, ez már a te titkod marad.

„Mert ahhoz, hogy gúnyverset írjunk, Gyucsi, szimplán - excuse moi - gecinek lenni kevés.”

Erről a témáról még suhanckoromban írtam:

Geci vagyok. Most társaimmal
itt feszengünk egy lifegő herében.
Haver, orrba váglak frankón,
ha húsz év múlva nevezel e néven!

Aztán megint egy jópofa:

„így jár aki ELISSZA AZ ESZÉT
MINT ÉN, AGG KORÁRA,
DE AZÉRT SAJNÁLJATOK
EZ ITT A HATTYÚ HALÁLA”

Igaz, ami igaz, amit megittam életemben, abban egy kisebb hajó be tudna kanyarodni, de csak azért, hogy egyáltalán tudjak beszélgetni a magadfajtával, bár most utólag látom, túl korán hagytam abba az ivást.

Ezzel szemben most valamelyik epeömlésedben megtaláltam a legjobb rímes versedet:

„Tam ta tam ta tam ta tam ta
Tam ta tam ta tam ta tam ta,
Tam ta tam ta tam ta ámde
Tam ta tam ta tam ta tamta.”

Ez annyira patent, hogy felmerült bennem a gyanú, hátha plagizáltál, de elhessegettem, ne má, ilyet a Tóni úgyse csinálna…

Jaj, már csak egyet:

„Viszont Gyurcsi rímes versekben a leggyakorlottabb.
Mint a verkli, úgy szaporázza (előző két naplómban megmutattam, hogy esetenként milyen sekélyesen.)”

Több maradó – pedig az engem nem érdekel, hogy az-e – szabadversem van a dokkon, mint neked az összes.

A sekélyességről meg annyit, hogy ugyan mit vársz egy neked és rólad szóló verstől? Kossuth díjat? Igaz, mostanában nem tudom, mire adnak ilyet, lehet, hogy várományos vagyok? Szóval amikor a kis Michelangelo egy pinát rajzolt a szomszéd kerítésére, nem a szakma elismerésére vágyott, ne haragudj, hogy a magam szórakoztatására és a te bosszantásodra írt versike nem a múzsa csókját hordozza, egyébként is szarok a véleményedre.

Most egy kicsit talán hosszú voltam, de hónapok óta csak versikékkel, haikukkal reagáltam a Dokkos történésekre, viszont azt láttam, hogy egy-egy versikéből csak egy-egy szó jut el hozzád, volt, amelyikből csak a cím, gondoltam, egy hosszabb szövegből talán már komplett mondatokat is értelmezel, bár igazán az se érdekel, ha nem. Csak már untam, hogy legecizel, lerasszistázol meg hasonlók, ne gondold, hogy nem vettem észre. És biztos lehetsz benne, nem fetrengek keserű pácban – sugar free -, nem erőlködőm, nem akarok semmit, most – a Tv nézése – hallgatása közben jól esett írni, na, már nem, abbahagyom.



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-28 22:38   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 22:12   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 22:07   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 20:31   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 19:56   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 18:28   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2024-03-28 18:18   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 17:20   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés