NAPLÓK: Graffiti
Legutóbbi olvasó: 2024-03-29 10:36 Összes olvasás: 27386153. | [tulajdonos]: blue | 2018-08-24 23:35 |
abszurdot találtam:)))))
Mórotz Krisztina Blues-abszurd
Jaques Prévert meghalni jött a tengerhez. Legvadabb álmaiban sem gondolt arra, hogy egy nőt lát holdolni, türkiz klepetyusban. Festményben volt, egy fémszínű kollázsban, amelynek megtört a kerete. Zavarba hozta a holdoló nő, ahogyan feküdt. Sértette a férfit játéka a holddal, felívelő kacagása. Elvégre halni jött, és pofátlanul megzavarták. A türkizezüst nő fél szemét kinyitva (igen, a szeme volt ezüst) egyszer csak megszólalt. – Várok a produkcióra! Azért jöttél nem? Halni. – Ki maga? — ijedt meg Prevert. – A természet oksági láncolatának egyede vagyok. Csönd, és szemkigúvadás; csönd, és egy tétova ó. – Hát idefigyelj, kisapám! A hangyák vonulása felajzza a narancs gyíkokat, majd jön a macska, hogy felzabálja őket. Hát aztán? Nos, időről időre a vipera halálra mar egy macskát. És az ember? Az első esővel beállít ősszel a láz. Az öregje úgy hull a sírba, mint a gyümölcs a fáról. Na, érted már a kettőnk közötti különbséget? Én holdolok, te várod, hogy moszat nőjön az orrlikadból — mondta, és kacagása ismét felívelt. – Akkor most ne halljak meg? — vált teljessé Prévert zavara, amikor megértertte, hogy a nő holdolni hívja.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!