. . Saját előadásomban (a 2018. május 17-ei Dokk-estről); a videó alatt olvasható az írott szöveg. . .
. . Bátai Tibor LORELEI FÉSŰJE . . Hiába bevált trükk, amely most is csábít, hogy úgy, mint aki nem is mondja, csak kérdi — sehogy sem megy. Folyton feleletnek látszik. Szóljon direktben inkább, démoszthenészi elszánással (az a kavics még a számban), remélve, nem pusztán dadogásnak hallik. Úgy kellene a lehető legtisztábban artikulálni a semmitől csak alig érzékelhetően különböző mindent, hogy nagyrészt hiányoznak hozzá a szavak. Nem(csak) belőlem, hanem a nyelvből. Hiszen a fogalmak azonnal szertefoszlanak, ha a határtól még hajszálnyival innen neveznénk meg velük, ami odaát van, (illetve nincsen), s szinte az is átbillen ilyen közelségből, ami általában kézzelfogható. Maradnak hát a pszichés érzetek, valamiféle nyelv nélküli költészet leírhatatlan szavai, és Lorelei, mint jelkép: fésűtlen fésüli. . .
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
