NAPLÓK: Bátai Tibor Legutóbbi olvasó: 2024-04-20 14:35 Összes olvasás: 113909824. | [tulajdonos]: És még egy „rímvita” | 2019-07-07 02:18 | . . ...2016-ból. . . Az érintett szövegem (2016 szeptemberében szintén a „maradanDOKK" dobozba került): . . Komfortzóna . Túlfeszültség, majd rövidzárlat. Totális homály a belső tájon, és érzékek farkasvaksága. Kilátástalan volt, be kell látnom. . Sehonnan sehova menet. Rend. Velünk lett üres az összes járat. Arcodra nyíló váróterem. Túlkésleltetett retard varázslat. . Óvatlanoknak csapda is lehet, nekünk már belakott komfortzóna az elmeközi tér. Felszikrázunk benne, mintha áram alatt volna. . Lehetne több, de hát ez sem kevés. Így is van, aki csodának mondja (noha úgyszólván triviális): mi vagyunk egymás mentális G-pontja. . . Bírálat 1. (Szintén nem Dokk-szerkitől.) . „Tetszik nekem ez a boncolgatós témaválasztás, Tibor. Ciklusszerűen visszatérő izgalmas szöveg. A 'menet rend' különírva nem illeszkedik az előzményhez, sem az utána következő részhez. Egybeírva működik. Ennél a szövegednél, pontos szótagszámot és keresztrím-képletet alkalmaztál. Ilyenkor különösen feltűnő a harmadik és negyedik versszak eltérő rímképlete. Indokolt elvárás az egységesítés(?).” . . Válasz 1. . „– A végéről kezdem: a rímképlet x-a-x-a, vagyis csak minden második (páros) sor rímel ('félrím'). A zárlat / sága – et rend / terem sorvégek nálam nem mennek el rímnek, de még csak asszonáncnak sem, így azután őszintén szólva teljesen értetlenül állok a keresztrím-gyanú felmerülése előtt; . – a menet rend különírása tudatos. Értelmezési lehetőségek: 1.) Sehonnan sehová menetrend (ez a konvencionális); 2.) Sehonnan sehová menet: rend (eszerint ez a >>sehonnan sehová<< [lett] 'a' rend). Velünk lett üres... (stb.). 3.) Sehonnan sehová menet. Rend: velünk lett üres... (stb.) Számomra mindhárom működőképesnek és egyaránt lehetséges, illetve érvényes opciónak tűnik.” . . Bírálat 2. . „Továbbra is kitartok az észrevételeim mellett. Természetesen az olvasó szemével-fülével értelmezve, nem mint diktátor. 'menet rend': Az olvasó szövegértelmezése, logikailag követni próbálja az írás tartalmi mondanivalóját, továbbá dinamikáját-ritmusát-verszenéjét. . Jelen kifejezés, alapból egybeírva jelenik meg és az olvasó megakad a különírás láttán. Visszaolvas, újraértelmez, töpreng. Többszöri nekifutás után sem tud zökkenő nélkül továbbhaladni, mert az értelmezésen túl, kiesik a ritmusból is. Legalább egy névelő lenne a 'rend' előtt, már közelítene az álláspontunk. Ennél a résznél még, némi elégtelenséget okoz a 'lett' szó használata is. Elhagyásával nem változna a lényeg. . A rímképlet: A szabályok alapján, az első és második versszak keresztrímes, míg a harmadik versszak félrímes. . Értékelem a kommunikációkészségedet!” . . Válasz 2. . „Ezúttal természetesen (?) :-) én is kitartok a magamé mellett. . – Baj-e, ha az olvasót töprengésre készteti egy háromszakaszos (mondhatni, nyúlfarknyi) szöveg? Igen, akadjon meg, fenn, sőt, ki, és értelmezze újra a megakasztó részt! Hogy mindenkire igaz-e, hogy többszöri nekifutás után sem tud 'zökkenő' nélkül továbbhaladni, az szerintem erősen véleményes. Először is, már önmagában zökkenő, hogy (a szándékomból következően is) az olvasónak meg kell(ett) akadnia. . Ebben az értelemben a 'nem tud zökkenő nélkül továbbhaladni' — evidencia. Az viszont, hogy többszöri nekifutás után is ez(marad)-e a helyzet, már attól függ, hogy érzése / megítélése szerint megérte-e az újraértelmezés, a lehetséges opciók végiggondolása, vagyis milyennek ítéli fáradságának hozadékát. Ezt pedig kifejezetten ízlés- és személyiségfüggőnek gondolom, és vállalom az ezzel járó kockázatot. . – A 'lett' a múltba helyezi az üres járatot (sőt: üresjáratot), amiként két sorral feljebb a 'kilátástalan' után szereplő 'volt' is. Ennek döntő jelentősége van a történetben, mert másként pszichológiailag (szerintem) nem volna érvénye a továbbírásra kifutó zárlatnak, ráadásul a 'kilátástalan volt' és a '(most) üres' idősíkbeli különbözősége szétbombázná a szöveg logikai koherenciáját. . – Azt hiszem, a legkategorikusabb véleménykülönbség a keresztrímek ügyében van közöttünk. . Tudom, hogy van olyan verstan, amely szerint a magánhangzók azonossága, par excellence asszonáncot jelent. Csakhogy VANNAK MÁS VERSTANOK is. Az egyik közülük a sorvégi utolsó szótag AZONOS MORASZÁMát tekinti perdöntőnek, és eszerint az előző – egyben Általad is képviselt – tétel a rend / rem párnál a 'rend' két szótagvégi mássalhangzója miatt máris érvényét vesztette. . Egy másik verstan a rímet/asszonáncot hordozó szó(tagok) magjából és kódájából vezeti le a rím / asszonánc LÉTÉT VAGY NEMLÉTÉT az alábbi 'képlet' szerint: . ....b.......| ar|.....Át––––––k.........| ar|.....Át kezdet......| mag|...kóda–––kezdet......| mag|..kóda . Amint Simon Gábor, e teória egyik magyarországi képviselője egyetértőleg írja, 'Arany János szerint NEM TEKINTHETŐ SEM RÍMNEK, SEM ASSZONÁNCNAK, ha a kódarészek között nincs rokonságon alapuló hasonlóság, és a szerkezetek többi részében kevés az egyezés. Ilyen például a huszárt / beosztják pár. E kritérium kapcsán megállapíthatjuk a kóda kiemelt jelentőségét a magyar rím szerkezetében (...) A hasonlóság / egyezés szerkezeti helyeként a mag- és a kódarészt jelöli meg Arany. Ugyancsak a kóda jelentőségét támasztja alá a magyar rímben Arany következő tézise: »Minél kevésbé rokonok az asszonánc derekán lévő mássalhangzók, annál szigorúbban követelhető a vég-mássalhangzók közeli rokonsága«. Vagyis a magyar rímben megnő a kóda jelentősége, mert a rím belsejében lévő kontraszt esetén a kóda egyezése szükséges.' . Vessünk mindezek után egy pillantást az én szövegemben a (zár)lat / (sá)ga és (et)rend / (te)rem párok magjaira és kódáira... . A magam álláspontját MÉGSEM VERSTANOKKAL kívánom alátámasztani. . Minden tan, teória, tézis annyit ér, amennyire valóságközeli. A magánhangzó-asszonáncos 'tannak' véleményem szerint akkor van érvénye / jogosultsága, ha egy sok (négynél jóval több) szakaszos, következetesen rímes (rímképletes) szövegben az egyik rím- vagy asszonáncpárnál jobb híján olyan (már bocsánat!) elborzasztó kényszermegoldásra vetemedik a szerző (hogy tartsa a szerkezetet), mint az itt már idézett huszárt / beosztják vagy az én szövegemben 'meggyanúsított' rövidzárlat / farkasvaksága és menetrend / váróterem pár. . Csakhogy nálam ez a két pár egyáltalán nem valamiféle szerkezet tartásának szándékából, hanem a tartalmilag legkifejezőbbnek vélt sorzáró szavak utolsó két magánhangzójának szándékolatlan, magyarán: véletlen egyezőségéből adódik. . Azt a verstant pedig, amely vagy arra kívánna kényszeríteni, hogy az asszonáncgyanúba fogott párok helyett keressek tartalmilag kevésbé ütős olyanokat, amelyekben nem azonos a két utolsó magánhangzó, vagy pedig arra, hogy 'szerkezetegységesítés' okán oda is keressek asszonáncot, ahol a 'gyanú' nem merül fel (pontosabban fel sem merül), és ezzel RÁADÁSUL mintegy LEGITIMÁLJAM a 'gyanús' (és ismétlem: elborzasztó!) párok 'szándékolt' rím-, pontosabban asszonánc-voltát, tiszteltetem, de valóság- és életidegenként képtelen vagyok komolyan venni.” . . Bírálat 3. . „Ó, dehogy baj kedves Tibor! Sőt... akár egy szóból álló (ha már nyúlfarknyi) versen is töprengjen az olvasó! :-) . Én egy szóval sem általánosítottam a hozzászólásomban. A bevezető három mondatban, jelzem a személyt (magamat), mint olvasót. Talán egyértelműbbé tehettem volna, ha zárójelben nyomatékosítva -olvasó (én)-t írok... . Meglátásom szerint, mindketten elmondtuk, amit akartunk. Mielőtt a szószátyárság ráncos hibájába botlanék, köszönöm szépen a társalgást! . További eredményes alkotómunkát!” . . Válasz 3. . „Én is köszönettel tartozom a mostani és a korábbi beszélgetéseinkért egyaránt. . Van, amikor eredményük az észrevételeid alapján kivitelezett fazonigazítás, más alkalmakkor ez eltérő nyomvonalon, de a Tőled kapott inspiráció hatására történik, és van, amikor beszélgetéseink a saját állás- és nézőpontom kifejtése kapcsán a vershez (nemcsak konkrétan az adotthoz, hanem általánosságban is, 'a' VERSHEZ) való viszonyom átgondolására ösztönöznek. Ez utóbbi legalább olyan fontos eredmény a számomra, mint a előzőekben említett másik kettő. . Szépeket & jókat Neked! :-)” . . | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|