NAPLÓK: Baltazar
Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 07:20 Összes olvasás: 5329243832. | [tulajdonos]: egyik, másik | 2018-11-11 14:43 |
Töröm a fejem, hogyan okozhat nehézséget valakinek az a felütés, hogy felgyorsul az idő. Képtelen vagyok megérteni, hogyan lehetséges, hogy ezzel egy költő nem tud mit kezdeni. A vers igazsága nem szuszakolható bele matematikai és fizikai képletekbe. Mindenki érzett már olyat, hogy egyszer lassan telik az idő ("állni látszék"), máskor meg rohan. Máshogy telik a vizsgán, az illemhelyre igyekezve, egy kellemetlen emberrel folytatott kellemetlen beszélgetés során, a sakkjátszma alatt. Máshogyan telik az idő, amikor egy Tarkovszkij-filmet nézünk, mint amikor az Az elveszett frigyláda fosztogatóit.
A másik ember mosolyát őrző arc okozta nehézség feloldására is hadd tegyek egy kísérletet. Ha a másik embert szeretem, és ő a búcsú pillanatában rám mosolygott, lehet, hogy az én arcomra is átül az izmoknak az a furcsa kis játéka, amely maga a mosoly. Az órákig tartó rágondolással pedig az arcom őrzi azt az állapotot, amely az ő arcáról került az enyémre.
De biztosan vannak ennél sokkal jobb értelmezési kísérlet is.
Az enyém csupán hevenyészett próbálkozás volt, hogy elhessegessek egy igazi álproblémát, amelynek felvetése egyszerűen méltatlan azzal az emberrel szemben, aki minden igyekezetével békességre és minőségre törekszik a Dokkon. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!