NAPLÓK: Baltazar
Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 10:40 Összes olvasás: 5329412891. | [tulajdonos]: elmebaj | 2017-12-10 16:00 |
Strindbergnél olvasom ezt a szót: chaiselounge. Kell néhány másodperc, hogy megértsem: ez bizony a sezlon. Magyar szövegben eredeti írásmóddal ma már nem találkozni ezzel a szóval; befogadta, saját rendszerébe igazította a nyelv.
Ha azt olvasom: agyő, azonnal tudom, hogy az adieu-ről van szó. Találkozunk vele mindkét formában, hiszen eltérő atmoszférája van a kétféle írásmódnak.
Tenkjú és thank you. Ugyanaz vonatkozik rá, mint amit a francia kifejezésről írtam. Amúgy micsoda elképesztő képmutatás ezt a szót úgy beállítani, mintha anyanyelvünk, kultúránk és tudja még micsodának a lábbal tiprása lenne, és a véresen földön heverő szent magyar nyelvünket valami önjelölt nem tudom kinek kéne megmenteni attól, hogy végleg el ne vérezzen ettől a gyalázattól.
A Sodrás című versemben ezt írtam: Máááj Vééééj.
Követelem, hogy kövezzenek meg ezért.
Gondolom, lenne rá igény. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!