NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 13:39 Összes olvasás: 532956| 5488. | [tulajdonos]: szeptember | 2023-09-08 19:56 | Megjelent a Magyar napló szeptemberi száma.
Egy észt költő, Jaan Kaplinski: Benéztem a Nap ablakán című kötetéről szóló recenziómmal szerepelek benne.
| |
| 5487. | [tulajdonos]: kenyér és ige | 2023-09-08 17:11 | | Tegnap a Jazz TV-n láttam egy alkalmi zenekarban játszani Lukács Miklós cimbalmost ás Dresch Mihály szaxofonost. Előbbit néhány hete élőben láttam, hallottam Tökölön, ahol Rost Andreával volt koncertje. Utóbbit alig hat napja láttam, hallottam Puha Ferenc festőművész kiállításmegnyitóján, Szigetszentmiklóson. Még a helyek is egymás szomszédságában vannak. Se egyiket, se másikat korábban soha, nem vagyok jazzrajongó. De most váratlanul így összesűrűsödött a dolog, és ez a kedvemre volt. De megyek tovább, és a dolgokat, mint a hagyma héjait szedegetem le a nem létező középpontról. A Puha Ferenc vernisszázs Dresch melletti másik fő alakja feLugossy László volt, akiről azt olvastam, hogy a felesége Almási Gertrúd volt. Ismerős a név, eszembe jut, hogy van tőle egy grafikám. Máris közelebb érzem magamhoz. És még azt is olvastam "Lacáról", hogy nagy hatással volt rá Tóth Menyhért művészete. És ez a név megint egy odakapcsol a saját történetemhez. Június közepén Vizsolyi János szobrászművész megnyitóján voltam Pesterzsébeten a művelődési házban, ahol a nagy kiállítóteremből nyílik egy kisebb, amelyben Tóth Menyhért képei, festőállványa, palettája vannak kiállítva. Korábban nem nagyon szerettem a képeit, de ilyen közelről nézve, varázslatosnak éreztem őket. Pesterzsébet, Tököl, Szigetszentmiklós – mindhárom karnyújtásnyira Csepeltől, ahol lakom. Ahonnan Rost Andrea elindult a világhír felé. Köszönet a művészeknek, hiszen nemcsak kenyérrel, meg igével él az ember, hanem művészettel is. A művészet pedig egyszerre mindkettő, kenyér is, ige is. | |
| 5486. | [tulajdonos]: idézet | 2023-09-07 17:52 | Kedves Gyula, nem segítettél, de megtaláltam, hogy a naplómba írt üzenetedben kit idéztél: Pálóczi Antalt.
Már megbocsáss, de rövid beírásod sajnos nem ad kellő útmutatást arra, hogy mit is kéne tennem. Vitatkoznom kellene Pálóczival? Miért? És miről? Vannak erre vonatkozó javaslataid? És egyébként Pálóczi szavai mennyiben alkalmazhatók arra, amit te tettél az én szövegemmel, mennyiben enyhítik annak visszatetsző voltát?
Öt dokkos szerző, Zalán György, Ötvös Németh Edit, Mórotz Krisztina, Csapó Angéla és Kosztolányi Mária fejezte ki tetszését műveddel kapcsolatban, és mindössze egy fogalmazta meg ezzel ellentétes véleményét. Boldogítson, hogy ők öten értékes műnek tartják az augusztus 20-ai ünnepekről írt művedet. Ez miért nem elég neked? Az én skalpom is kéne? Egy muslincáé? Miért nem éred be az ötökével? | |
| 5485. | [tulajdonos]: ma | 2023-09-06 17:37 | | Egy sűrű és nehéz nap utolsó felvonása, hogy még egy nénihez ki kell mennem egy okirattal egy kórházba. Egyszer már kinn voltam nála, akkor megbeszéltük, mit is szeretne. Mostanra elkészültünk, irány egyenes. A csomagtartóba pakoláskor valami felsértette a jobb mutatóujjamat; észre sem vettem, csak amikor már a kormányt fogtam. Vérzik, a francba. Lenyalom a vért, újra meg újra, csak nem akarja abbahagyni. Amikor odaértem a kórházhoz, egy papírzsebkendőt csavartam rá, hogy legalább ne látszódjon, hogy néz ki a kezem. A néni egy hozzátartozója várt lenn, és amikor nyújtotta a kezét, mondtam neki, hogy ne haragudjon, de nem fog menni a kézfogás, mert… És mutattam, mi a helyzet. Amikor fölértünk a nénihez, anélkül, hogy kértem volna, szólt egy kórházi dolgozónak, aki jött, lefertőtlenítette és leragasztotta a sebemet. Hálásan megköszöntem neki, folytattam a munkámat, mindenki derűs, nyugodt és jóindulatú volt, voltaképpen még viccelődtünk is. A dologhoz hozzátartozik, hogy a néni német rokonai is a közelben ültek, látták az egészet. Arra gondoltam, hogy milyen érdekes, látják, hogy a közjegyző percre pontosan érkezik, hogy egyik magyar segít a másiknak, hogy a kórház a vadidegent is ellátja. A kórház amúgy frissen felújítva, hibátlan, patyolattiszta, nagyjából egy finn kórház szintjén. | |
| 5484. | [tulajdonos]: hogy? | 2023-09-06 14:46 | Kedves Gyula, ha írsz a naplómba, légy szíves megszólítani.
Legalább úgy, hogy kedves muslinca úr.
Gondolom, ez nem esik nehezedre, hiszen te magad voltál szíves ehhez a kedves rovarhoz hasonlítani.
Ezt félretéve, kénytelen vagyok jelezni, hogy nem értem, mire irányul a kérdésed, nem tudom, kitől származik az idézet, nem tudom, nekem mégis mi dolgom vele?
Ha segítesz, megígérem, reagálok.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 5483. | karaffagye: hatalom... | [tulajdonos]: megoldás? | 2023-09-06 11:55 |
Idézek egy klasszikust, akivel nem lehet vitába szállni... vagy megpróbálod?
""Hogy minek idehozni a face-leveleket?
Hogy válaszoljunk rá, és utána A DOKK-OT ÁTVIGYÜK A FACE-RE. "" | |
| 5482. | [tulajdonos]: idomár | 2023-09-05 18:55 | | Nagyjából a hatodik gurulós bevásárlókocsi alkalmas arra, amire szeretnéd igénybe venni. Megmagyarázhatatlan okokból a legtöbb kocsi kereke szorul. Olykor azonnal, és meg sem tudod mozdítani, olykor csak néhány méter után fékeződik le, mintha valami gonosz erő fogná satuba a kereket, nehogy már be tudj menni vásárolni. Aztán ha nagy nehezen találsz egy alkalmasnak tűnőt, bent folytatódik a kis magyar abszurd. Negédes női hang terelget az önkiszolgáló pénztár felé, miközben az önkiszolgáló pénztárhoz sorbaállókkal úgy üvöltözik egy állatidomár kinézetű hölgy, mintha tényleg állatokkal lenne dolga. Fülsértő hangon visítja, hogy bankkártya és rámutat valamelyik pénztárra, mire a megilletődött vevő odamegy és kezdi az önkiszolgálást, mert megérdemli. Katasztrófa. | |
| 5481. | [tulajdonos]: megoldás? | 2023-09-03 18:18 | A kommunista Bertolt Brecht már 1953-ban maró gúnnyal tette elfogadhatatlanná a gondolatot, hogy a nép a hibás. Nincs mit tenni, nem lehet feloszlatni a népet, és másikat választani helyette.
A választópolgárok döntésének válogatott módszerekkel történő gyalázása állandó toposza az ellenzéki közbeszédnek. Végtelenül sajnálom, hogy a Dokkon is ugyanez megy. | |
| 5480. | [tulajdonos]: KULT-er.hu | 2023-09-03 08:51 | | Tegnapi ez is. Gyanútlanul elmész egy ígéretes kiállításmegnyitóra, és egyszer csak bekúszik a kommunikációs térbe egy volt Dokkos szerkesztő neve. feLugossy említette Juhász Tibort, a KULTer.hu-n írt róla valamit. Hogy mit, sajnos elfelejtettem, pedig bőszen jegyzeteltem. Még a portréfilm alatt is a sötétben. Az arány a szokásos: annak, ami a hallottak alapján eszembe jutott, és leírtam, legfeljebb tizenöt százaléka jó valamire... Viszont abban az örvénylésben, amit átél ilyenkor az ember, veszélyesnek, pazarlásnak gondolja, ha nem jegyzetel ezerrel. Annyira sok dolog bukkan elő ebben a felfokozottságban, hogy van, ami eszedbe jut, és azonnal el is felejted. | |
| 5479. | [tulajdonos]: Puha, gesztus | 2023-09-02 20:03 | Annyira örülök, hogy ott voltam. Az internet valahogy gondoskodott róla, hogy meghívót kapjak, vagy óvatosabban fogalmazva: tudjak róla. Puha Ferenc egy híres festő, aki a közeli Szigetszentmiklóson él. Egy rendhagyó kiállításmegnyitója volt ma a lakóhelyén, és nem esett nehezemre megtenni azt a 7-8 kilométert, hogy odajussak.
Egy remek portréfilmmel kezdődött az esemény, látjuk Puha Ferencet, amint a gesztusfestészetet műveli, halljuk beszélni. Közben egyértelmű, hogy ugyanannak a régiónak vagyunk szülöttei, a Csepel-sziget nagyjából ugyanazt jelenti mindkettőnknek. És az est fényét emelve, eljött és beszélt, sőt performanszt is csinált feLugossy László, és zenélt Dresch Mihály. Ja, és még a képek is nagyon jók. Egy szelíd ember gesztusfestményei. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
