NAPLÓK: Az őrült nő ketrece
Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 20:51 Összes olvasás: 20259316. | [tulajdonos]: egyetlen Igaz Szó | 2017-08-17 08:12 |
tátongó üres napoknak szájában, megrészegült óráknak roncskerekén gördülünk a hiábavalóságba, egymást támogatva: magam és én. halott a világ reménye, nem kétség ködleplet lehelek magam köré. fényeknek lángja nem csap fel immár, árnyékok zuhannak fejünk fölé. hét másodperc lenne csupán életünk játszva a mindennapok szerepét? harangok kongása sem támaszt többé jó szándék hajtotta hattyúreményt. balladák sírnak, s az útfélre vetett magvak hiába is keresik vágyón megtalálni a helyüket, részegen, sárosan másznak elő az ágyásból. ásítozó napoknak ajkairól nem csendül fel eztán hiábavaló mondat, mert ha a remény böfögi fel – foglyul ejt minket egyetlen Igaz Szó.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!