NAPLÓK: Az őrült nő ketrece
Legutóbbi olvasó: 2024-04-23 15:09 Összes olvasás: 20234315. | [tulajdonos]: variáció egy témára | 2017-08-17 07:12 |
Mintha elkárhoztak volna a napok. Mintha cellában kattogna az idő. Mikor az őszből az elmúlás kinő, erőtlenné porladnak a nappalok. Mégis, mintha valami reményt súgna még ha a bőröm szoborrá is vedlett, mert kínokat a vésőd reám metszett – kőpor gyűlik emlék-homlokzatunkra. Vakká varázsolt nagyralátó szemed, káprázataid között felejtetted húsvér életünknek minden napját. Testetlen kezed nem vezeti ma már a hit – menteni kőbe zárt szerelmet; Don Quijotém, súlyos ellened a vád.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!