NAPLÓK: Az őrült nő ketrece
Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 05:18 Összes olvasás: 20222314. | [tulajdonos]: tán...ralán | 2017-08-11 11:20 |
kétezer-kilencben ültem a csendben akkor először felszökkent belőlem… rigók nótáztak itt-ott a parkban egyedül élveztem a ketrec ölét mint szálfa a természet lágyát… azóta se volt olyan közösségem mint akkor ott a rigókkal éppen magamban ültem és hallgattam madárdal fészkelt az agyamban a rácsos kórterem ablakán átlépve időtlenség tornácán újjászülettem tán talán
a szomorúság hirtelen elköszönt a líra a párkányra felszökött kétezer-kilencnek tavaszán engedtelek el végleg tán talán akkor lettem beteggé érted mikor a feledés a szárnyadra lépett azt hiszem hogy újjászülettem részem volt egy lelki küretben lényed megláttam hófehérnek amit addig csak feketének… bárányok bégettek a fák fölött emlékünk a szívembe költözött kétezer-kilencnek tavaszán újjá lett minden... tán talán
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!