NAPLÓK: A VERS LEGYEN VELETEK Legutóbbi olvasó: 2024-04-24 22:34 Összes olvasás: 32207| 41. | [tulajdonos]: "MAGA SZEBB ARANY-VERSEKET ÍR" | 2018-01-11 07:31 | Sose írj más stílusában verset!
Ne mintát kövess!
A régi költők aggódva neszelnek fel ilyenkor a metszeteken,
s amikor a tekintetüket keresed, zavartan félrenéznek.
Hiszen azzal, hogy őket utánzod, a legkínosabb módon
térsz el a munkamódszerüktől, akik mind attól lettek halhatatlanok,
hogy nem utánoztak.
Ha a régiek stílusában írsz egy mai verset
ahelyett, hogy a tartalom formálná a formát,
megtagadod a költészet legősibb munkamódszerét.
József Attila 1920-ban, Bécsben, Kassáknak
azzal akart imponálni, hogy szabadverseket írt a Mester
tiszteletére, de gúnyos választ kapott:
"Fiatalember, maga szebb Kassák-verseket ír, mint én."
S ezt a Mester nem dícséretnek szánta! | |
| 40. | [tulajdonos]: MAGA SZEBB ARANY-VERSET ÍR" | 2018-01-11 07:27 | Sose írj más stílusában verset!
Ne mintát kövess!
A régi költők aggódva neszelnek fel ilyenkor a metszeten,
s amikor a tekintetüket keresed, zavartan félrenéznek.
Hiszen azzal, hogy őket utánzod, a legkínosabb módon
térsz el a munkamódszerüktől, akik mind attól lettek halhatatlanok,
hogy nem utánoztak.
Ha a régiek stílusában írsz egy mai verset
ahelyett, hogy a tartalom formálná a formát,
megtagadod a költészet legősibb munkamódszerét.
József Attila 1920-ban, Bécsben, Kassáknak
azzal akart imponálni, hogy szabadverseket írt a mester
tiszteletére, de gúnyos választ kapott:
"Fiatalember, maga szebb Kassák-verseket Ír, mint én."
S ezt a Mester nem dícséretnek szánta! | |
| 39. | [tulajdonos]: "MAGA SZEBB ARANY-VERST ÍR..." | 2018-01-11 07:24 | Sose írj más stílusában verset!
Ne mintát övess!
A régi költők aggódva neszelnek fel ilyenkor a metszeten,
s amikor a tekintetüket keresed, zavartan félrenéznek.
Hiszen azzal, hogy őket utánzod, a legkínosabb módon
térsz el az ő munkamódszerüktől, akik attól lettek halhatatlanok,
hogy nem utánoztak.
Ha a régiek stílusában írsz egy mai verset
ahelyett, hogy a tartalom formálná a formát,
megtagadod a költészet legősibb munkamódszerét.
József Attila 1920-ban, Bécsben, Kassáknak
azzal akart hódolni, hogy szabadverseket írt a mester
tiszteletére, de gúnyos választ kapott:
"Fiatalember, maga szebb Kassák-verseket Ír, mint én."
S ezt a Mester nem dícséretnek szánta! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 38. | Pálóczi Antal: "LATRINA MAGICA" 2. | 2018-01-10 12:00 | Drága Emberek! Nem szabad kommenteket írni a naplóimhoz, mert a gyülöletfüggő embertársak sosem alszanak! Milyen kár, de sajnos elveszik tőlünk a normális emberekre jellemző kommunikáció lehetőségét, ezért egyáltalán nem olvasom el az itteni beírásokat, sőt, ki sem nyitom őket. Pedig néha a jóhiszemű dokker-társak is megszólalnak, de ők majd inkább a facebook-on üzenjenek. Oda a netszatíroknak nincs bejárásuk.
Itt majd átlag havonta - gézmaszkban és gumikesztyű segítségével - fertőtleníteni fogom a fórumaimat, addig hadd büdösödjönek a Dokk-piszkálódások.
Azért írom ezt a 2. felhívást, mert nem akarom, hogy esetlegesen jóhiszemű megjegyzések is az elolvasás nélkül kidobandók közé keveredjenek. Ugye megértitek? | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 37. | karaffagye: állig szent | 2018-01-10 10:47 | "Milyen kár, de sajnos elveszik tőlünk a normális emberekre jellemző kommunikáció lehetőségét..."
Ezt te írtad le Pálóczi Antal, és nem szakadt rád a csillagos ég!? | |
| 36. | [tulajdonos]: NEM A RÍMES, HANEM A SZONETT | 2018-01-10 08:34 | Pontosítanom kell a 31. bejegyzést: nem az első - rímes - vers volt a Búcsú a szonettől, amit a "Nem tudsz rímes verset írni" című Szokolay-vita hatására írtam, hanem az első szonett, Babits egyik ragrímes szonettje nyomán. Rímes verset mindenki ír gyerekkorában. Én öt és féléves éves voltam, amikor az első verset "írtam" (fejben, hiszen még nem jártam iskolába. Anyám öltöztetett óvodába menet, amikor egyszer csak mondani kezdtem... Mit mondtál? Mit mondtál? - kiáltott fel, majd gyorsan leírta. "Toncsi első verse ,1961".
"Nincs már evező, nem is horgonyozok,
ha fölborul a hajó, úgyis eliszkolok.
Felborult a hajó, sodorja az örvény,
Szegény Pistike, fuldoklik tüstént." | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 35. | Pálóczi Antal: "LATRINA MAGICA" | 2018-01-10 08:24 | Kerdves Emberek! Nem szabad kommenteket írni a naplóimhoz, mert a gyülöletfüggő embertársak sosem alszanak! Milyen kár, de sajnos elveszik tőlünk a normális emberekre jellemző kommunikáció lehetőségét, ezért egyáltalán nem olvasom el az itteni beírásokat, sőt, ki sem nyitom őket. Pedig néha a jóhiszemű dokker-társak is megszólalnak, de ők majd inkább a facebook-on üzenjenek. Oda a netszatíroknak nincs bejárásuk.
Itt majd átlag havonta - gézmaszkban és gumikesztyű segítségével - fertőtleníteni fogom a fórumaimat, addig hadd büdösödjönek a Dokk-piszkálódások.
Azért írom ezt a felhívást, mert nem akarom, hogy esetlegesen jóhiszemű megjegyzések is az elolvasás nélkül kidobandók közé keveredjenek. Ugye megértitek? | |
| 34. | [tulajdonos]: EGY KICSIT MÉGIS AZ ARCHÍVUM | 2018-01-09 06:22 | Ez volt az első rímes versem, amit a Szokolay-Pálóczi "rímes nem rímes (igen mert te nem tudsz rímes verset írni) vita" hatására írtam. Alul a link, de érdekesebb a kommentvita. Azt is bemásoltam.
--------
Pálóczi Antal: Búcsú a szonettől
Címkék: pálóczi antal
„A politikai kereszténységben bizonyos mértékű intolerancia van,
felsőbbrendűségi tudat és hódítási vágy, gyakori visszaélés a bibliai
metaforákkal. Egészen a blaszfémiáig menően vissza lehet élni Isten
nevével, Istenre való hivatkozással.” /Fabinyi Tamás evangélikus püspök/
A volt besúgó ma pártot keres itt,
És a tagok mind hetet fialnak;
S bár templomukban ostyát ad a pap,
Ordas eszméjük odakint felvonít.
Tizenkilencedik századi avítt
Polgárháború törhet ki holnap,
Gárdisták ha holt eszmét rabolnak,
díszlépésben jól megtaposva a sírt!
A történelem hátrál? Nem halad?
Az elkínzott tömeg nem bír velük!
Nyomor béklyóz s a szégyen szinte süt!
Az ordas eszmék már a kert alatt,
Riadt a nyáj s én morgok mint ebük;
A Pásztor engem küld ki ellenük!
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Google+ Tetszik 0
7 komment
Ajánlott bejegyzések:
ÉN NEM FOGOM BE - A Litera pályázatának eredményhirdetése és a Litera-díj átadása
ÉN NEM FOGOM BE - A Litera pályázatának eredményhirdetése és a Litera-díj átadása
ÉN NEM FOGOM BE - PÁLYÁZATI KIÍRÁS
ÉN NEM FOGOM BE - PÁLYÁZATI KIÍRÁS
A bejegyzés trackback címe:
http://ennemfogombe.blog.hu/api/trackback/id/4333120
Rekettyés 2012.04.08. 18:08:22
A pályázati kiírás értelmében csak publikálatlan művek vehetnek részt.
Pálóczi Antalnak mindhárom beküldött műve több helyen megjelent már 2010-ben és 2011-ben (7torony Magazin, Dokk.hu, Virtus), a Búcsú a szonettől címűt önálló videoklipként is publikálta a youtube-on.
A fairplay értelmében Pálóczi Antalt ki kell zárni e pályázatból.
Válasz erre
Pucher Bálint 2012.04.08. 23:15:25
@Rekettyés: az is benne volt, hogy a pártpolitikai verseket is kirostálják oszt mégse...amúgy sztem nem túl mélyen szántóak ezek a versek
Válasz erre
Pálóczi 2012.04.09. 23:56:49
A "volt besúgó" még megpróbál itt is feljelenteni, (a rekettyésből, ahonnan megfigyel), csak most nem a tartó tisztnek, hanem a Művelt Közvéleménynek?
Úgy rémlik, igen, elvégre szegény hazánk már a Bach-korszak óta a névtelen feljelentők országa, s Eichmannék a végén már sírtak a röhögéstől, hogy miért kapnak itt kétszer annyi névtelen feljelentést, mint más megszállt országban (ahogy már százszor elmondtam). Talán ezért, mert a besúgás nemtelen tradícióját követők összeálltak az akkori újradikálisokkal!
(Mint itt és most, megint!)
Közlöm, hogy ezt a verset, ezzel az új mottóval, kifejezetten erre a pályázatra újítottam föl. Az elektronikus blogjaimat nem tekintem publikációs felületnek. Ez a vers így, sehol sem szerepel, a DOKK-on úgy szerepel, mint az ide küldött pályázat részem a youtube-on pedig teljesen más mottóval fut, ennek következtében jelentősen eltér a "kiterjesztése".
Válasz erre
Rekettyés 2012.04.10. 18:49:33
Idézet Lackfi János életrajzából a Wikipédián:
„2000-től a Dokk.hu internetes FOLYÓIRAT szerkesztője”.
Az Írószövetség honlapján úgyszintén: Lackfi 2000-től a Dokk.hu internetes folyóirat szerkesztője.
Pálóczi Antal egy cikkében (www.irodalmijelen.hu/node/10589) következetesen lapnak nevezi a Dokk-ot. Lapnak, lapnak, lapnak – egy bekezdésen belül többször is, a szóismétlések elkerülésével (általános iskolai tananyag) nem törődve.
A Dokk több alkalommal pályázott a Nemzeti Kulturális Alap folyóirat-támogatására.
A Héttorony – miként címében is szerepel és miként azt Pálóczi több helyen is hangsúlyozza cikkeiben – irodalmi magazin.
Álláspontom szerint a Dokk és a Héttorony is irodalmi folyóirat, akárcsak a Litera.hu, amely meghirdette ezt a pályázatot. Vajon a Literán már tavaly, tavalyelőtt megjelent versek részt vehetnének a pályázaton?
A pályázati kiírás nem tett különbséget nyomtatott és elektronikus folyóiratok között.
Pálóczi Antal beküldött versei már a pályázat kiírása előtt, 2010-ben, 2011-ben megjelentek.
A most beküldött szövegek 99 %-ban megegyeznek a korábbiakkal, többnyire csak a tördelésük változott meg.
Pálóczi önmagától lopott, önmagát plagizálta (Ctrl+c; Ctrl+v). Mondjon le!
Schmitt Pál megtette, most Pálóczin a sor!
Végezetül: az igazság kimondása nem feljelentés, hanem a kulturális életnek a fair play jegyében való megtisztítása a Pálóczi-féle szélhámosságtól.
Válasz erre
Pálóczi 2012.04.12. 14:25:42
"A volt besúgó ma pártot keres itt"
(avagy a modell bosszúja?)
Ha egy, a múlt rendszerben III/III-as ügynökként nyilvántartott személy próbál "igazságot bejelenteni" most, akkori célszemélye társaságába sorolt személyről, jelesül rólam(amely "igazság" valójában szándékos félreértelmezésen alapuló rágalom), az olyan, mintha kezét még mindig az egykori jelentésírói funkció öröm vezetné, e mostani, újabb névtelen feljelentés megírásakor.
Ez legalábbis rossz ízlésre vall!
A versenykiírás így szól: "Már folyóiratban, lapban vagy kötetben megjelent verset nem fogadunk el!"
Az internetes fórumokra a megszorítás nem terjed ki; akkor így kellett volna a kiírást megfogalmazni:"Már folyóiratban, lapban vagy kötetben, valamint internetes fórumonon megjelent verset nem fogadunk el!"
A www.dokk.hu, a www.7torony.hu illetve a www.virtus.hu internetes folyóirat, internetes irodami magazin illetve internetes vitalap.
Válasz erre
Lény Ede 2012.04.16. 12:51:46
Hogy mi volt 1000 éve nagyjából tudjuk, de hogy mi volt 50-10- vagy akár1 éve, azt, csak 500 év múlva fogják kideríteni. Vigyázzunk a besúgózással, mert sok "besúgott" pozícióját veszélyezteti az igazság..
Válasz erre
katalinnagy 2012.05.01. 23:49:15
@Pálóczi: "önmagát plagizálta"----na, ez se fog mán megbolondulni :D jó vers.
S íme a link. Mindez benne lesz a Szerkesztőségi főemlős etológiája című regényben.
http://ennemfogombe.blog.hu/2012/03/22/paloczi_antal_bucsu_a_szonettol | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 33. | Pálóczi Antal: FONTOSABB DOLGOM VAN | 2018-01-08 22:06 | Megjegyzés Szokolay "kávés naplóíróként" jegyzett dezinformációjára, miszerint nem engem említ a pályatárs-kisebbítő bejegyzésben. Dehogynem! S nálam, íme, szerepel is a Szokolay Zoltán név, akihez az én név nélküli "megidézésem" köthető, hiszen az archivumom, sőt a DOKK-archívum - például a Pen volt elnöke Benyhe "versszakértőként" történő emlegetésével (pedig Benyhe nem adott ki önálló verseskötetet, mivel nem költő volt, hanem "nyelvőr" és műfordító) - már egyszer, a nevemmel, a velem folytatott vitában, ugyanígy - ugyanezzel az iskolamesteri attitűddel - megtörtént.
Hadd ne kelljen ezzel tovább foglalkoznom!
Vagy ki akarod provokálni, hogy felidézzem? Nem szívesen tenném, sokkal fontosabb dolgom van mostanában. | |
| 32. | [tulajdonos]: VISSZA A SAJÁT HANGHOZ | 2018-01-08 01:14 | A "Csak egy repülő" részleges visszatalálás az igazi hangomhoz, amely midig is megvolt (például a Szép versek '89-ben) eltekintve a rímes verseim Élet és irodalomba történő bejuttatásának rövid vitakorszakától. Amikor nem volt meg. Nevetséges, hogy egy szabadvers korszakban még mindig azzal vádaskodik Szokolay, hogy aki szabadverset ír, az esetleg nem tud rímeset. Pedig esetleg tud. (Lásd az ÉS-ben a három rímes versemet.) Viszont rímes verset írni teljesen másféle működés, teljesen másféle attitűd. Erről majd részletesen a Szabadverstan-ban, amit folytatnom kell - akkora a felkészületlenség ezen a téren. Például még mindig nem vált társalgási minimummá itt, hogy mi a vers és mi a költemény - pedig az ELTE anyagát, zanzásítottan, már többször "leadtam". Nem lehetséges, hogy a szabadvers fogalmát még mindig a Szepes-Szerdahelyi "nagyverstanból" határozza meg valaki. Miközben, harminc éve, maga a szerzőpáros egyik tagja, Szepes Erika kötelezett bennünket arra, nehogy a Szepes-Szerdahelyi-ből készüljünk - tessék a Vers hangzásvilága című Kecskés András könyvből készülni - követelte. (Abban 20 oldal szól a szabadvers hatásmechanizmusáról és fajtáiról, míg a "nagyverstanban" csak 3 oldal.) Óriási melléfogást követ el, aki szólamokból álló "nem verset" prózaként határoz meg. Szepes Erikánál megbukna. Hogy mik is a szabadvers szólamok, arról hamarosan a Pálóczi szabadverstanban. Addig csak emlékeztetőül: minden vers költemény, de nem minden költemény vers. A laikus felfogás költeménynek valójában "a versebb verset" akarja meghatározni. De ez részigazság. Ugyanis egyetlen darab versre emlékeztető elem nélkül is költemény lehet egy szöveg. Sőt, például a német nyelv drámaköltőnek, zeneköltőnek mondja a drámaírót és a zeneszerzőt is - sokkal közelebb járván az irodalomelméleti igazsághoz, mint az, aki "magyar logikával" gondolkodik erről. Hölgy, hölgyemény, vers, versemény - így kéne a "versebb verset" meghatározni, nem úgy, hogy vers, ha pedig "még versebb", akkor költemény. "Ez már költészet!" Nem! Ha rímes versről van szó, akkor versészet! Itt vannak ezek a korábbi elbeszélő költeményeim. Egy versre emlékeztető mozzanatuk sincs, mégis költemények, s van bennük költészet is, szokatlan, egyéni hatáselemekkel, de versészet nincsen - sőt, kortárs hatás sincs. Senki nem ír így, sem Kassák, Sem Whitman, sem a kortársak. Illetve egy nemes hagyományt azért követek: Walt Whitmanról írja Szerb Antal, hogy a dekadens polgári költészettel szemben ő volt az, aki "örülni tanította a múzsát". S Kassák is követte ezt a hagyományt. Nálam a korai természetélményből (balatoni gyermekkor) szintén ez következik. Lásd a Költők gyermekora című versem befejezését. "Még a pesti gyerekeknél is hangosabban ordítottam/ mikor bevitték őket a Balatonba./ Csak én mindig akkor/ amikor kihoztak." Vagyis az önsajnáltató gesztusok, a meghatóság előidézésének költői fogásai teljesen hiányoznak nálam. Ahogy a természeti népek költészetéből is hiányzik! Nálam az szereplőket "a bennünk lakozó nemes vadember" tulajdonságai jellemzik. Nem tévesztendők össze a bennünk lakozó nemtelen vademberrel, aki szerint ha valaki más, az ehető! (Vagy kisebbítendő - lásd Szokolay ellenem intézett kirohanását a Szerdai kávé naplóban - nem nevez meg, csak szóról szóra elismétli 10 éves irodalmi vitánk összes "tételét". Megvan az archivumomban.)
Elfogadom, hogy mindez némi idegenkedést vált ki, hiszen nem az "elvárás költészet" sablonjai szerint éreznek és szenvednek (pontosabban "nem szenvednek") a hőseim, hanem a maguk (illetve a természet) törvénye szerint. (Erotikus verseim hősei meg egyenesen úgy, mintha még nem űzettek volna ki a paradicsomból. De a hittérítő misszionáriusok még biztosan nem találtak rájuk - az ő, de az olvasóknak is a legnagyobb szerencséjére. Különös ez utóbbira visszatekinteni 62 évesen - amikor az erotikus közeledés már nem fontos "gyakorlatilag"- költészetileg viszont annál inkább, s lesz róla mit mondani, dús pásztoréveim emlékeiből merítve.
De most álljon itt ennek a szabadvers publikációnak a linkje. Ha valakinek érdeke, hogy megértse, mit miért és hogyan írok, mert mondjuk szerki, akkor nem árt, ha elmélyed ebben.
http://krater.hu/polisz/rovatok/a-tortenelem-faggatasa/paloczi-antal-versei | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
