NAPLÓK: A vádlottak padján Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 04:31 Összes olvasás: 54336| 165. | [tulajdonos]: a fejlődésről | 2018-07-28 09:28 | Fejlődés csak ott képzelhető el, ahol önös érdek dominál. Érdekes, de a fejlődés egyik eleme éppen az önös érdek, mert a feltaláló, a fejlesztő, a közölni akaró, a másiktól, a világtól valamit akaró embert szinte mindig önös érdekek vezérlik. Szerencsére ebből az önzőségből a közösség általában jól jön ki, ha a belőle kiváló mást akarót megbecsüli. Ha nem, akkor jön a második verzió: a valamit akaró, a közösségnek is hasznot hozó embert félreállítva mindenki önző és önös érdektől vezérelt lesz, s a közösség előbb-utóbb széthullik. Vagy valóságosan, vagy a társadalmi kereteket megtartva ugyan, de azokat teljesen figyelmen kívül hagyva. Ugyanis ha csak a lét alapvető dolgaira fókuszál az önző ember, (ehessen, ihasson, alhasson, dolgozhasson, szórakozhasson, szeretkezhessen, gyereket nevelhessen stb.) akkor egy stagnáló állapotba kerül - ő maga, és a hasonló emberekből álló közösség is -, nincs ésszerű oka kockázatot vállalni tovább, ha ezek a dolgok megvannak. Ahhoz, hogy fejlődés, illetve a közösség szempontjából "más", jobb élet alakulhasson ki, mindig valamilyen hiánynak kell fellépnie. A hiány s annak felismerése a legfőbb mozgatórugó a társadalomban. A közösségért dolgozók is önző emberek, de általában megelégednek annyival, ha "megsimogatják a buksijukat", azaz, ha némi elismerést kapnak. Egyébként fát lehet vágni a hátukon, sok esetben a saját érdekeik érvényesítésére (nem képtelenek, hanem) alkalmatlanok, mert a világ törvényszerűségeit vagy tudatosan nem veszik figyelembe, vagy tudatosan nem ismerik el-fel. A világ mindig a mobilitás felé mozdulna (érdekes képzavar), az állandóság, a változatlanság egyenlő a halállal. Ám a fejlődést akaró és hozó emberek az állandóságot szeretnék elhozni a világnak. Munkájukkal, szenvedésükkel viszont a mobilitást és az állandó változást teremtik meg. Ha ők nem lennének, nem lenne most mobiltelefon, sem net, sem más egyéb. Ha szerencséje van a fejlődést hozónak, akkor anyagilag is elismert, szabad ember lesz. A pénz nem érdekli, csak az, hogy a pénzen vett javak a további munkáját szolgálják. Ugyanez érvényes a legkisebb falu közművelődéséért dolgozó "kulturális közmunkására" is, csak a lépték kisebb, a működés, a szabályok ugyanazok.
A fejlődésért dolgozók általában szenvednek. Rossz esetben nyomorognak. Míg ők "kitalálnak mindent", azok boldogulnak, akik ezeket a "mindeneket" használják. Ennek ellenére mindig vannak és lesznek, akik saját önzőségükkel a közösséget akarják szolgálni.
Nem értem őket!
Érdekes | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
