NAPLÓK: A vádlottak padján Legutóbbi olvasó: 2024-04-20 12:45 Összes olvasás: 54473151. | [tulajdonos]: Magyar költő | 2018-05-23 07:46 | Nem vagyok én semminek az őre, italom is csak a cudar lőre, hogyha telne esetleg tán másra, ezt innám, mert szívemnek a vágya, magam halálig teleitatni, mert nem vár más, csak a hideg platni odakinn a hulláknak házában: Magyar költő nem ír, csak lázában!
Magyar költő nem ír, csak lázában, nem olvas már senki a Hazában, ez a Nem Olvasóknak a klubja, a versét hát tudja, hová dugja; Dugja fel... az Istenhez az égbe, legyen annak inkább a vendége, igaz ott se hallgatná meg senki: Magyar költőt Isten se szereti.
Magyar költőt Isten se szereti, mire vágyik, nem jön össze neki, búsan borong, akár a harangok, ez a bússág ad csak neki rangot. Nem tud az mást, csakis nyavalyogni, aztán látja, neki nem jut zokni, se fa télre a meleg szobához: Magyar költő nem áld, csupán átkoz!
Magyar költő nem áld, csupán átkoz, nincs jó szava ehhez a világhoz. Ha lenne is, inkább csendben lenne, nehogy legyen, aki hinne benne. Nem tudja a subát elviselni, nem tud már a jóért feleselni, inkább várja, csinálják meg mások: Magyar költő rideg, mint a bádog.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|