DOKK

 
2773 szerző 35175 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Nagypál István
  Törless színe
Új maradandokkok

Szikora Erzsébet: intuíció
Bátai Tibor: szeméről a por
M. Szabó Mihály: Útelágazás (vált.)
Szilágyi Erzsébet: (haiku)
Bara Anna: elkerülhetetlen 1.0
Vajdics Anikó: Hajában sárga lepkék
Mészáros László: diadalmenet
Tiszai P Imre: Vakvágányon (2)
Seres László: Bűn-bak
Ilies Renáta: Egy fa panaszai
FRISS FÓRUMOK

Tiszai P Imre 29 perce
Mészáros Botond 2 órája
Dankó Tímea 2 órája
Fodor Fanni Dóra 2 órája
M. Karácsonyi Bea 2 órája
M. Kiss Gábor 2 órája
Nagyító 7 órája
Seres László 21 órája
Szigeti György 21 órája
Szilovics Gergő Dávid 23 órája
Petz György 1 napja
Gyors & Gyilkos 1 napja
Karsai Dániel 1 napja
Vajdics Anikó 1 napja
Bakkné Szentesi Csilla 1 napja
Czechmeister Attila 1 napja
Végh Tamás 1 napja
Ilies Renáta 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Duma György 1 napja
FRISS NAPLÓK

 weinberger 11 perce
nemoda 21 perce
kovácsoló 24 perce
Conquistadores 2 órája
Bátai Tibor 6 órája
czékmány sándor DOKK-lét 7 órája
Baltazar 10 órája
Zúzmara 12 órája
Sorrento 19 órája
Gyurcsi 22 órája
Árnyékszerkesztõség 1 napja
P 1 napja
Bara 1 napja
költői kérdések 1 napja
Seholsincs 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Cetlik, fecnik, félcédulák...
Legutóbbi olvasó: 2018-06-23 20:03 Összes olvasás: 5199

Korábbi hozzászólások:  
9. [tulajdonos]: t2018-01-28 19:19
Szlembe Por Szem

Szóval van ez
a száj Hagyomány meg őrzés Hét évszázad mi egy más
s a többi csak úgy zúdul árad slambe feléd
Tanácstalanul
az egyszerűség sem határtalan Benned van a lehetőség
Élsz is vele Lábad elé nézve rendíthetetlen öntudattal
hátrálsz
Mechanikus terv ez és Nobel-díj Mindenáron
kerülni akarod a találkozást Köszönöd szépen pedikűrt
nem kérsz
Ráérősen araszolva a tondach gerinctörés
mentén elérkezel ahhoz a ponthoz ahonnan már nincs
tovább Ahol a szünetelés folyamatosan üzemel Zárva
a hajvágó szalon is Elmarad a fazonigazítás
Fölötted magas
feszültség Olykor kisül Sistergő matéria körülötted Le
bámulsz a mélybe Baumgartnerre gondolsz Az ugrásra
Elképzeled a becsapódás pillanatát ahogy 39 000 m-ről
szkafander zuhan egy épp arra bóklászó óriási szarvas
hibára
Ez nyomós érv Megdörzsölöd a szemed Élsz
a benned lévő lehetőséggel Rendíthetetlen öntudattal
elindulsz visszafelé és
már vénülő szemeddel látod a
bokrot a rászálló madárkát érzed a reszketést és
tudod
hogy soha többé nem mondod el senkinek sem azt amit
elmondtak már mindenkinek és
égve hagyod –

8. [tulajdonos]: t2018-01-25 10:03
Valami tartás Vagy mi

Minden(ki)ből az
ami benne van
A semmi is fel
színre tör
csak az ész
lelhetetlen –

*    

Amikor a nyikorgó kék ég
a rózsaszín tócsákban összegyűlt nappal oldódik
mély-lila illat dobban és a fák földön lapító árnyai
lassan elosonnak Olyankor az utcán ha megyek
bandukolok úgy érzem magam hogy ott az éppen
nem én vagyok Lépteim közt a szünettel lépek s ha
elvétem is azt néha-néha visznek a lábaim haladok
szépen Csak a fejem A fejem az valahogy függetlenül
tőlem üresen kóvályog valahol egy egész más térben –

*

Olyankor
segít a képzelet
és akkor már
nem is olyan nehéz
Megtartani azt
ami nincs –

7. [tulajdonos]: t2018-01-22 19:39
Jut eszembe…nem csak, úgy.
(Antonioni. Idegen tollak. Ambivalencia.)

Az ember ráérő idejében bóklászik. Kiválaszt, egy
számára szimpatikusnak tűnő területet és mivel
alapból érdeklődő típus, hogy kíváncsiságát kielégítse,
figyelmesen olvasgatva A-tól, Z-ig bejárja azt. Olykor
látja is, amit néz; asszociál, értelmez. Nagy ritkán
endorfin túltengést érez. Ám többször van úgy, hogy
a szemét eltakarná legszívesebben.
Jártában-keltében, ellentétes érzések közt dilemmázik:
bánkódjon, vagy örüljön, amiért nem mókusnak született –


Veress Miklós : Ü zzenetek (Tiltott füzeteimből)

1.
Ez a vers is van,
azoknak, akik gyilkolják,
ez a vers is lesz,
azoknak,
akik öngyilkolják,
mert a gyilkosság bocsánatos bűn,
a vers viszont csak
viszontgyilkolható.

Ez a költő is azért van:
azoknak van, akik gyilkolják:
verssé vércsuszamlódik
a piszkos mancsokban:
a mancsa is van,
hogy meggátoljon egy tiltott lapozást
valamiféle könyvben,
hiszen a könyv azért van,
hogy volna a levélbombának is helye
a Kultúrában.

Hova-tovább:
se vers,
se költő.
Utóbb-előbb:
a mancsok is fölrobbannak,
mert belelapoznak egy Dzsúliába.

Maradnak a sarkok meg a pókok
más otthonában az első éjszakára:

kár hogy
pókhálóval nem lehet
amőbát fogni.


Temesi Ferenc: Babonáskönyv

mókus

Bár a mókust manapság mint kártevőt tartják számon
sok helyütt, még mindig él egész Európában az a babona, hogy
ha az ember lelő egy mókust, balszerencsés lesz, és elveszti
vadásztudományát. A babona feltehetően abból a legendából
származik, hogy a mókus látta Ádámot és Évát a tiltott fáról
enni az Édenkertben. Hogy az Úr törvényeivel szembeszegült
az emberpár annyira elrémisztette a mókust, hogy a szemét
– akkor még kicsiny és vékony – farkával takarta el. Jutalomból
kapta a ma is látható bozontos farkát.


6. [tulajdonos]: t2018-01-19 13:21
rozoga lábakon
leterítve
kis asztal a sarokban
rajta sárgálló krigli
keserű lőrével
színültig
üvegfalán a fáradt
lassan csorgó sörhab
belülről üresen
lecsúszva
csak szétfolyt sötét
folt marad –

*

vérre megy itt a hely
foglalt már
minden zsöllye
kék édenkígyók gyülekeznek
éhesen
egy sötétben zöld
harapástól fogyatékos alma
körül és
nincs más élő
csak ők –

*

végtelen kihalt táj
lángoló ég
hideg van
már nem
mindig
fáj
sz
Glória –



5. [tulajdonos]: t2018-01-12 12:48
Fodoros, nyílt levél.

Értelek, barátom és igazat adok neked. Nálam éppen van, te meg
kifogytál a készletedből per pillanat.

Nem probléma, nincs ezzel az égvilágon semmi gond. Kinek a jó pap,
kinek folyami halvacsora. Kereszt és víz. Esetleg szófordulattal, nem
külön. Amit akarsz. Vagy, ahogy tetszik. Persze az; már ízlés és cool-
túra dolga.
Egy szó, mint sok… nem zavaró tényező mindaddig, amíg egy elefánt
képzőművészeti tárgyként, eladható mutatós darab a porcelánbolt áru-
kínálatában.
Ott, az ember nyugodtszívvel bóklászik. Nézelődve lát olyat, amit és
meg se mukkan. Nem mond semmit, csak jár a szája. Önkéntelenül
mozgatja, miközben rágódik. Tudja, hogy árt az emésztésnek szila
nélkül mindent, egyben lenyelni; maradandóan káros hatású az egész-
ségre nézve.(Kényes jószág, a bendő,.Nem telhetetlen.) Optimális
szelekció esetén, nem kell orvoshoz szaladnia, sem zaklatni a gyógy-
szerészét.
Szóval, értelek barátom. A sötét, soha nem világos. Ám, él a remény,
hátha… Talán, egyszer (Jane Austin legyen veled!), mégis sikerül majd
körültekintően, bonyodalmak nélkül ráakadnod a vilire és akkor,
nem csak nézed, hanem látni is fogod azt, amit most nem észlelsz.

Persze, a tévedés joga mindenkit megillet. Benne van, a pakliban. De
azért, sértődés ne essék! Én, a vízilovakkal vagyok. Meg, különben is –

4. [tulajdonos]: t2018-01-10 10:34
ballonban
gallérja felhajtva
szakad és zuhog
szájában cigi parázslik
egy utolsó szívás
egy utolsó slukk
majd eldobja
rálép
arcába szél csap
csikkjét eltapossa
indul útján
megy
egyenesen hátra
visszafelé
vissza felé –

*
esik
zuhog
ömlik
ahogy dézsából ha
öntik

Eső meg sehol
késik

Magamban úszkálok
szint
alá
süllyedve –



Olvasói hozzászólások nélkül
3. K. Ármin: t2018-01-07 22:42
".olyan furcsán egybe, ahogy
az eső, meg az esik."

Úgy, úgy.

2. [tulajdonos]: t2018-01-05 09:22
Próbálkozás figyelni. Kísérlet.

„A tisztaság fél egészség.”
Jó tudni. Fontos! A másik felet, hagyjuk! Szög, kalapács (készség). Így, elsősorban.
Hátha valaki… Biztos, ami biztos.

Ez most nem próza, nem vers, nem dal. Még csak az sem… Mindössze egymást követő
betűk, szavak, mondatok. Sorban, egymás alatt. Áradó, őszinte szöveg. Ahogy felszínre
tör, kibuggyan: a la nature. Csurran, csordul, csordogál… vagy éppen; szakad, ömlik,
zuhog… mikor hogy. Szív, ernyő kinyitva. Nem fáj. Vagy, mégis. De, hagy folyjon!

Gumiból kalpagja, fejébe húzva. Hason a sötétben, egyre mélyebbre csúszva bujkál, mint vakond; magából ki, magába vissza.
Oly távol van tőle, ott az orra előtt. Mint az a bizonyos fa, meg az erdő. De nem teszi meg,
hogy észre sem veszi; hiszen ő, nem erdőkerülő.

Étkezés és írás előtt, mindig mossunk kezet! Utána sem árt. Mi bajunk lehet?
Ez otthonról, az a bizonyos pakk, amit anyuka csomagolt anno. Feltéve, ha megvan még a cuccos és nem veszett el útközben, valamelyik kanyarban. Mert szó se róla, emberes egy motyó: kisvödör, kislapát, szita, különböző formák, tükör, fésű, fogkefe, satöbbi-miegymás…
Nem mindenki cűgöli, bírja.
Van, aki úgy véli, hogy terhétől megszabadulva gyorsabban halad majd és messzebbre juthat.
Később, aztán ráébred. Megtudja…

Mert, mindennek ideje van és az idő, megbízható. Az olyan. Eljön. Aztán, csak néz ő.

Mondja kinek.
Magának.
Megszokásból. Így tuti, hogy a kérdéseire választ is kap.
Szóval, jól elvan magával. Ahogy az illik és kellemes.
Demon Hill meg…
Tiszta sor: kommunikáció nélkül az élet olyan, mint a gammasugarak hatása a százszor- szépekre.

Most éppen nyugodtság, csend uralja a terepet. Meglepő és hihetetlen, de semmi turbó.
Az ablaknál áll. Bámul ki. Kifelé a szabadba.

A csintalan szellő, egyik fától a másikig szökkelve, játszi könnyedén suhan át a téren.
A válaszokat illetően, ő az egyetlen kompetens létező!
Gátlástalan kíváncsisággal túr, lombok közé a levelekbe. Lázasan kutat, keres.
Mindhiába. A válaszok nyomtalanul eltűntek!

A párkányon, hátán fekete pöttyökkel spurizik valami piros. Egy méretes bodobács, kopog a bádogon. A kívül rekedt. Észre sem veszi. Láthatóan nem bánja. Kaptafa nélkül, gondtalanul dönget. Egyszerűen boldog.

A lemezjátszón, kopott bakelit forog. Kicsit sistereg, kattog néha. Nem mai darab, de saját
tulajdon. És jó a zene, jó a szöveg. Megunhatatlan.

Csapongó asszociációk lüktetése. Ha nem érzel pulzálást, földet rá! Halott a dolog.


Béka a létrán. Ismét, esni fog. Vissza.

„Anya, mi lesz a vacsi ma?”
-A lehető legegyszerűbb menü: leves-bevert tojással, húsgombóc-kaporszósz.
Desszertnek: alma.

Fontos, hogy tele a has!

A fürdőszobában, miután fertőtlenítőtartalmú folyékony-szappannal alaposan kezet mosott,
a törülközővel gondosan szárazra törülte kezét, majd a nedves törülközőt a törülközőtartóra visszaakasztotta. Automatikusan a mosdó feletti tükörbe pillantott. Az ismerős arc, szemével rákacsintott. Mosolyogva hagyta el a fürdőszobát.

Asztalhoz ült.




1. [tulajdonos]: t2018-01-05 09:18
...olyan furcsán egybe, ahogy
az eső, meg az esik.
Óvszerbe szorult, titkolt napok
pokla; magánybeszélgetés, lét-
napló. Manulya szöveg-
könyve.

A napló folytatása
A napló jelszava:
Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: 38bd  


Olvasói megjegyzés
Feladó:Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: jye8  


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2018-06-18 22:25 Vajdics Anikó
2018-06-11 23:32 Vezsenyi Ildikó
2018-06-08 17:41 Metz Olga Sára
2018-05-29 16:37 Francesco de Orellana
2018-05-26 21:06 Szokolay Z.
2018-05-25 09:55 Bakkné Szentesi Csilla
2018-05-14 11:04 Pataki Lili
2018-05-03 14:16 P. SZ.
2018-04-28 01:12 Iványi Mónika
2018-04-11 23:30 Fekete Orsolya
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2018-06-23 19:51   Napló: weinberger
2018-06-23 19:42   Napló: nemoda
2018-06-23 19:34   új fórumbejegyzés: Tiszai P Imre
2018-06-23 19:32   új fórumbejegyzés: Tiszai P Imre
2018-06-23 19:24   Napló: nemoda
2018-06-23 18:59   Napló: nemoda
2018-06-23 17:48   Napló: Conquistadores
2018-06-23 17:42   új fórumbejegyzés: Mészáros Botond
2018-06-23 17:41   új fórumbejegyzés: Dankó Tímea
2018-06-23 17:38   új fórumbejegyzés: Fodor Fanni Dóra