Szőke Imre
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
136. 135. 134.
| 2022.03.03 18:44 | Dezső Márton - szerki -- meo | bocsánat
|
| Válasz erre | Óvatosan kezdtem olvasni, megvallom, de a két legerősebb sora olyan jókor jött, hogy a végéig lendített.
"apa tűzgömbbé változott"
"te is láttad a videót hogyan halt meg az apám" (talán jobb lett volna az "amin/amiben meghalt az apám")
A tartalmához, és a mögöttes valósághoz hadd ne szóljak hozzá.
Részemről marad. | 133.
| 2022.03.01 11:48 | Fűri Mária - szerki -- meo | bocsánat
|
| Válasz erre | Tegnap elhangzott egy tőzsdeguru szájából, hogy ez a háború nem a harctéren fog eldőlni. Lehet, hogy így lesz. De addig apukák halnak meg, akiket hazavárnának a gyerekeik. Mind reagálunk erre így vagy úgy. A vers arányban van egy külső szemlélő indulatával. Marasztalom. | 132. 131. 130. 129. 128. 127. 126.
| 2022.01.19 23:09 | szokemire@gmail.com -- re: meo | sarki vers
|
Válasz erre
Előzmény | Akkor nagyon furcsa volna, ha tényleg (csak) róka volna a róka. Korábbi változatot azért módosítottam iyen mozartosra, hogy világosabb legyen, nem (csak) mint greenpeace-aktivista írtam. (Ami sajnos nem vagyok) | | A fenti posztra érkezett válaszok: Fűri Mária - szerki | 125.
| 2022.01.19 22:05 | Fűri Mária - szerki -- meo | sarki vers
|
| Válasz erre | Kedves Imre!
A téma szokatlan megközelítése tetszik. A könnyedségbe burkolt fájdalom is. De hogy a róka
'búcsuzóul letüdőzte/a mozart kugeln illatát', azzal a két sorral nem tudok mit kezdeni. | | A fenti posztra érkezett válaszok: szokemire@gmail.com | 124. 123. 122. 121. 120. 119. 118. 117. 116.
| 2021.04.26 14:04 | szokemire@gmail.com -- köszönom
|
| Válasz erre | A kötött forma nem kizárt nálam, de mostanában nagyjából hanyagoljuk egymást. Csak sejtem, hogy miért, de nem fogalmaztam meg.
| 115.
| 2021.04.26 09:48 | Fűri Mária - szerki -- meo | a repülős játék balladája
|
| Válasz erre | Szép. És nemcsak gyerektörténet, a felnőttek közötti kommunikáció is tele van ilyen csapdákkal.
Én is versnek gondolom, és marasztalom. De szeretnék kötött formát is olvasni tőled, a faunos pl. az egyik kedvencem. | 114.
| 2021.04.25 11:52 | szokemire@gmail.com -- re: a repülős játék balladája
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm, Antal, ahogy Simfnek is.
Nem akartam a saját szövegem alatt reagálni erre a fölvetésre, még úgy tűnne, hogy a magam érekéből szállnék vitába szegény Takaróval. De ez így nagyon rendben van.
Szerintem Gyula is azért említette meg, mert abszurd nyilatkozat (lett volna hetven éve is).
Amúgy Babits, ha jól emlékszem, követett el szabad verseket, bár kétségtelen, hogy nem azok tették klasszikussá.
Üdvözlet.
| 113. 112.
| 2021.04.25 06:43 | Pálóczi Antal -- a repülős játék balladája
|
| Válasz erre | Megijedtem, amikor Karaffa Gyula Takaró Mihály nevét hozta föl, aki szerint a régi versek azért maradtak fenn, mert kötött formában írták őket - miközben épp ezért fogjuk elfelejteni egy jó részüket. Hiszen hiányérzetet hagynak bennünk. Nem kapunk katarzist. Lejárt lemezként "nyikorog" némelyik.
Ilyenkor Takaró Mihály olyan, mint a Francia akadémia tudálékosai a festészetben, amikor még "nem értették" Van Gogh napraforgóit.
Hogy lehet unintelligensen SZŰKÍTENI a művészi befogadást? Amikor az igazi intelligencia TÁGÍTNANI képes?
Valószínűleg kényelmi okokból.
Vagy kisebbségi érzésből.
Esszé téma. Valakiről, akinél még nem történt meg Babits és Kassák Lajos polémiája a kötött versről, és a szabad versről. De úgy is viselkedik az illető, mintha az TÉNYLEG nem történt volna meg. S mintha Kosztolányi nem azt írta volna Kassák 1914-ben kiadott Eposz Wagner maszkjában című verseskötetéről, hogy a világ katasztrófája felrobbantotta a költészetet s a szavak azóta új pályán keringenek.
Pedig ezt írta.
Nem pedig azt, hogy a szabad vers "csak" beszélgetés.
Ezt Takaró Mihály állítja.
De akkor én már előállok a saját állításommal: a Babits Kassák vita, de főleg az, hogy utána Kassák tényleg igazolta tételeit, nekem a költészet kopernikuszi fordulatát jelenti. (Mint tudjuk Kopernikusz fedezte föl az addigi Föld középpontú, geocentrikus világképpel szemben, hogy nem a Nap kering a Föld körül, hanem épp fordítva.)
A költészet kopernikuszi fordulata pedig nálam azt jelenti, hogy nem a Költészet kering a Rím körül.
Hanem fordítva.
Ráadásul nem is egyedül.
Mert a Rímes vers a Költészetnek csak az egyik - a kisebb - holdja.
S van egy nagyobb, sokkal ősibb holdja is a költészetnek.
A rímtelen Szabad vers.
Vagyis az összes ősköltészeti mű, beleértve az ókori, szintén rímtelen eposzköltészetet is. Miközben a rímes költészet csak pár száz esztendős.
Most ne menjünk bele, hogy az ókori eposz rímtelenül is "kötött", időmértékes, mert akkor azt is boncolni kéne, hogy valójában a szabad vers is kötött. Mert olyan a mikroszerkezete, s azok részei között olyan hangzásbeli összemunkálások vannak, amelyek igenis "kötöttségnek" foghatók fel.
Például jó klauzulák (sorzárlatok nélkül) NINCSEN szabadvers.
Se költemény.
Még maga Kassák javasolta Babitsnak, hogy jó, akkor az ő művei ne legyenek versek - hiszen nem rímesek - nevezzük inkább költeménynek azokat.
Ez lenne a szabatos megfogalmazás.
Az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy szabad vers.
Kecskés András A vers hangzásvilága című könyvében 20 oldalon foglalkozik ezzel a témával. A végkövetkeztetés: - minden vers költemény, de nem minden költemény vers. (Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.)
---
Szőke Imre a repülés játék balladája valójában nem vers, hanem költemény. És természetesen költészet. Miközben a "beszélgetés" nem az.
(Ez különben is elbeszélés. "Elbeszélgetés" pedig nem létezik, Takaró Mihály!)
Általános élettapasztalatom (A paráznabillegető is erről szól mint familista kötet), hogy kortársaim és jómagam, ösztönösen újrafelfedeztük a családot, az apaságot - s annak igazi, atavisztikus mélységét.
Ennek örülök.
Persze önmagában a téma nem esztétikai kérdés, attól válik azzá, ha tartalom és forma egységét kezdjük vizsgálni. Amikor én itt most megállapítom, hogy ehhez az ősköltészeti, ősszeretet tartalomhoz, igenis ez az ősköltészeti, szabadvers forma a legkifejezőbb, legesztétikusabb. S nem a rímes műviség.
---
Mindannyiunk esztétikai épülésére (kár, hogy Takaró Mihály ebből kizárja magát, de úgy kell neki!) következzen most egy ősköltészeti remekmű, egy rímek nélküli "néger" ballada - kiseposz - "Az oroszlán fia", Salif Keita előadásában.
Valaha MINDENT énekeltek. Az Iliászt is - de még Balassi Bálint rímes verseit is.
Azóta is megoldatlan feladat a rímtelen szabad vers hazai megzenésítése. De csak az ügyetlenségünk okán...
Mert így kell! (Majd én is így szeretném...)
S íme ilyen gazdag az egyetemes emberi ősköltészet érzelmileg és esztétikailag! Így kell a XXI. századi kortárs megszólalásunkba beépíteni. S ilyen hangszereléssel.
Ez nem fekálsanzon, Papp-Für János!
Hanem zene.
https://www.youtube.com/watch?v=6tZnryr8UHk | | A fenti posztra érkezett válaszok: szokemire@gmail.com | 0 25 50 75 100 125 |
|
