Erdei Csongor
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
78.
| 2011.09.17 13:31 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Csilda
|
| Válasz erre | Nagy akarásnak nyögés a vége. Itt most az olvasó nyög. Csongor, ha még ironikusabb szeretnék lenni, azt írnám: kiváló teljesítményköltészet. A munka mennyisége oké, de begörcsöltél közben. | 77.
| 2011.08.07 21:29 | Simon Adri -- re: rerere
|
Válasz erre
Előzmény | Gábor, szerintem is szárítja a plafon a szemet, csak nem így kőművesek szemmel. :) Nekem pl. úgy szárította gyerek- vagy serdülőkoromban, hogy amikor elmerengtem, ahogy akkor szoktunk volt, rajta feledkeztem a szememmel a plafonon, elfelejtettem pislogni, és ettől. :) | 76.
| 2011.08.07 01:39 | Erdei Csongor -- re: pont
|
| Válasz erre | Elnézést Gábor, én is elnéztem jócskán! Természetesen az a válasz nem téged illet. | 75.
| 2011.08.07 00:52 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- re: pont
|
Válasz erre
Előzmény | egyetértek veled, nem tudom miről beszélsz. elvakultságodban elfelejtetted elolvasni az előzményeket, és értelmezni kommentemet. merthogy más támadta azt ( a szövegedet), én megvédtem. na olvasd el újra kedves Csongor. merthogy én szavaztam először a versre maraddal... | 74.
| 2011.08.07 00:48 | Erdei Csongor -- pont
|
| Válasz erre | (Ha nem fogadod el a szerkesztőtársaid értékrendjét, azt velük beszéld meg, nem is igazán értem, miért írtál nekem ezzel kapcsolatban. Azért még utoljára válaszolok.)
Ponttá zsugorodott, azaz eltűnt. Nem érzékelhető, mert nulla a kiterjedése. Azt gondolom, nem csak a matematikában beszélhetünk valójában meg nem tapasztalható dolgokról, de talán a művészettől sem mindig idegen az elvont gondolkodás. Ha a hétköznapi közlés „megengedheti magának”, hogy beengedjen új szavakat és korábban nem használt összetételeket, kifejezéseket, szokatlan formákat, a költészetet sem kell félteni. Írástudó barátaim ezer példát idézhetnének nagy elődeiktől, akik teremtettek, és sok leleményük nem csak a magas irodalomba zártan várja a „vájtfülű” ínyenceket, de kikerült a mindennapos használatba is.
A nyelv testét gyalázza (sic) az is, aki nem engedi élni.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki | 73.
| 2011.08.07 00:38 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- kezdjük itt.
|
Válasz erre
Előzmény | "lakatlan szemmel szárította a plafont"
Ha a „szem szárazabb a plafonnál, magához vonja annak páráját”.
akkor a halott személy szeme csupa könny lesz, mi? szárítja a plafont... nem kérdezek semmit. | 72.
| 2011.08.07 00:12 | Erdei Csongor -- re: rerere
|
Válasz erre
Előzmény | Ha ezen múlik, komolyan gondolom. Azt is, hogy már "Ki-be ugrál a két szemem, ugy érzem." Ilyen makacs értetlenséggel nem tudom, mit kezdjek. Gondolom, az építőiparban sokan nevetségesnek találják a plafonszárításnak ezt a módját, (ahogy a szem ugrálásán is derülhetnek a derék mesterek) de nem a találmányi hivatalhoz fordultam az ötletemmel.
Szerintem eddig sem foglalkoztál a szövegeimmel érdemben, és az itt leírt válaszaimat sem érted. Hagyjuk, ez nem visz sehová. | 71.
| 2011.08.06 22:02 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- rerere
|
| Válasz erre | "A higroszkópikus folyamatok bővebb ismertetésére itt most nem térek ki, elég sokat olvashatsz róla."-a nedvesség nem törekedik a száraz felé, ebben biztos vagyok. (mint kőműves, mondom ezt) "az attól függ". pl hőmérséklettől, de ha vakolok vagy betont keverek bejön a porszárazság fogalma, melyet csak vízzel együtt tudsz értelmezni. Csongor, ha te komolyan állítod továbbra is, hogy a szemet (bármilyen szemet, halottét, vagy élőét) kiszárítja a plafon, akkor továbbiakban nem foglalkoznék a szövegeiddel. vagy fordítva. azaz a szem vonja a plafon páráját magához? komolyan gondolod? | | A fenti posztra érkezett válaszok: Erdei Csongor, Simon Adri | 70.
| 2011.08.06 21:37 | Erdei Csongor -- re: re
|
Válasz erre
Előzmény | Ugyanazt írtam itt is, mint a versben. Ha a „szem szárazabb a plafonnál, magához vonja annak páráját”. Ha a szerki okosabb a szerzőnél, magához vonzza annak háláját. J Ha megvan az alany, nem nehéz megérteni a történés irányát.
A természet egyensúlyra törekszik. Eddig nekem is úgy tűnik. Rossz szó a törekszik? Természettudományos témában nem használhatunk megszemélyesítést? Mostantól?
A higroszkópikus folyamatok bővebb ismertetésére itt most nem térek ki, elég sokat olvashatsz róla.
A szem a legmagasabb víztartalmú szervünk. Ha azt egy versben valaki olyan szikkadtnak írja le, hogy még az általában igen száraz mennyezet páratartalmát is elszívja, akkor a szerzőnek lehetett valami célja ezzel. Még egyszer: itt a szem szárítja a plafont, és nem fordítva. Nem tévedésből írtam, mint például a Jánost a múltkori válaszom végén. Azért bocs.
lakatos-lakatlan – nem magyarázom meg még egyszer. Ha több, tényleg igényes ember (- mi gondod azokkal?) nem tartja igénytelennek, nem zavar, hogy ez a te véleményed.
A versemnek vannak hibái, amiket magam is észrevettem később, a hirtelen indulat multával, és vannak, amikre mások hívták fel a figyelmemet.
Nem, Gábor, ez a szöveg nem a te dicsértedre született. Valószínűleg javítok majd rajta, de azt önmagáért teszem. Ismételten köszönöm a bíbelődést, de meddőnek érzem ezt a beszélgetést.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki | 69. 68.
| 2011.08.06 21:06 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- re: Elbiciklizett (jav.)
|
| Válasz erre | "Nem "ponttá tűnt", ez teljes mértékben értelmetlen és magyartalan.
Lehet "pontnak tűnni", parányinak, aprónak, picinek. "Ponttá válni" is lehet, semmivé válni, parányivá és picivé.
Szarvas hibák ezek egy parányi versben. Felborzolják a jó érzésünket és bosszantanak, főleg, hogy több Szerkesztő szeme előtt történik mindez, válik ponttá, ami nem éppen pontocska.
Nem emelnek kifogást a nyelvi és értelmezési hiba ellen. Sőt, öröklétre kárhoztatják. Ez nagyon fáj és nem méltó a honlaphoz."-butaságot beszélsz. ha valaki távolodik a szemlélő szemszögéből, az ponttá tűnhet. ahogyan "olybá is tűnhet". hm? | 67.
| 2011.08.06 20:59 | Helytelen-nyelvtelen -- Elbiciklizett (jav.)
|
| Válasz erre | Nem "ponttá tűnt", ez teljes mértékben értelmetlen és magyartalan.
Lehet "pontnak tűnni", parányinak, aprónak, picinek. "Ponttá válni" is lehet, semmivé válni, parányivá és picivé.
Szarvas hibák ezek egy parányi versben. Felborzolják a jó érzésünket és bosszantanak, főleg, hogy több Szerkesztő szeme előtt történik mindez, válik ponttá, ami nem éppen pontocska.
Nem emelnek kifogást a nyelvi és értelmezési hiba ellen. Sőt, öröklétre kárhoztatják. Ez nagyon fáj és nem méltó a honlaphoz. | 66.
| 2011.08.04 23:10 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- re
|
| Válasz erre | "lakatlan szem – persze, hogy kontextusfüggő, ezért használom itt, és néha a láncszembolt zárosztályán. Nem csak a szupermenek tudnak róla, hogy a nedvességnek van egy olyan tulajdonsága, hogy a szárazság felé törekszik. Ha az élettelenül fölfelé meredő szem szárazabb a plafonnál, magához vonja annak páráját. Képzeletben, ami azért szokott lenni. Egyszerű kép, expresszív túlzás ugyan, de még csak nem is szürreális."-Csongor, ugye ezt most nem kell komolyan vennünk? hogy egy halott test szeméből a "pára" vagy nedvesség elkezd felfelé áramlani a plafon felé? de te épp ellenkezőjét írod a versben, hogy a szem szárítja a plafont... nem expresszív túlzás, hanem képzavar. a nedvesség nem "törekszik" a szárazság felé, ez rossz szó, nézz utána a fizikakönyvekben szerintem. mitől függ, hogy egy száraz dolog nedves lesz-e? a szem nedvességtartalma igencsak csekély. ez olyan, mintha azt mondanám, kiöntök két csepp vizet egy pohárból, és az a plafonban fog megkötni. dehogyis... elpárolog.
lakatlan-lakatos: igencsak igénytelen három sorban kettőt így kezdeni.
"Könnyen elfogadom, ha összességében rossznak tartják a szövegem, de sajnos ezek az észrevételek most nem segítenek. Örülök, ha szakmai kritikát kapok, az előre vihet, úgy érzem, de a képeim magyarázgatásával nem sokra megyek."-nem kellene magyarázgatni a képeidet, mert azok önmagukért felelnek. Ha úgy érzed, nem segítség, amit itt kapsz, az a te dolgod. Ezek az észrevételek rávilágítanak néhány nagyon súlyos hibára a szövegedben Csongor, birkózz meg ezzel a gondolattal, nem írtál jó verset, de ha azt akarod hallani, megdicsérem, sőt agyon fogom dicsérni!!!!!!!!! | | A fenti posztra érkezett válaszok: Erdei Csongor | 65.
| 2011.08.04 22:52 | Erdei Csongor -- re: meo | Brilla megint
|
Válasz erre
Előzmény | lakatlan szem – persze, hogy kontextusfüggő, ezért használom itt, és néha a láncszembolt zárosztályán. Nem csak a szupermenek tudnak róla, hogy a nedvességnek van egy olyan tulajdonsága, hogy a szárazság felé törekszik. Ha az élettelenül fölfelé meredő szem szárazabb a plafonnál, magához vonja annak páráját. Képzeletben, ami azért szokott lenni. Egyszerű kép, expresszív túlzás ugyan, de még csak nem is szürreális.
lakatlan-lakatos – a második szó megjelenése egy másodlagos értelmet rendel az elsőhöz: (tkp. lakattalan), nem lezárható, irritálóan nyitott, figyelő, számonkérő.
Ebben a szövegben közhelynek és képzavarnak nevezni az ordító csendet, könnyed iskolás örömnek hat.
Valami valakinek a szájában legtöbbször baromira csendben van, eltekintve a ropitól és a robbangató cukorkától.
Igen, az a ballada bennrekedt és néma. Magában forog, maga körül, nem akar semmit, szólni sem, létezni sem. Ha úgy tetszik nincs, mert nem működik, de attól még megnevezhető. (Számomra azok a zenék is vannak, amiket még nem jegyzett le szerző, de ez már másfelé visz.)
Könnyen elfogadom, ha összességében rossznak tartják a szövegem, de sajnos ezek az észrevételek most nem segítenek. Örülök, ha szakmai kritikát kapok, az előre vihet, úgy érzem, de a képeim magyarázgatásával nem sokra megyek. Azért köszönöm a figyelmet, János, ebből a hozzászólásból is megértettem néhány dolgot.
| 64.
| 2011.08.04 05:05 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Brilla megint
|
| Válasz erre | "lakatlan szemmel szárította a plafont"-a lakatlan szem még elmegy (erősen kontextusfüggő egyébként) de hogy a szemével hogyan "szárítja a plafont, az megfejthetetlen. Superman?
"szájában nyomorvérballada kussolt/lakatos tört és mentő ordító csendjébe"-lakatos-lakatlan, hááááááááát... az ordító csend ordas közhelynek és óriási képzavarnak számít. hogy valami valaki szájában hogyan tud kussolni, arról emberi lény nem tud engem meggyőzni. szóval egy ballada? akkor valahol megrekedhetett, ha kussolt. de akkor meg nincs ballada, mert nincs kimondva, eldúdolva, stb.
Nem tudom komolyabban venni sajnos, nagyon rossz szöveget olvastam Csongor... | | A fenti posztra érkezett válaszok: Erdei Csongor | 63.
| 2011.08.03 22:40 | Erdei Csongor -- re: meo | 00-12
|
Válasz erre
Előzmény | -újholdkórosság – nincs vele baj, semmi kórság.
-diapozitív gondolkodást – a képzettársítások spontán jönnek, ha az olvasónak ez meló, érezheti erőszaknak is.
-függönytelen redőnyön áramló – talán igényel a kép némi vizualitást, egy kis szociális empátiát, egy csipetnyi kreatív értést, lehet.
-gekkós ingben – nem minden öncélú, ami elsőre egzotikus. Ha bizarr, valószínűleg az a dolga. Van, akit gondolkodásra késztet a szembeötlő disszonancia.
-röpülve kerekez – „lásd az előzőket.”
-art-üzér – „nem magyar szóval elkövetett…” – a kedvencem, köszönöm, ez a hab a csúcsomon :)
| 62.
| 2011.08.02 23:43 | Kovácske T. János - szerki -- meo | 00-12
|
| Válasz erre | -újholdkórosság -összetett szó szóösszetétel (a ság-képző csak hab a csúcsán).
-diapozitív gondolkodást - összetett szóval erőszakosan asszociálva elkövetett "kreatív" gyalázat a nyelv testén.
-függönytelen redőnyön áramló - túljelzett kép, és még mindig homályos-pontatlan.
-gekkós ingben - vagy inges gekkóban, vagy akármi. öncélú.
-röpülve kerekez - lásd az előzőket.
-art-üzér - lásd -ii-, nem magyar szóval elkövetett öncélú, stb. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Erdei Csongor | 61.
| 2011.07.20 13:21 | Erdei Csongor -- re: meo | órajáték
|
Válasz erre
Előzmény | Itt ez a vállaltan kissé erőltetett nyelvi játékosság teszi idézőjelbe a történetet. Mutatja, hogy valami nem stimmel, mint az állat- és növényvilágban a riasztó színek és mintázatok. Nem akar hihetőnek, simán fogyaszthatónak tűnni, mert nem a tartalma igaz a szövegnek, hanem léte. Javítottam rajta itt-ott:
mogorva lett a keddi telefon óta
és türelmetlen látom beleun Dóra
vég nélküli magyarázkodásaimba
hátát simogatom a hangja marimba
bár dorombol még ma sem lesz pásztoróra
karma villan belém szeret mára Nóra
| 60.
| 2011.07.20 00:44 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- re: meo | Borbála, várj csöppet, míg
|
Válasz erre
Előzmény | Igen, így is kell,ahogyan mondod: arányt tartva. mindent ki lehet mondani. szerintem érdemes vele dolgozni még. hogy balladisztikus lenne? személy szerint én nem osztom, aztán mást is jó lenne meghallgatni ebben. motívumok hiányában nem neveznem annak.
Szlukovényi Katalin: Ballada
Vizet hoz a lány a kútról,
tükörképe a vízen,
hogy ne féljen dudorászgat,
hosszú ösvény, idegen.
Minden út a kúthoz visz, és
minden onnan indul el,
kibogozhatatlan úton,
bárha fáradt, menni kell.
Korsó színén arca reszket,
korsó alján üledék,
addig jár a lány a kútra,
botlik, ha göröngyre lép.
..."
ez egy részlet, legalább ennyire legyen balladai egy kortárs ballada. | 59.
| 2011.07.20 00:30 | Erdei Csogor -- re: meo | Borbála, várj csöppet, míg
|
Válasz erre
Előzmény | Tetszik, hogyha dalszövegszerű, nem is gondoltam, bár némi balladisztikusat éreztem, mikor így összeállt. Az említett nagy réseket viszont nem érzem. Lehet, hogy az én fejemben azokat zene tölti ki? Tény, hogy a Borbála-beszúrásoknál törik a szöveg, nem is könnyen olvastam hangosan, amikor próbálgattam, de érdemesnek tartottam a vacakolásra. Én sem szégyellek patetikus lenni, vannak témák, amikben nem. Ha tudok arányt tartani, és nem lesz lesz tolakodóan mellveregetős, sem émelyítő a dolog, nálam belefér. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki | 58. 57. 56.
| 2011.07.05 23:25 | Erdei Csongor -- re: meo | Csilda
|
Válasz erre
Előzmény | Az alliteráció, a lágyság, a giccs, a képzavarba hajló szürrealitás, a szinesztézia, a nominalitás, a stílusváló snitt, a látszólag indokolatlan hangulati eltérés, a töredezett forma, a vers kettévágása, a tükrözés?
Lelketlen lettem volna, ha nem illesztem bele. :)
Voltak divatok, ahogy volt cipzárdivat is, de attól még — mint hasznos dolog — ma is betöltheti a funkcióját. Nem főszereplő, már nem a cél maga, csak szerény eszköz.
Fontos volt számomra, hogy a vers közepén legyen ez a nagyon eltérő momentum. Nem lehetett katartikus véget kiépíteni, és elsimító, feloldó megoldás sem jöhetett. Ez egy ilyen történet, nyomasztó. Szimmetrikus, kerek, de nem zárt, nincs gyászmunka, mert veszteség sincs.
Köszönöm a kérdést, János, de nem tudom, értettem-e, ezért találgattam.
| 55. 54.
| 2011.06.22 11:15 | Erdei Csongor -- re: Hasad (jav.)
|
Válasz erre
Előzmény | „lehet, hogy kés vagy ónos víz alatt,
lehet, hogy gomb vagy, amely leszakad –” (J. A.)
Az jó, Ilona. Ha a dallamtapadást kellemes élmény váltja ki, ónmázként óv és díszít, derűben tart.
Innen-onnan ónokról, ólmokról:
„Az ón szó azonos az ol gyökkel, csak az l hang n-né vált, ami a magyarban gyakori jelenség. Pl. dal|ol-dan|ol, ott|hol-ott|hon. (A v és az l is gyakran helyet cserél: bév|ül-bel|ül.) Jól igazolja ezt az l-n hangcserét az orosz ólovo [óлово] szó, hiszen jelentése: ón.
Az ol gyök on, ón kiejtési változata áll az on|d|ó, on|t = ön|t, m változattal omol, omlaszt, ömleszt szavakban is, mely szavak eleve megvilágítják az ón szó jelentését.” (V. Cs.)
„Az ón hajlításakor sajátos hang (úgynevezett ónzörej) hallható, amely a fémkristályok elmozdulása, és egymáshoz való súrlódása miatt keletkezik.”
„Ma vaslemezek bevonására alkalmazzák, ez a fehér bádog. Az ónbevonat felszínén összefüggő oxidréteg alakul ki, amely gátolja a fém oxidálódását, vagyis a vaslemez rozsdásodását.”
„…az ónmáz fehér, tejfölszerű, átlátszatlan, sima réteget alkot száradás után a cserépedény felületén…”
„Ó meg ne lásd az ólom-öklü Kínt -
Miatta zúg e tört, betegre vert agy.” (J. A.)
„Siess, siess tovább-szállni,
ólom-kerekű éjszaka!” (W. S.)
„Ólom a veríték, fáj a fejnek,
gömbjei a csontban gyökereznek.” (N. L.)
„Az ólom felhő meghasadt” (H. I.)
| 0 25 50 75 |
|
