Czékmány Sándor : árkok keretben

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2803 szerző 36070 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Varró Dániel
  Szösz néne
Új maradandokkok

Pataki Lili: Tinta nélkül
Tiszai P Imre: elmebeteg időben (3)
M. Szabó Mihály: Posztumusz
Pataki Lili: A harmincéves menyasszony elköszön (javított)
Vajdics Anikó: Úszólecke csillagoknak (kezdő)
Zsuzsanna Grande: Donna Quijote
Petz György: Eltolt óda
Tiszai P Imre: Finomul a kín (jav2)
Vezsenyi Ildikó: Második napon
Köves István: Illetéktelen bejegyzés a történelemkönyvekbe
FRISS FÓRUMOK

Nagyító 26 perce
Böröczki Mihály 2 órája
DOKK_FAQ 4 órája
Zsuzsanna Grande 4 órája
Király Árpád 12 órája
Bara Anna 14 órája
Franczen Bea 15 órája
Natalie Danaisz 15 órája
Petz György 15 órája
Doktor Virág 16 órája
Tóth Gabriella 16 órája
Albert Zsolt 16 órája
Mészáros Botond 16 órája
Sági Ferenc Dénes 23 órája
Szakállas Zsolt 1 napja
Bakkné Szentesi Csilla 1 napja
Ötvös Németh Edit 1 napja
Farkas György 1 napja
Tiszai P Imre 1 napja
Szilasi Katalin 2 napja
FRISS NAPLÓK

 Bara 2 órája
JÓ ÉJT! 3 órája
Jó, ha a vége jó 6 órája
leállósáv 13 órája
mix 14 órája
Baltazar 16 órája
Hetedíziglen 20 órája
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 20 órája
Gyurcsi 22 órája
Volt egy pillanat 1 napja
Minimal Planet 1 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 1 napja
Játék backstage 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Czékmány Sándor
árkok keretben




             - naplómentés -


mottó: „viga vendel, a halacska bocsánatos élete”


aug. 20 utáni második nap.
kánikula még mindig, és
esik.
nincs semmi kedvem hozzá, de mégis kimegyek.
muszáj,
fel kell adnom egy halom határidős csekket.
lejárt hatáidősek persze.
mint én is,
és mindenki, akit ismerek a környékünkön.
rég lefagyott terep ez,
a maga,
nehezen ugyan, de mégis beazonosítható
hiányosságaival.
írhattam volna elveszettségnek is,
de miért túloznék, ha a valóságban inkább
holtág.
ittrekedt halak, sűrűsödő iszapban.
megszokta a túlélést az, aki még
be tudja fizetni a csekkjeit
a szinte semmire, a szinte semmiből.
nem bosszankodom.
amennyire lehet, behúzódok a mellettem elvonuló falakba,
mert miért is lógnék ki belőlük.
járművek, járókelők, én meg a magány
védettségében.
ha eljutok a postáig,
elő kell szednem a laza, minden
akadályt könnyed mosollyal kikerülő
plakátarcom,
addig marad ez az enervált borotválatlan rutin,
az éppen sehová sem tartozni akarás
pillanatfelvételében.
mert tökmindegy, hogy pont most kiről mit
gondolok,
hogy gondolok-e egyáltalán bárkiről bármit is,
amikor a kényszerteendőim kizavarnak
az utcára,
kiszolgáltatva ezzel a lépésről lépésre változó
hangulatáramlatoknak.
nem szívesen figyelem meg az embereket,
mert folyton kifelé haladnak belőlem, ahogy
én is kifelé haladok belőlük.
látható az is,
magam látom benne,
hogy tisztában vagyok a fikció valószerűtlenségével.
tekintetterelő kirakatüvegek pásztázzák
az elém mosott utat.
okafogyott kérdések bukdácsolnak rajtuk,
mintha még mindig válaszokat gyűjtenének
elhibázott céljaim
értelmezéséhez,
bármennyire is nem hagyom, hogy elhatalmasodjon
rajtam a
mindenhiába orvosolhatatlan kábasága.
pedig terelhetőnek kell lennem ma is.
forgatható, rugalmas világnézet
a homokos árokparton sínylődő gazon.
higgadt fel- és leszámolásokkal.
kisakkozva, hogy ki van kivel,
és alkalmazkodni megint az erősebb kutya teszthez:
figyelni a tisztbábok mozgását,
és figyelmen kívül hagyni a parasztbábok
stratégiai,
véletlenszerűen ismétlődő
mozaikrendeződéseit.
ilyenkor nem dühönghetsz,
nem káromkodhatsz, még félned sem szabad.
kiszámítod a teszthelyzet felületeit,
a behelyettesítés innentől már annyira könnyű, hogy
indokolatlan
az agresszivitás.
sőt.
önkárosító
lenne a
hiánytalan próbálkozások felületein napoztatott
joghézagok,
a kinekmiközehozzáhanekemjó alapelv átgondolása
az érvényesítési lehetőségek személyre szabott
korlátozási rendszerében,
mert arra a kérdésre,
miért látom rossznak azt,
ami másoknak annyira jó, hogy nekem már nem számít,
nem érdemes válaszolni.
talán nincs is rá helyes válasz.
árkok vannak helyette,
és a munkarendbe állított buldózerek
kontúrjai
a kipufogógázzal telített világképben.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-08-28 00:43:46
Utolsó módosítás ideje: 2018-08-28 00:43:46


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-03-28 09:15 lista
2019-02-11 10:51 Kosztolányi Mária
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-04-19 12:41   NAGYÍTÓ /Takács É.:végül/
2019-04-19 10:20   Napló: Bara
2019-04-19 10:17   Napló: Bara
2019-04-19 10:15   új fórumbejegyzés: Böröczki Mihály
2019-04-19 09:35   Napló: JÓ ÉJT!
2019-04-19 09:02   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2019-04-19 09:01   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2019-04-19 08:09   új fórumbejegyzés: Bara Anna
2019-04-19 06:58   Napló: Jó, ha a vége jó
2019-04-19 00:14   új fórumbejegyzés: Király Árpád