Czékmány Sándor : árkok keretben

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2792 szerző 35859 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Gerevich Andras
  Egy csütörtök
Új maradandokkok

Farkas György: A veszedelem órája (jav.)
Seres László: Materidealisták
Seres László: Rom-antika
Tamási József: no-go
Zsuzsanna Grande: Tűnőben /2
Jónás Tamás: Fekete higany
Zsuzsanna Grande: folytonosság... addig (jav)
Francesco de Orellana: Még el sem kezdõdött de már elmúlt
Vajdics Anikó: Szerelkezés
M. Szabó Mihály: Riadt lepkeként
FRISS FÓRUMOK

Szilasi Katalin 7 perce
Nagyító 2 órája
DOKK_FAQ 3 órája
Filip Tamás 7 órája
Vajdics Anikó 8 órája
Albert Zsolt 8 órája
Tiszai P Imre 8 órája
Farkas György 8 órája
Szilágyi Erzsébet 8 órája
Bánfai Zsolt 9 órája
Ötvös Németh Edit 9 órája
Frady Endre 1 napja
Francesco de Orellana 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Lakatos Zsolt 1 napja
Fábián Franciska 1 napja
Seres László 1 napja
Kosztolányi Mária 2 napja
Duma György 3 napja
Kiss Anna Mária 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Jó, ha a vége jó 1 órája
JÓ ÉJT! 9 órája
leállósáv 9 órája
A négy múzsa 11 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 12 órája
nélküled 13 órája
Conquistadores 14 órája
Szuszogó szavak 15 órája
A vádlottak padján 1 napja
Baltazar 1 napja
Játék backstage 1 napja
Frady Endre 1 napja
Zúzmara 1 napja
DOKK estek 1 napja
fejlakók... 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Czékmány Sándor
árkok keretben




             - naplómentés -


mottó: „viga vendel, a halacska bocsánatos élete”


aug. 20 utáni második nap.
kánikula még mindig, és
esik.
nincs semmi kedvem hozzá, de mégis kimegyek.
muszáj,
fel kell adnom egy halom határidős csekket.
lejárt hatáidősek persze.
mint én is,
és mindenki, akit ismerek a környékünkön.
rég lefagyott terep ez,
a maga,
nehezen ugyan, de mégis beazonosítható
hiányosságaival.
írhattam volna elveszettségnek is,
de miért túloznék, ha a valóságban inkább
holtág.
ittrekedt halak, sűrűsödő iszapban.
megszokta a túlélést az, aki még
be tudja fizetni a csekkjeit
a szinte semmire, a szinte semmiből.
nem bosszankodom.
amennyire lehet, behúzódok a mellettem elvonuló falakba,
mert miért is lógnék ki belőlük.
járművek, járókelők, én meg a magány
védettségében.
ha eljutok a postáig,
elő kell szednem a laza, minden
akadályt könnyed mosollyal kikerülő
plakátarcom,
addig marad ez az enervált borotválatlan rutin,
az éppen sehová sem tartozni akarás
pillanatfelvételében.
mert tökmindegy, hogy pont most kiről mit
gondolok,
hogy gondolok-e egyáltalán bárkiről bármit is,
amikor a kényszerteendőim kizavarnak
az utcára,
kiszolgáltatva ezzel a lépésről lépésre változó
hangulatáramlatoknak.
nem szívesen figyelem meg az embereket,
mert folyton kifelé haladnak belőlem, ahogy
én is kifelé haladok belőlük.
látható az is,
magam látom benne,
hogy tisztában vagyok a fikció valószerűtlenségével.
tekintetterelő kirakatüvegek pásztázzák
az elém mosott utat.
okafogyott kérdések bukdácsolnak rajtuk,
mintha még mindig válaszokat gyűjtenének
elhibázott céljaim
értelmezéséhez,
bármennyire is nem hagyom, hogy elhatalmasodjon
rajtam a
mindenhiába orvosolhatatlan kábasága.
pedig terelhetőnek kell lennem ma is.
forgatható, rugalmas világnézet
a homokos árokparton sínylődő gazon.
higgadt fel- és leszámolásokkal.
kisakkozva, hogy ki van kivel,
és alkalmazkodni megint az erősebb kutya teszthez:
figyelni a tisztbábok mozgását,
és figyelmen kívül hagyni a parasztbábok
stratégiai,
véletlenszerűen ismétlődő
mozaikrendeződéseit.
ilyenkor nem dühönghetsz,
nem káromkodhatsz, még félned sem szabad.
kiszámítod a teszthelyzet felületeit,
a behelyettesítés innentől már annyira könnyű, hogy
indokolatlan
az agresszivitás.
sőt.
önkárosító
lenne a
hiánytalan próbálkozások felületein napoztatott
joghézagok,
a kinekmiközehozzáhanekemjó alapelv átgondolása
az érvényesítési lehetőségek személyre szabott
korlátozási rendszerében,
mert arra a kérdésre,
miért látom rossznak azt,
ami másoknak annyira jó, hogy nekem már nem számít,
nem érdemes válaszolni.
talán nincs is rá helyes válasz.
árkok vannak helyette,
és a munkarendbe állított buldózerek
kontúrjai
a kipufogógázzal telített világképben.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-08-28 00:43:46
Utolsó módosítás ideje: 2018-08-28 00:43:46


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2018-12-23 11:28 Kosztolányi Mária
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
2018-08-16 18:22 kedvenceimből
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-01-22 10:02   Új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2019-01-22 09:59       ÚJ bírálandokk-VERS: Tiszai P Imre Nem vagyok több (2)
2019-01-22 08:15   új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2019-01-22 08:10   Napló: Jó, ha a vége jó
2019-01-22 07:49   NAGYÍTÓ /Vezsenyi Ildikó:Vagy,/
2019-01-22 07:46   NAGYÍTÓ /Vezsenyi Ildikó:jav./
2019-01-22 07:41   NAGYÍTÓ /Vezsenyi Ildikó:hozom a formám a vershez/
2019-01-22 06:14   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2019-01-22 03:03   NAGYÍTÓ /TGF:kérdés/
2019-01-22 02:56   NAGYÍTÓ /Pálóczi Antal:KIEG/