Nárcisz

Sok embert láttam kék köntösben és kockás kabátban,mind egyforma volt

Semmi szín,semmi különleges,sok kocka és szürkeség

Mentek sorban, egy perc és jön a következő, nem érti miért mondom unottan újra "13" mikor megint elmegy egy, mint a többi tizenkettő

Aztán jött kockás köntösben, kék kabátban öt perc múlva más és felkaptan a fejem

Más volt, színes,rendkívüli, megfordult a világgal

Egymásra néztünk, és nem értettem miért mondja unottan "3" mert egyedül ültem azon a padon,a kisutca mellett

Másnap, újrw ott voltál, de nem volt rajtad a régebbi sérelmek kockája és kék fájdalma mindennek, ledobtad mert te engem akartál, szürke volt minden, de nem bántuk, nárcisz nyílt a kerben





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-04-10 23:15:10
Utolsó módosítás ideje: 2018-04-10 23:15:10