Hervad (jav.változat)
Hajnalban a csend magasztossága,
átható némasága valahogy más, mint
az éj hallgatása.
Ilyen lassú talán a nyár hervadása,
mikor a lomb ősszel zöld vérét hullajtja
az elmúlásba.
A reggeli haranszó nekem se kegyelmez,
kéretlen, gyűrt ráncok rajzolódnak arcomra
lejáró időm jelezve.
Súg a hajnal titokzatos csendje:
te is testből születtél testbe, sejtjeidbe
az elmúlást mélyen elrejtve.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2016-12-16 11:11:54
Utolsó módosítás ideje: 2016-12-16 11:11:54