Bukás

Mérgezett az utca
a város
már rég süllyedek
folyosón ajtó
messze-közel
szétesek
testem darabjai szállnak
nyálam csorog
komrom korog
süllyed-emelkedik
tik-tak
pörög, zörög
törög, török
csellista lába szét
csellóját vonja
nyúzza szét a macskát
elébem lép
és leanyáz
de én rálépek a vonatra
mérgezett a lába
a válla, a háta
a fája, a tája
rabolj el, szállj
pörögj a csillagokban
figyeld az örvényt
ugorj, lépj be
egyre lejjebb
egyre gyorsabb
még, még
sötét barlang
hív, még gyere
fáj!
száját nyitja
tépi szét
téged
vörös torkán
zubog a vér
tested itatja
fogai éles hegye
beléd váj
vámpírként kínoz
le, még lejjebb
ziháló rándulás
lihegsz
mint űzött vad
kattan a zár
lakat csörren
még a földön
kövek zuhognak
nincs nyelés
kiokád téged
nedves nyál
száraz jég
vesz körül

városháza
faluháza
országháza
világháza
azáh
hazá
haza
az ha

fetrengsz
kagylók nyalják tested
megsütöd, megeszed
tömeg vesz körül
átjárnak rajtad
kiáltasz, hangod néma
átlép rajtad
átöleled őket
undor tépi szét testük
lökd, taszítsd őket,
mint ők téged
undor járja át tested
kérj, szépen
mint anyját a gyermek
egy csillag van még
kövesd, hátha megvált
válts egy jegyet
kalauz bácsi megfizet
könyököd sajog
szíved jajong
tüdődből ömlik a lég
tartsd vissza
szellemek szárnyán
angyalok harcán
nézz és magyarázz
kürtök hangja hív
Jerikó romjain botlasz
fejed vérlik
ajkad fénylik
likba mászol
támad farkas
párducot ölj
moss kezet
kiálts
feszülj keresztre
ordíts
nem, nem
nem ezt akartad!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.