Lelkes Miklós : CSUKÓDÓ KAPUK /Kamarás Klárának/

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 11 órája
Farkas György 11 órája
Cservinka Dávid 13 órája
Filip Tamás 22 órája
Tóth János Janus 1 napja
Valyon László 1 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
Ózdi Annamária 3 napja
Kiss-Péterffy Márta 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 10 napja
Duma György 10 napja
DOKK_FAQ 11 napja
Csombor Blanka 14 napja
Tóth Gabriella 15 napja
Vadas Tibor 15 napja
Tamási József 16 napja
Zsigmond Eszter 19 napja
FRISS NAPLÓK

 Minimal Planet 1 órája
Ötvös Németh Edit naplója 3 órája
A fény nem publikus 3 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 4 órája
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 8 órája
Gyurcsi 8 órája
Jószándékú párbeszélgetés 10 órája
A vádlottak padján 11 órája
Hetedíziglen 23 órája
az univerzum szélén 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
négysorosok 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
nélküled 2 napja
mix 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Lelkes Miklós
CSUKÓDÓ KAPUK /Kamarás Klárának/

Mikor a kapuk már lassan csukódnak,
kell-e a kéz, mely búcsút integet?
Ha ott van,  -  ott van.Nem tehetünk semmit,
a tehetetlen szív bárhogy remeg,

de valljuk be: kell búcsú-szomorúság
búcsúzónak, s annak kit ő hagy ott?
Minden halálban mindenki halála,
s lemondón csillant bús pillanatot.

A vég-közelben én, akár a macska,
elrejtőznék, mint ő teszi, ha még
van ereje, míg sorsa megszorítja,
s várja egy láthatatlan messzeség.

Én jól tudom: ha majd kapum csukódik,
ajkam furcsa, paradox szót rebeg,
s emlékezés helyett majd azt kívánom:
engem mielőbb elfelejtsenek.

A felejtésben van csupán öröklét,
mely kőben, vízben, álomban lebeg,
s gyógyít, ha sebez túl-kegyetlen játék,
orv-tőrdöféssel olykor: életed.

S ki játszik el fekete csillagunkkal,
mely fényévek közt fénytelen maradt?
Könnycsepp párolog, titokdús a szempár,
s hull, szertehull felejtő pillanat.

Kapuk, ti könnyen nyílók és csukódók,
s te kéz, intő, üdvözlő, búcsúzó,  -
miért sorsunk kérkedő Érthetetlen,
gúny-látszat mögé elrejtett Való?







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: kéziratban,


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-28 20:31   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 19:56   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 18:28   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2024-03-28 18:18   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 17:20   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:20   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-03-28 13:15   Napló: Gyurcsi
2024-03-28 10:54   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS