Nekiszaladt, kosmódra
Nekiszaladt, kosmódra,
És most azt hiszi, meghalt.
Látja a csillagokat,
Hallja az angyal-kacajt...
Nekiszaladt, kosmódra,
S most a földön fekszik,
És nem lát, nem emlékszik
Csak azt hallja, hogy becézik...
Nekiszaladt, kosmódra,
Mert a lány incselkedett vele
Bújócskával kezdődött,
Fogócska lett belőle,
Ő meg nekiszaladt, kosmódra, a fának.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.