Volt valaki ...
Forrás volt, mely életet adott,
virág a maga szépségében,
végtelen, mint a rónaság,
vízesésként aláhulló folyam.
Kép volt és képzelet, álom;
és napsugár eső után,
csend a hangok erdejében,
gyöngy a tenger mélyén,
csillag a felhőtlen éjszakában,
madár az égen, vízben a hal;
ma már csak hallkan elhaló dal.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: -, -
Kötetben: - (-, -)
Kiadó: -