vakolat
olykor meredten
bámulok egy falat
te meg csak bóklászol
ezresével körülöttem
egy paranoid nyugalma
megdöbbentően kevés
ha fuldoklásról van szó
pillanatnyi esemény ami
eltéved a szempillákon
együtt ázik galambokkal
a téren közösen szanaszét
hordják a kontrasztot
csak csupasz szemek
lessék ahogy lyukat
harapunk a téglán
és ahogy vizsgáljuk a
fogunk lenyomatát:
megcsonkult az utolsó
is de milyen szép
szakszerű valami már
végleges a túloldalán
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-10-07 17:13:55
Utolsó módosítás ideje: 2010-10-07 17:13:55