Rónay György : AZ IRGALMAS ANGYAL

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 22 órája
Farkas György 23 órája
Cservinka Dávid 1 napja
Filip Tamás 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Valyon László 1 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Bátai Tibor 3 napja
Ózdi Annamária 3 napja
Kiss-Péterffy Márta 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 10 napja
Duma György 10 napja
DOKK_FAQ 11 napja
Csombor Blanka 14 napja
Tóth Gabriella 16 napja
Vadas Tibor 16 napja
Tamási József 16 napja
Zsigmond Eszter 19 napja
FRISS NAPLÓK

 Jószándékú párbeszélgetés 4 perce
A fény nem publikus 10 órája
Minimal Planet 12 órája
Ötvös Németh Edit naplója 14 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 16 órája
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 20 órája
Gyurcsi 20 órája
A vádlottak padján 22 órája
Hetedíziglen 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
négysorosok 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
nélküled 3 napja
mix 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Rónay György
AZ IRGALMAS ANGYAL


                                             A Regent ház halottainak

Habzó lángok közt vajúdott a jövõ s romokat szült.
Fordult rendjén forrt a világ: madarak lezuhantak
kõvé fagyva, s a házak a rõt levegõbe röpültek;
sírba lapultak az élõk, és vonakodtak a holtak
sírjuk mély üregébe leszállni: csapongva suhantak
rõt denevérszárnyon, nagy körbe keringve a tornyok
fáklyák füstje körül, vagy a hóba heverve az utcán
tárt szemmel bámultak a napra. Az égen a tankok
lánca csörögte dalát, s kora nappal a csillagok izzó
lángjai lógtak a felhõk közt, fejjel lefele, mint
légi bitófákon, s lila nyelvük alatt a kövér gyász
fújta szelét. Lovasok lovagoltak a kába ítélet
kürtjét érc szájukra szorítva. Fütyült a mennyország
s köpte golyóit a télbe. Halált havazott a magasság,
s aknák vándor véi vonultak az alkonyi ködben.
- Így forrt itt a pokol. Nagy vemhe kinyílt s kiokádta
emberi dúvadait. Hat hétig a hajnal üvöltve
tört ki az éji sötétbõl, nyalta a vért, vörös ínyét
villogtatva rohant be a síkon, s falta a hullák
jég tetemét. Farkasfoga volt és kénszaga. Este
elhallgattak az ágyúk, s szerte kigyúlt a dühös tûz.
Éj lett. Fellege trónján föltûnt zordan a Vár dúlt
romja fölött talpig feketében az Angyal. A várost
nézte, az élõket számlálta.
                                               A Pince sötétjén,
téglák halma alatt száz ember sírt, kacagott és
õrjöngött. Hajukat tépték; szeretõje szemében
látta a téboly ezüst jelenéseit úszni az ifjú,
térdre borult s öklével a tompa betont kalapálva
kurta szerelme nyarán zokogott. A sarokban a vének
jajgattak s nyöszörögtek. A Pince suhant a vak éjjel
lusta vizén, bús bárka, suhant a Halál szakadékos
partja felé. Levegõje fogyott. Lobbant s kialudt a
gyertya. Egy ajk szomorúan imát rebegett; remegett még,
s elnémult. Nem hallatszott, csak a csontba hasító
körmök tánca.
                         Az Angyal a felhõn ülve a várost
nézte közönnyel, unottan.
                                            A Pince ködében a hangok
halkultak. Most fölkelt lassan az Asszony a padról
(már csak az ösztöne élt, szomorú, szép teste halott volt),
fölkelt és pihegõ kicsinyét a magasba emelve
szólt (csak a lelke, az elröpülõ, még visszatekintve),
szólt: „Uram, irgalmazz.”
                                            Mind meghaltak, csak a kisded
élt a halott karokon.
                                   S ím az Angyal a fellegi trónról
gyorsan a földre suhant
                                           s azt is megölte.

1945 március





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Odysseus énekei (Budapest, 1997)
Kiadó: Új Ember Kiadó


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-28 22:38   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 22:12   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 22:07   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 20:31   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 19:56   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 18:28   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2024-03-28 18:18   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 17:20   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés