DOKK

 
2706 szerző 34036 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Zápor György
  Titok
Új maradandokkok

Dudás Sándor: Csapongós
Szakállas Zsolt: Elkeseredett
Vajdics Anikó: Vonatablakok
Siska Péter: Tabula rasa
Endrey-Nagy Ágoston: Grafitszürke
Ványai Fehér József: Az elhantolt történelem fölött
Végh Mirtill: Gyász
Bátai Tibor: (változat:) képtelenség
Paál Marcell: Aki bújt, aki nem
Kiss Anna Mária: Anna szerint a közhelyek
FRISS FÓRUMOK

Vezsenyi Ildikó 4 perce
DOKK_FAQ 42 perce
Markovics Anita 45 perce
Gyors & Gyilkos 1 órája
Magyar Éva 2 órája
Végh István 2 órája
Maróti Tímea 3 órája
Hepp Béla 3 órája
Busznyák Imre 11 órája
Bakkné Szentesi Csilla 12 órája
Szikora Erzsébet 13 órája
Szilágyi Erzsébet 14 órája
Takács Éva 16 órája
Tiszai P Imre 21 órája
Tóth János 21 órája
Acsádi Rozália 22 órája
Tóth Gabriella 23 órája
Bíró Rudolf 23 órája
Nagyító 23 órája
Bakos Fanni 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 2 órája
Bátai Tibor 8 órája
P 12 órája
kostenyész.0 13 órája
Vihorán 14 órája
Bossi alkotásai 15 órája
OLvasatlanul 1 napja
akvamarin 1 napja
Oswald Chesterfield Cobblepot 1 napja
Bölcs-i 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
nélküled 1 napja
Kicsi Ólomkatona 1 napja
Az őrült nő ketrece 2 napja
weinberger 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
pink bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.


NAPLÓK: pink
Legutóbbi olvasó: 2017-10-24 02:05 Összes olvasás: 731

Korábbi hozzászólások:  
7. [tulajdonos]: 52017-06-29 11:00

Vannak szomorú és visszafordíthatatlan dolgok, mint a Kockává változott gyermek esete.
V egyszer rajzolt egy kockát, amire fanszőrzetet biggyesztett.
Érdekes.

Milyen eredeti, mondták is neki.
Milyen gusztustalan, mondták neki.
Milyen csinos kis kocka, mondták neki.
Hát ez undorító, mondták neki.
Hát ez zseniális, mondták neki.
Beteg vagy? kérdezték tőle.
Milyen érdekes, rajongtak érte.
Ne hülyéskedj már, nevettek rá.

Elsietem. Nem egészen így történt.

V egyszer rajzolt egy kockát. Egy kockát, amire fanszőrzetet rajzolt.
Milyen eredeti, mondták neki.
V örült, és rajzolt még egy kockát, amit a hüvelykujja helyére csavart.
Milyen gusztustalan, mondták neki.
V-nek ez fájt, aminek örült, és rajzolt még egy kockát, amit a jobb füle helyére illesztett.
Milyen csinos kis kocka, mondták, neki.
V elhitte, és rajzolt még egyet. Még egy kockát. Amit a feje tetejére tett és a szemhéjait felszögezte rá.
Hát ez undorító, mondták neki. V-nek ez fájt, aminek örülhetett, mert rajzolt még egy kockát, amit a fenekére illesztett és szócsövet csinált belőle. V ontotta a kockákat.
Hát ez zseniális, mondták neki. Természetesen, bólintott V és nem mellesleg örült neki, és a lábai kockák lettek.
Beteg állat, mondták neki.
V ezt már nagyon várta, fájt neki és örült neki, mert már kockát sem tudott enélkül rajzolni, és rajzolt egy újabb kockát.
Ne hülyéskedj már, mondták neki, legalább egy kockát tudnál rajzolni. Satöbbi.
Valamikor kiállhatott volna ebből az egészből, de így csak maradt satöbbi.
Mikor öreg lett, gyerekek dobáltak bele pénzt, hogy mosolyogjon. A gyerekeknek fájt ezt látni, de örültek is neki.
Ha ezt olvassa valószínűleg kockák fognak potyogni az égből.
De már nem olvashatja, mert egy darabig ő is élt, aztán meghalt, szegény.
Vége.


6. [tulajdonos]: 42017-06-16 12:30
Ejnye, ezek az olvasók, már megint nem tudták jól olvasni a verseimet. Nem veszik észre a lelkemet, pedig én azt odatettem. Ott van benne. Nem látják? Nem érzik ugyanazt, amit én? Nem értik, hogy miről beszélek? Talán nincs elég tapasztalatuk. De akkor minek olvasnak? Akinek nincs élettapasztalata, mint nekem, az ne olvasson. Annak minek írok? Jó lenne erre egy törvény.

Hogy szembenézzek magammal? Azt már nem. Hogy a pózokkal leszámoljak? Soha. Hogy az önbecsapásaimmal tisztába jöjjek? Isten őrizz!
Hogy írjak egy érvényeset, ami költészet? Még mit nem. Tanuljanak meg ők olvasni!

5. [tulajdonos]: 32017-05-18 13:47
nem gond

Olvasói hozzászólások nélkül
4. akvamarin és vízkék: pink2017-05-17 22:12
irritál a neved:)

3. [tulajdonos]: 22017-05-17 09:10
Szerintem éles határ van a kettő között, bár nem kell, hogy feltűnjön, hogy az ember Madame Tussauds panoptikumába tévedt, esetleg élő emberekkel van dolga.
Pl. ott állok Petrivel valahol, nagyon jól ír, tehát ott állok vele, mert ő is ott áll, az kétségtelen, bejárok vele mindent, ami egyáltalán részemről lehetséges, nem követhetem mindenhová, gondolom, de mondjuk, hogy mindent, kintet-bentet-emléket-terveket-tényeket, stb., mindent, és már tök boldog vagyok, hogy ez is elég, mikor hátulról megérint a tenger.
Ez nem próza, ez nem próza.

Olvasói hozzászólások nélkül
2. Weinberger: költ[tulajdonos]: 12017-05-15 14:48
Érdekes meglátás, jelentős adag igazságtartalommal. Bár szerintem minden olyan írásmű beletartozik a "költemény" fogalomkörébe, amelynek szöveg szerinti mondandója nem csupán tükrözi a valóságot, de ahhoz hozzátesz, abból elhagy, átrendezi, átértelmezi, stb. Ugyanakkor tapasztalatból vallom, hogy - különösen kötött formájú versek esetén - a műfordítás bizonyos közelítésből tekinthető egyfajta gyakorlópályának a saját versek létrehozásához. És még valami: mivel az úgynevezett "kortárs versek" domináns aránya gyakorlatilag prózai mű, ez a határ is elmosódik a poéta és az író között.

1. [tulajdonos]: 12017-05-15 13:27
Nálunk a költő nem áll meg egy lábán. Nem anyagilag, pedig úgy sem. Költőileg. Mintha szégyellené magát maga előtt is, ha csak. Ezért úgy esik, hogy a Költő, író-költő-műfordító egyben. Különben komolytalan. Már nem is műfordít, csak költ. Már nem is ír tárcákat, csak költ. Minek költ annyit? Máshoz nem ért? Gyanús alak. Nem is költő. Jobb a biztos. Ez is csak egy szakma, tessék, a kaptafához, mindenki dolgozzon meg, mint a sebész-főorvos-úristen-úr.
Ez nem jó példa. De ez nem jó példa!!! Itt egy kabátban három személy, vagyis négy, ott meg három kabátban egy személy. Arról nem beszélve, hogy praktikusan épp fordítva van, az elsőnek van három kabátja, a másodiknak, jó, ha egy. S ha az is a kiindulópont, amit az elején elmismásoltam, hogy valamiből meg is kell élni, és micsináljon, menjen el vakolni, az meg milyen dolog, akkor is csak azt ismételgethetem, hogy meg-élhetetlenségéből épít magának várat a költő, hogy aztán onnan nézzen le reánk, Szegényke.

A napló folytatása
A napló jelszava:
Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: trtf  


Olvasói megjegyzés
Feladó: Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: 32ua  


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2017-10-22 13:09 Vezsenyi Ildikó
2017-10-22 10:13 ekszszerkesztő
2017-10-17 21:14 furim
2017-09-26 06:03 Kármin Lili
2017-09-20 19:19 Gyurcsi
2017-09-19 08:36 Tiszai P Imre
2017-09-14 16:09 Berta Gabriella
2017-09-01 12:16 Barna Ágota
2017-08-06 16:04 Takács Éva
2017-07-22 19:53 Belle
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2017-10-24 09:43   új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2017-10-24 09:39   új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2017-10-24 09:02   új fórumbejegyzés: Markovics Anita
2017-10-24 08:52   új fórumbejegyzés: Markovics Anita
2017-10-24 08:00   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2017-10-24 07:47   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2017-10-24 07:31   Napló: Baltazar
2017-10-24 07:18   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2017-10-24 07:09   új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2017-10-24 06:19   új fórumbejegyzés: Hepp Béla