DOKK

 
2706 szerző 34036 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Zápor György
  Titok
Új maradandokkok

Dudás Sándor: Csapongós
Szakállas Zsolt: Elkeseredett
Vajdics Anikó: Vonatablakok
Siska Péter: Tabula rasa
Endrey-Nagy Ágoston: Grafitszürke
Ványai Fehér József: Az elhantolt történelem fölött
Végh Mirtill: Gyász
Bátai Tibor: (változat:) képtelenség
Paál Marcell: Aki bújt, aki nem
Kiss Anna Mária: Anna szerint a közhelyek
FRISS FÓRUMOK

Vezsenyi Ildikó 2 mp
DOKK_FAQ 34 perce
Markovics Anita 36 perce
Gyors & Gyilkos 1 órája
Magyar Éva 2 órája
Végh István 2 órája
Maróti Tímea 2 órája
Hepp Béla 3 órája
Busznyák Imre 11 órája
Bakkné Szentesi Csilla 12 órája
Szikora Erzsébet 13 órája
Szilágyi Erzsébet 14 órája
Takács Éva 16 órája
Tiszai P Imre 21 órája
Tóth János 21 órája
Acsádi Rozália 22 órája
Tóth Gabriella 22 órája
Bíró Rudolf 22 órája
Nagyító 23 órája
Bakos Fanni 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 2 órája
Bátai Tibor 7 órája
P 12 órája
kostenyész.0 12 órája
Vihorán 14 órája
Bossi alkotásai 15 órája
OLvasatlanul 1 napja
akvamarin 1 napja
Oswald Chesterfield Cobblepot 1 napja
Bölcs-i 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
nélküled 1 napja
Kicsi Ólomkatona 1 napja
Az őrült nő ketrece 2 napja
weinberger 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Volt egy pillanat
Legutóbbi olvasó: 2017-10-24 05:56 Összes olvasás: 7000

Korábbi hozzászólások:  
167. [tulajdonos]: Beának 2017-10-09 23:33
Pontosan fogalmaztál.

Így lehet.
Így kell lennie.

Én, picit más vagyok.

166. [tulajdonos]: Be, s ki.2017-10-09 22:39
Forrás vagyok.
Nem azért fakadtam fel újra, hogy korszellemült, fazonra szabott dísz-kutat csinálj belőlem.
Meg van saját világom, hitem, szenvedélyem, szentséges eredetem.
A fölöslegesnek látszó dolgok is fontosak. Különben miért lennének?
A tünetek követelőző jelentések.
A börtönbe zárt, tomboló szellemek, mind-mind, gyöngéd megfejtésre vágynak.
S akkor, csakis akkor, megváltásra s hazatalálnak.
Hajnalban az órám,
becsöngetett hozzám,
(s én nem tudtam hol vagyok,
nem tudtam ki vagyok,
nem tudtam kik, kit, hol
és mit keresnek.
Lekéstem a reggelt,
futottam én,
de nem volt már remény (se).

Nem vágynak; várnak, a szellem-testűek, az elemi lények, az édes-kedves elementárok.*
Váltsd meg, tedd szabaddá őket, légy krisztusuk!
Ember vagy Te, s benned a szellem!

Verseimmel olvaslak Téged - ha hagyod, ha érted -, a magadra cseréltet. S Te, én leszek már, s én Te leszel. Így gomolygunk, szép, habos, ősz-fehéren.

(Te, én leszel már, s én Te leszek. Te, én leszek, s én, Te leszel. Hogy is van ez, ha belülről ki, s kívülről belesel?)

Olvasói hozzászólások nélkül
165. M. Karácsonyi Bea: hf[tulajdonos]: Házi feladat (folyt.)2017-10-07 22:15
És azért el kell mondjam, hogy ezt a magányt én szeretem, ugyanis úgy vélem, hogy spirituális útkeresés is. És találunk dolgokat.
Felvesszük, kincsek.

Olvasói hozzászólások nélkül
164. M. Karácsonyi Bea: hf.2017-10-07 22:07
Szeretem a gondolataidat!
Az írók azért magányosak, mert rengeteg hős és történet van a fejükben. Túl sok is. Ők szeretik a magányt, hogy a hőseikre figyelhessenek.
A költészetre hajlamosak pedig szintén magányosak, más-más okból, még sokszor akkor is egyedül vannak a szigetükön, ha egy tucatnyi családtag ugrálja őket körbe. A társas magány képviselői.
Fura népség :)

Ölellek.

163. [tulajdonos]: Házi feladat (folyt.)2017-10-07 21:09
A költők, írók, lehet, magányos emberek. Nagyon magányosak. Míg fel nem veszi őket köreibe egy "szekta".

"Legjobb elméleteink a saját elméleteink.

A mások elméletei: bizonytalan elméletek, elfogadásukhoz választanunk kell: vagy kétség, vagy hit.

"Ha választasz, csak a poklot választhatod!" (Osho)

"Minden kétség, minden kérdés egy kifinomult lidércnyomás. Fojtogatás kifinomult formában. " (Rudolf Steiner)


Én az összes közül a legkisebb rosszat, önmagamat választom.

Bármikor bárki mást választottam, mindig hiányérzet keletkezett bennem.

Én: önmagammal vagyok azonos, tehát nem lehetek más (vagy a másé).

És, senkin nem akarok segíteni, mindenkinek önmagán kell segítenie.

Kár erőlködni, az emberiség - összességében - úgyis menthetetlen."

- Jó mi? A Szabad Zónán olvastam. „Legjobb elméleteink a saját elméleteink.” - különösen ez a gondolat tetszik.

Mert rímel az enyémmel.

A legjobb történetek az igaz történetek.

- Szeretem, ahogy írsz. Író vagy. „Asszem”, igazad van mindenben. Most inalok Édes! Jó téged olvasni...és sose untatsz, oké?
Majd hozzátette. - Biztos nem tudok neked párbeszédet írni – sajnálom!

- Nincs baj, Frí!
(Már kész is vagyok vele.)

- Semmi. - jött a váratlan válasz.☺ Majd, hozzátette. - Inalok.
- ☺ Oké. Jó hogy benéztél.
Melegséggel töltöttek el a szavai, s rögtön értelmét nyerte az írás. Mert "nagy munka" volt ám, értelmesen, pontosságra, egyszerűségre törekedve összeszedni a gondolataimat, amit lehet, rajta kívül senki meg nem értene. Vagy, közhelyesnek találna, zavarosnak, áthallásokat érezne benne, s azt mondaná, töltött pisztollyal játszom, mert AZ ÍRÁS VESZÉLYES MŰFAJ!

162. [tulajdonos]: Házi feladat2017-10-07 21:00

Tegnap nem mentem iskolába.
Becsületből.
Hogy beteg is voltam, egy cseppet se számít.
Csak az számított, hogy miatta - mármint a betegség miatt -, dolgozni sem mentem.
- Eddig tartott a lelkesedésed? – kérdezte a fiam szemmel látható csalódottsággal.

Később.

- Szia! Többször megébredtem, de visszaaludtam, s csak most keltem fel. Azonnal bekapcsoltam a gépet, hogy írjak Neked, de láttam, megelőztél.
Bevallom, jól esett, mint minden, ami Tőled érkezik. Figyelem, szerelemmel töltött idő, elismerés, bátorítás, kedvesség, szeretetteljes szép szavak, s amiket a vágy mondat veled.
Ezek, számomra nagyon értékesek, mert soha nem kaptam belőlük eleget. Tudod Szívem, a szavak a bűnösek azért, hogy veszélyesen túlpörögtünk. Mert akadálytalanul hömpölyögnek.☺
Rászoktam arra, hogy az tegyék, mint gondolkodás nélküli első reakciók, amik lehet spontának, őszinték, de túlfűtöttek... Mert, amennyi lapáttal csak bírok, rájuk teszek. S akkor megjön, felerősödik hozzájuk bennem az érzés. S akkor még a Te szavaidról nem is beszéltem. A Te érzéseidről, amit hordoznak, mert azok mind hozzáadódnak. Így rakjuk mi a szerelem tüzét, aminél megperzselődtél, s aminél én oly szívesen, nem szűnök meg vágyni, melegedni.
Nem sokkal ezelőttig (pár év), visszatartottam az első reakcióimat. Amik ennél fogva, nem tudatosodhattak bennem, s lehet, hogy a szorongásaim okai voltak.
Arra gondolok, ha vigyázunk a szavainkra, nem szabadulhatnak el dolgok. De lehet, hogy csak nekem kell vigyáznom a szavaimra, az is elég.
Azt írtad, realitások nélküli a kapcsolatunk, ami igaz. Lehet, hogy ezt akarják pótolni a szavak. Pótcselekvések. Amennyiben, cselekedet egy szót kimondani. Vagy leírni, mint az esetünkben.
Hogy ennyit írok, itt, most, Neked a szavakról, lehet annak köszönhető, hogy nem írtam meg azt a házi feladatot, amit akkor adtak fel, mikor betegségből kifolyólag, becsületből, nem csak dolgozni, hanem az iskolába se mentem. (Ez, pontosabban a betűk halmaza, amikből a szavak állnak, a másik házi feladat témája volt, amit delegáltam Neked)☺
Mivel hiányoztam, nem írtam meg azt sem, aminek az első sora kellett volna, hogy legyen: „Kezdetben voltak a betűk, és én így szóltam: ”Úr ír” (Karinthy). S ami arról szól, hogyan lettem íróvá. Persze, egy kitalált történetben ezt is. Ami, úgy érzem, nekem nem megy. Mármint történeteteket kreálni. Hogy miért? Megpróbálom kitalálni.☺
Talán, mert még mindig él bennem az a meggyőződés, hogy legszebbek az igaz történetek. Talán ezzel a rögeszmémmel kell előbb felhagynom. Amit egy versben meg is írtam, de nem győztem meg vele S. Á. szerkesztő asszonyt, ahogyan azt írta volt. Tehát, ha mást akarok írni, vagyis házi feladatot végrehajtani, bevetni a fantáziámat, be kell érnem egy csúnyább történettel.☺
Elkerülő utakat választok, ami az aberráció lényege.
Mármint, a házi feladat végrehajtását próbálom elkerülni.

- Bocs, ha untattalak!

161. [tulajdonos]: Szeretem kiadni magam2017-10-01 06:45
A vágy helyett, a fájdalom!

Nem tudom megélni a szerelem színét, megélem hát a fonákját!

Ha a szeretet nem tölti be a helyet, betölti a félelem.

Megint tanultam valamit magamról.

Néha, könnyen megállítanak szavak!

Valahányszor nem teremtjük a szerelmet,

a „nemszerelmet” teremtjük.

Rá tudom fogni a fáradtságra.

Rá tudom fogni arra, hogy nem voltál elég heves.

Csak elhúztad az orrom előtt a mézes madzagot.

Én illendően utánakaptam.

Te úgy tettél, mintha mi se történt volna.

Ezt, eltaszításként éltem meg, s a pici fájdalom megállított,

ami azóta egyre terebélyesebb.

A fene vigye a fáradtságot!

Azért csak táncoljunk, akkor is, ha nincs zene!

Azért csak várok!

S lehet, hiába várok, hogy harmadszorra is megtörténik a csoda.

Hogy éjfél előtt csöngetést hallok, s megjelensz a kapuba.

Vagy átugrod a kerítésem.

Előbb begyújtottam, hogy addig is, melegbe hiányozzál!


Senki-földje, 2016. Április 24.

160. [tulajdonos]: Kiábrándulás magamból2017-09-17 09:28
Kiábrándulás magamból
(Belőled soha!)

A tegnapi beszélgetés B.P.-vel,
mérgező volt.
Kiadtam, elárultam Febét, mint kezdetektől.
Először Mérinek, E.T.-nek, a legközelebbi barátaimnak, aztán a többinek, aztán mindenkink, s készülök, az egész világnak.
Önbecsülésem romokban hever.
Hogyan árulnám el, azt, akit úgymond nem szeretek,
ha ezt teszem egyetlen szerettemmel?
- Én eddig megbíztam benned! Teljesítettem mindent, amit kértél! - mondtad legutóbb.
De én nem így érzem.
Febe! Te tényleg azt hiszed ennyi elég?
Én barátnak való vagyok, nem szeretőnek.
Én szerelem tárgya vagyok nem dugásé.
Így is többet tettem a kedvedért,
mint szabad lett volna!
De a legnagyobb bűnöm az, hogy megengedtem, úgy bánj velem, ahogy bántál.
Hogy hagytam, hogy apránként elvedd tőlem, amit magaménak tudtam, vagy inkább képzeltem.
Hogy szeretetem, szerelmem értékessé tett, s tesz engem. Sőt, mindkettőnket.

Mobil, 2015.November 14.

Fejfánkra

Azt akarom,
Enyém légy!
Csak az enyém!
Senki másé.

Engem hívj!
Engem szeress!
Más karjában
Gyönyört ne keress!

S ha mindkettőnknek,
szenvedélyünk végzetes,
sorsunk belterjes,
sírunk virágok lepik,
egy sírhant fedje testünk!
Közös fejfánkra ez kerüljön:
A szerelem öl, butít,
és nyomorba dönt.
S néha kettesével
szedi áldozatát.
Mindenki vigyázzon magára tehát,
Mert segíteni rajta nem tudunk,
testére csupán földet dobunk.
(Ez telik tőlünk egyelőre,
míg fel nem találják ellenszerét
a gyógyszergyárak,
s meg nem telnek vele a raktárak)

Addig is, e sírhantot,
ki jót akar, elkerüli.
A fejfáját kóbor kutya,
ha erre jár, lepisili.
Fű nő rajta,gaz, por vagy hó lepi.
Forgó szél zörgő levéllel fedi.
Ha egy vándor teríti rá köpenyét,
gyűrt papírra, ceruzával,
körmöli le a versét,
nem is tudja mi ihlette,
mi érleli, kóstolgatja, ízlelgeti,
a szerelmünk gyümölcsét.

Mobil, 2015.November.15.

Szomorú dal

Te énrám vársz,
én Terád várok.
Két ily botort,
hol találok?
Mint mi.
*
Hívogatón,
Susog a fám levele,
lépted hallom,
jötted érzem,
ébredve.

Dagad a Hold,
hízik éppen.
Általugrassz
kerítésem,
tetején.

A szánk csókol,
karunk ölel.
Testünk forróság önti el,
összeforrunk,
remegve.

Nappal alszom.
Éjjel írok.
Morzejeleket
hallgatok
a sötétbe.

Nyitott elmém.
Nyitott szívem.
Befogadlak,
bármily távol,
vagy tőlem.

*

Ébren vagyok,
és álmodom egyszerre.
Mért nem hozzám,
térsz meg haza, estére.

Kár hogy öved,
más lesz, aki kibontja,
édes csókját,
kerek hasadra ontja.

Két karomat,
már hiába tárom ki,
árva szívem,
dideregve,
megdermedve,
elfeledve,
hiányodat,
szenvedi.

Mobil, 2015.November.9.

Játsszuk azt!

Játsszuk azt, hogy táncolunk,
az élet parkettjén,
Te vezetsz s én röppenek,
karodban könnyedén.
Körben áll a sok ember,
s ámulva nézi már,
hogy suhan, és mily kecses,
az álombéli pár.

Egyszer csak a szép zene,
lassan elhalkul.
Derekamról, két kezed,
ernyedten lehull.

Előtted állok tétován,
kérdőn nézek rád.
Vaj, lesz-e táncunk
más holdas éjszakán?

Szép szemedben mosoly,
biccentesz felém.
Ne félj semmit kedvesem!
Álmodunk, táncolunk mi még!

Mobil, 2015. December. 13.

*

Egész életemben ellent álltam jónak és gonosznak.
Amíg Te nem jöttél.

2016.01.14.


159. [tulajdonos]: Angyal volt2017-09-16 17:08
2017.01.15.
Anyukám angyal volt, tudtam meg, miután meghalt. Végig rosszban voltunk, s meg voltam ijedve, meg a lelkiismeret is bántott. Azóta is.
*
Egy hatalmas templom, vagy egyetemi előadóteremszerűségben voltunk. Egy nagy erdei utazás, kirándulás előtt. A pulpitusról, valaki hangosan bemondta, mikor hányas számú harang fog szólni. Én, figyelve beazonosítottam a harangokat, s észrevettem, hogy szándékosan összekeverte őket. Próbáltam szólni illetékeseknek, de valahogy nem sikerült.
*
Állatokról álmodtam, élőkről, a kis, elveszett sárga macskáról, ami jelezni akart valamit, görbítve a hátát, s ugrálva, mint a bakkecske.
*
Levettem a szekrényre kívül akasztott kabát gallérjáról egy taj-kártyát. Valami ceruzával volt ráírva. Megnéztem, de nem vettem észre, hogy nem az enyém. El is vesztettem; a másét. Jó nagy hiányérzetem lett.
*
Egy anya, egy fejkendős, nem engedte a felnőtt fiának, hogy a barátasszonyánál aludjon, mert mit szólnak az emberek, a falu? Közben, ő, letagadta a fia előtt, hogy dugiban szív cigarettát.

158. [tulajdonos]: Nélküled2017-09-10 13:49
Néha írnék, de minek zavarjalak?
Egyszer úgyse leszek már! Szokd meg!
Nélküled születtem, rég, nélküled halok,
s nem lesz Tőled édes újszülöttem.

A napló folytatása
A napló jelszava:
Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: kua2  


Olvasói megjegyzés
Feladó: Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: 11wg  


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2017-10-22 13:09 Vezsenyi Ildikó
2017-10-22 10:13 ekszszerkesztő
2017-10-17 21:14 furim
2017-09-26 06:03 Kármin Lili
2017-09-20 19:19 Gyurcsi
2017-09-19 08:36 Tiszai P Imre
2017-09-14 16:09 Berta Gabriella
2017-09-01 12:16 Barna Ágota
2017-08-06 16:04 Takács Éva
2017-07-22 19:53 Belle
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2017-10-24 09:39   új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2017-10-24 09:02   új fórumbejegyzés: Markovics Anita
2017-10-24 08:52   új fórumbejegyzés: Markovics Anita
2017-10-24 08:00   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2017-10-24 07:47   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2017-10-24 07:31   Napló: Baltazar
2017-10-24 07:18   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2017-10-24 07:09   új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2017-10-24 06:19   új fórumbejegyzés: Hepp Béla
2017-10-24 01:43   Napló: Bátai Tibor