DOKK

 
2718 szerző 34247 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Oláh András
  a címzett ismeretlen
Új maradandokkok

Duma György: Szemünk fényei
Türjei Zoltán: Légmozgás
Tiszai P Imre: Á M E N (javított)
Dezső Márton: Csíkok
Siska Péter: Rendkívüli állapotok
M. Kiss Gábor: A belátás kilátástalansága
Kiss Anna Mária: Anyáskodó
Karaffa Gyula: Nem tudok mást
Vajdics Anikó: Az Isten belőlem (inverziók)
Magyar Éva: Kávé illatú reggelek
FRISS FÓRUMOK

Zsuzsanna Grande 2 perce
Gyors & Gyilkos 4 perce
Petz György 4 perce
Iványi Judit 41 perce
Szigeti György 9 órája
Gulisio Tímea 9 órája
Nagyító 11 órája
Mórotz Krisztina 14 órája
Frady Endre 15 órája
Gyurcsi - Zalán György 15 órája
Tóth Gabriella 18 órája
Tiszai P Imre 18 órája
M. Kiss Gábor 20 órája
Szakállas Zsolt 22 órája
DOKK_FAQ 1 napja
Seres László 1 napja
Türjei Zoltán 2 napja
Tamási József 3 napja
Szalay Károly 3 napja
Vajdics Anikó 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 40 mp
weinberger 4 perce
akvamarin 26 perce
OLvasatlanul 40 perce
A vádlottak padján 1 órája
P 9 órája
Tenkjú 10 órája
nemCasanova Naplója 11 órája
kostenyész.0 11 órája
Köszönöm szépen! 13 órája
Bossi alkotásai 15 órája
PIMP 18 órája
argumentum 20 órája
mix 21 órája
Bátai Tibor 22 órája
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Volt egy pillanat
Legutóbbi olvasó: 2017-12-11 08:33 Összes olvasás: 8858

Korábbi hozzászólások:  
197. [tulajdonos]: szocialzáció2017-11-27 08:11
GONDOLATOK REGGELIRE

Gondolatok, reggelire:
(Édes Frí! Kedves Olvasóim!

Valahogy, mindig azt gondoltam, egynek kell lennie a gondolataimnak és a beszédemnek.
Ha valamit nem mertem kimondani, mert féltem, végig sem gondolva hogy mitől, elnyomtam a gondolatot inkább, mert nem akartam gyávának érezni magamat.

Mert! Nem mindegy, mit, miért mondunk, vagy nem mondunk ki, amikor a nyelvünkre jönne.
Félelemből, szeretetből, jól felfogott érdekből, kényelemből, s vagy, mert nem szeretjük az ellentétekből született összeütközéseket.
Utóbbinak lehet az oka gyengeség-érzet, az önbecsülésnek és az önérvényesítési képességnek több-kevesebb hiánya. Egyszerűbben fogalmazva: félelem a (lelki vagy fizikai) fájdalomtól.

Vagy! A „bevert fej”, a zsibbadtra suhintott kezecskék, tenyerecskék-körmöcskék feledésbe merült fájdalmas zsibbadása.
Azaz, a tudatalattiba ékelődött, rejtett motiváció.

Jaj, a szocializáltságról, az empátiáról, a másik ember tiszteletéről "majdelfeledkeztem".


196. [tulajdonos]: jav.2017-11-12 14:45
Ezért írtam azt, még mielőtt észerevettem, hogy...

195. [tulajdonos]: Gyurcsi2017-11-12 14:42
Ne aggódj, Gyuri!

Én meg már megörültem, hogy a versemről!
Ezért írtad azt, hogy: szerintem nagyon elkaptad a lényeget.

Többet is, mint amiről a vers szól.

Nem kicsit, megláttam magamat benne! :-)

Köszi!

Nagyon tetszik, és jót nevettem!

:-)))

14.    Gyurcsi: Erről ez jutott az eszembe    Iványi Mónika: gyerekkor    2017. 11. 12. 14:22 ip:
62.201.75.*kor



Nem akartam én megszületni
de ha már igen
akkor se oda
vagy ha már oda
nem akkor
korábban
de akkor meg háború volt
a francba
sehogy se jó
igazam volt, hogy nem akartam

nem akartam gyerek lenni
még egymásra se voltak tekintettel
hát még egy gyerekre

felnőtt akartam lenni

ha valamit nagyon akar egy ember
csak valóra válik

ez sikerült
ez az egy

nem jobb

talán lennék megint gyerek
de nem ott
igaz, itt se

még a saját gyerekem se lennék

inkább csak úgy
Valakinek A Gyereke

és onnan felnőni megint


194. [tulajdonos]: toll és kő2017-11-12 13:55

Tegnap írtam ezt, Bátai Tibor naplójában, a repülés és írás témához, mert megszólalásra késztetett. Köszönöm Neki!
„Jelzem, átéltem valami hasonlót. Hetekig, hónapokig, évig, kettőig tartott, s lassan, lépcsőzetesen múlt el.
Úgy gondolom, a saját tetteim és a környezeti hatások, mintegy elkoptatták, s fokozatosan visszasüllyedtem, talán még nem olyan mélyre, mint amilyen állapotban előtte voltam. Azóta is szeretném elmondani mindenkinek, mit éltem át. Volt néhány kísérletem erre. S van egy célom, amit még nem adtam fel. De, nem repülésként éltem meg ezt az élményt. Az életben való, rendkívül felfokozott jelenlétnek mondanám inkább. "Feltört" állapotnak. Igen, ahogy írod, ez az örökkévalóság, a végtelen szeretet, és a teremtésben való aktív részvétel élménye volt. Ekkor kezdtem írni, néhány korábbi verset, regénykezdeményt, naplót leszámítva. Hozzá tartozik, hogy gyerekkoromban azt mondtam mindenkinek a - mi leszel, ha nagy leszel kérdésére, hogy: író. Ez olyan volt, mint egy ígéret. Egy előre hajított toll, amit, amikor már minden mást elengedtem, a lábam előtt találtam meg, és a kezembe vettem.
Rengetegféleképpen fogalmaztam már meg ezt. Most így sikerült.”

Legelőször nem tollat írtam, kedves Krisztina, s a Celan vers juttatta ezt eszembe, hanem követ. Mert, a tudatalattim, mindig felveti, feldobja, amire szükségem van, hogy teljesítsem a vállalásom, a feladatom, ha úgy tetszik küldetésem.
Ezt írtam: Ez olyan volt, mint egy ígéret. Egy előre hajított kő, amit, amikor már MINDEN MÁST ELENGEDTEM, a lábam előtt találtam meg, és a kezembe vettem.
Nem emlékszem, de lehet, megfogadtam, hogy aki utamba akar állni, megdobom vele.
Ez történt a Nagyítóban, s más verseimnél.
Mert amit hoztam, kaptam... és, nem kértem senkitől. Csak rám bízták, rám testálták, s én, bevállaltam. De nem az enyém. Tovább kell adnom, míg nem késő!. De, túl korán sem szabad. Ezért kell áttörnöm, bizonyos, külső-belső akadályokon. Hogy hol tarok ebben, ahhoz keresem a tájékozódási, és elrugaszkodási pontokat.

193. [tulajdonos]: megszállottság2017-11-11 08:30
Nagyon kivagyok. De csak ülök a gép előtt, mint akit ide parancsoltak, és keresgélek.
Belső parancs ez, nem külső.
Szép reggeled legyen, drága Frí!

Megszállottság

Érzem. Hallom a FARKASOK üvöltését, hívását.
Nem volt sikeres, abba hagytam hát, az önmagam domesztikálását.
Így, még inkább megnőtt az ereje, a "magával ragadó erőnek".
Választanom kell: kalász leszek e,
vagy a kaszások szolgálatába állok,
felkészülve ezzel, a "nagy aratásra".

( Lsd. Beszélgetés Rejtett Kézzel
http://gillianbface.blog.hu/2017/01/22/beszelgetes_rejtettkezzel )

Hogyan működöm?
Ha az életben szivárványt látok, hátra dőlök.
Nincs munkám vele.
De ha lószart, felgyűröm az ingujjat, és addig keverem-kavarom, míg tejszínhab nem lesz belőle.


Van egy olyan élményem a gyermekkoromból,
hogy az utcánkban, a kocsiúton, a házunk előtt és közelében, ahol gyakran szekereket, vagy gumikerekű kocsit húztak lovak, nyáron - lótrágyát, lócitromot gyűjtöttem Anyukámnak, hogy mázolni tudja vele a műhely földes padlóját.
Ha arra járt valaki, kicsit szégyenkeztem, s még a tevékenységet is felfüggesztettem.
Úgy tettem, mintha… játszanék, vagy keresnék valamit.


192. [tulajdonos]: Levél egy hitvesnek (részlet)2017-11-08 22:55
Hétfőre egy karácsonyi színpadi vagy film jelenetet kéne írnom. Forgatókönyvet. A Spyderco kés történetére gondoltam, de képzeld elfelejtettem a részleteket. Betemette az idő.
Akkor, Szilveszterkor, egyszer, piszkosúl elverte Febe a jányt. Akkor az egyszer. Ha elfogadta volna a kést, lehet, az "elvágta volna a kapcsolatuk szálát"! Vagy, a kettőnkét.
Most. Valami nem kerek megint. Na, nem a Hold.

Ezoteri-kus(s)

Mekkora KÖR vagy? Mekkora öKÖR vagy! Elfogytam melletted mint a HOLD.

Ne ítéld el érte! Makarenkói verés volt!

- megérintesz! megérintlek,,, még! még! még!.... jó?

Adni szerettem volna, valami felejthetetlent, valami értékeset. Amit mindig magánál hord majd. Amiről az eszébe jutok. Hogy mire használja? Háááát, kaptárfaragásra? 15 ezer körül volt az ára, már nem emlékszem. Febe, annyira béketűrő, jámbor gyereknek tűnt, azt, hogy bántana valakit, el se tudtam képzelni. Nem sokkal az eset előtt, vagy után, megverekedett a jányért, a gyerekek apjával, a volt élettárssal.
A Karácsont nem töltöttem otthon. Itt volt a lányom. Azaz otthon töltöttem, és nem itthon. Mert az élet úgy hozta, hogy kétlaki lettem.
250 km és egy világ, a két lakhelyem közötti távolság. Az ajándékot nem fogadta el. Sőt, nem is tudta meg, mi volt az. Én pedig visszakértem, és visszakaptam az árát.

191. [tulajdonos]: tévedésem2017-11-04 18:41
Na, jó nagyot tévedtem a naplómban, ami a kimásolt statisztikát illeti. El is ment a kedvem magamtól egy időre. Még szerencse, hogy kevesen értik. De ha félreértik, amiért én vagyok a felelős, még rosszabb!

Olvasói hozzászólások nélkül
190. Vezsenyi Ildikó: Lista2017-11-04 15:39
Ez a lista azt mutatja, ki mekkora energiát tesz bele, hogy a DOKK jobb hely legyen.

Az a Napló a Pálóczi Antalé (tulajdonos), aki mindent - időt energiát nem kímélve -, megtesz azért, hogy a DOKK mindannyiunk számára jobb hely legyen, s aki biztosan nem akarta rád terelni gyanút egy betűkihagyással. Aki ezt mondta, ártani akart.

Olvasói hozzászólások nélkül
189. Vezsenyi Ildikó: ez mi2017-11-04 14:10
rejtvény :-)
Arra, hogy ki, mikor és miért szólal meg, és mit mond.

Olvasói hozzászólások nélkül
188. Vezsenyi Ildikó: beindult2017-11-04 14:06
Hú! Úgy látom, beindult az autoimmun betegségben szenvedő, öreg, "nagy beteg" mamut immunrendszere!

A napló folytatása
A napló jelszava:
Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: fri6  


Olvasói megjegyzés
Feladó:Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: x4gi  


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2017-11-29 06:51 Gyurcsi
2017-11-17 02:28 F. Orsolya
2017-11-02 17:58 Vezsenyi Ildikó
2017-10-29 11:27 szekszelvesztő
2017-10-22 10:13 ekszszerkesztő
2017-10-17 21:14 furim
2017-09-26 06:03 Kármin Lili
2017-09-19 08:36 Tiszai P Imre
2017-09-14 16:09 Berta Gabriella
2017-09-01 12:16 Barna Ágota
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2017-12-11 10:04   új fórumbejegyzés: Zsuzsanna Grande
2017-12-11 10:00   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2017-12-11 10:00   Napló: weinberger
2017-12-11 10:00   új fórumbejegyzés: Petz György
2017-12-11 09:59       ÚJ bírálandokk-VERS: Paál Marcell Diagnózis
2017-12-11 09:44   új fórumbejegyzés: Petz György
2017-12-11 09:38   Napló: akvamarin
2017-12-11 09:27   Napló: akvamarin
2017-12-11 09:24   Napló: OLvasatlanul
2017-12-11 09:23   új fórumbejegyzés: Iványi Judit