NAPLÓK: Szuszogó szavak
Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 07:24 Összes olvasás: 77111490. | [tulajdonos]: betűfüzérek | 2017-06-21 17:57 |
Földek vonzásában
Elfogadni az elmúlást (nekem) rágós falat, elengedni a fényeket, a színpompás nyarat - a rögök közé bújt csírát, amiből lét fakad; belenyugodni abba, hogy véges a végtelen,
s megérteni próbálni, bár tagad az értelem. Mennyei füzetekből a vizsgám elégtelen. Ti, többiek, jól feleltek, sohasem kérdeztek, általában én nem vagyok továbbra sem veszteg,
bensőm háborog, mialatt kételyektől retteg; a másoké tán közömbös, ám az enyém riaszt - van-e értelme felkelni; nyújthat a nap vigaszt? Érdemes-e arra sorsom, hogy (végül) elsirasd?
Na, de mégis tovább megyek, holnap, meg utána... Mindegyik reggelen frisset, élőt szimulálva - a föld pedig remeg értem, keze már munkálna.
(Sztancsik Éva L. - 2017. május) |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!