DOKK

 
2719 szerző 34278 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Szakács Eszter
  Jókívánság
Új maradandokkok

Türjei Zoltán: Térkép helyett II.
Türjei Zoltán: Kitettem a lépcsőre
M. Kiss Gábor: Semmire kelő
Gyurcsi - Zalán György: Közöm a tavaszi hajnalhoz - agglomeráció / jav.
Vezsenyi Ildikó: Álmomban
Várkonyi Miklós: Ingázó
T. Kiss Melinda: VIP-váró
Acsádi Rozália: Üvegmezők (2)
Kiss Anna Mária: Már megint Anna szerint
Molnár István: totem
FRISS FÓRUMOK

Nagyító 1 órája
Mórotz Krisztina 3 órája
Kosztolányi Mária 7 órája
Szakács Eszter 8 órája
Gyors & Gyilkos 8 órája
Bánfi Ferenc 10 órája
M. Kiss Gábor 1 napja
Bak Rita 1 napja
Bakkné Szentesi Csilla 1 napja
Pálóczi Antal 1 napja
Seres László 1 napja
Frady Endre 1 napja
Dudás Sándor 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Zsuzsanna Grande 1 napja
Bíró Rudolf 1 napja
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Ilies Renáta 1 napja
Markovics Anita 1 napja
Tiszai P Imre 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Felvil.levelek (feladó:random) 1 órája
útinapló 1 órája
Oswald Chesterfield Cobblepot 3 órája
A vádlottak padján 6 órája
Szeszélyes 6 órája
mix 6 órája
Dada 11 órája
Bátai Tibor 19 órája
P 20 órája
nélküled 23 órája
PIMP 1 napja
szeressétek... 1 napja
Szuszogó szavak 1 napja
Volt egy pillanat 2 napja
(ál)Kínai bölcsességek 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Szuszogó szavak
Legutóbbi olvasó: 2017-12-16 18:35 Összes olvasás: 57670

Korábbi hozzászólások:  
526. [tulajdonos]: betűfüzérek2017-12-14 20:43
Kutya-história

Undor, közöny, unalom
lődörög az utakon -
mindent ellep, beborít,
néha egy eb felvonyít.

Ugat, morog nyargalva,
éjszakából nappalba -
szőre koszos, hullik is,
rebesgetik: full dilis.

Csaholja a népeket,
türelmetlen méreget -
szemétdombra leroskad,
nem talál jót, csak rosszat.

.....

A fásultság motorja
felgyorsul e romokba' -
sebességre kapcsol hát...
ma is kap új rabszolgát.

(Sztancsik Éva L. - 2017. november)

525. [tulajdonos]: betűfüzérek2017-12-08 21:20
Fagyszeretők

Akkor...
a vér megalvadt, kialudt a láng,
borzongató szél söpört a télben -
Most...
halványrózsaszín szagodat érzem
és már elhiszem, itt lesz a hazánk.

Itt, ahol fagyos szeretők élnek,
ahol dermesztő érzések hálnak -
csillagtalan éj sző körénk fátylat,
s jelen-ecsetünk festeget vénnek.

Pedig maradtunk ifjon táncolók,
maradtam öntelt, vadóc szigeted -
együtt és külön hány évtizedet
vittelek bennem, a nagy álmodót?

De már ébredni kell, ezentúl te
őrizzél, ringass, ahogy én tettem -
dajkálj magadban én édes terhem,
fárasztó élnem, ébredj! Tél fúj be.

(Sztancsik Éva L. - 2017. november)

524. [tulajdonos]: betűfüzérek2017-12-02 13:08
Nekrologó

A halálnak szépnek kell lennie.
Ránctalan szeműnek, kíntalannak,
testet hagyva földi, víg tavasznak -
szelíd vonásunk, mondd, istenhit-e?

S akinek nem juthat mégsem béke,
(lapja-hullott Könyvet lát végzete...
tündér szállt el abból, játék, mese)
hogyan idéz nyugvást pisla fénye?

Vajon oszt-e idillt egy Örök Úr
és mi alapján dönt rólad, rólam?
Az üdvös távozás csak kép? Szólam?
Mit tegyen az, kiben fájdalom dúl?

Sosem kaphat választ a halandó -
lehet hitetlen vagy hittel áldott,
lehet megbecsült vagy sorsa-bántott,
az Utolsó Mosoly... nekünk mankó.

Nekünk, akik állunk mellette, míg
nézzük őt, suttogva: ó, mily nemes,
sima a homloka (Isten kegyes...
Szemfedelén boldog lelke feszít.)

A halálnak szépnek kell lennie.
Én nem vettem észre szépet rajtad.
Mankóm elrúgva, az agyam tarthat.
Emléklábam sántán vezet, ki... be.

(Sztancsik Éva L. - 2017. november)

523. [tulajdonos]: betűfüzérek2017-11-28 20:02
Parázslatok

Némán hullunk le végül
a tágas, sötét mélybe
és nem vágyunk itt tovább
küzdeni, testet kérve.

Véget ér egyszer minden,
elfogynak utak, sorsok -
parázslunk ében égen...
hantok, koszorúk, csontok.

(2017. november)

522. [tulajdonos]: betűfüzérek2017-11-22 19:21
Őszvégi anzix

Rámhajol az Éj -
kék, széles szája mély
torkából hörög,
párát köp, gőzölög.

Fáznak a felhők -
napsugaras kendőt
szaggat szét a szél,
rojtján a nyár alél.

Deres föld dagad
vetkőző fák alatt -
sorsom lepereg,
levelek - veletek.

Lassul a ritmus,
(ez őszvégi himnusz)
dallamcsizmában
poroszkál utánam.

(Sztancsik Éva L. - 2017. november)

521. [tulajdonos]: betűfüzérek2017-11-17 22:52
Látófélben

Meg kéne állni, szétnézni kicsit,
amíg van látni, csodálni való -
hamarost lehull, ránk tapad a hó,
a nyárt-sóhajtó szellő is frigid.

Hűvös utakon, bundáknak táján
szívekbe dermed a holnapi vér -
zúzmarán siklik a fess "napfivér",
jégszobrot farag itt benn a sátán.

Meg kéne állni, szétnézni kicsit,
amíg van szemünk és látunk vele,
s lüktet pulzusunk élénkebb fele -
... amíg az égBolt naponta kinyit.

(Sztancsik Éva L. - 2017. október)

520. [tulajdonos]: betűfüzérek2017-11-13 21:39
Egy régebbi... :)

Az én Angyalom

Szorít bennem hű Angyalom,
az, aki véd, vigyáz nagyon -
vajon miért maradt velem?
Áldom, ő lett a mindenem.

Óvom én is, míg bóbiskol,
s vágyat harap hit-dózisból -
hogy azután tovább töltse,
lélek-üdvön gyönyörködve.

Szegény Angyal, koldus párja;
együtt hozzuk a világra...
azt, amiből oly kevés van,
mint fényesség csigahéjban:

ragaszkodást, konok tavaszt,
ahol folyton zöldell malaszt -
nem feladást, sánta reményt,
közös sorsunk pór kincseként.

Repdes bennem hű Angyalom
feslett, szakadt, vén szárnyakon -
sokat kell már pihennie...
többször nem is jönne ide.

(Sztancsik Éva L.)

519. [tulajdonos]: betűfüzérek2017-11-09 20:04
hiábavalóság

bukott bölcsességek
szóval-vert mezején
ketten tartunk még ki
(kőszobrok) te meg én

mindenütt sebesült
közhelyek hevernek
kezek, lábak nélkül
egyik sem nevelget

minek erőlködnünk?
az idő ránk céloz -
lábnyomunkban a gaz
szellőt sem palléroz

(Sztancsik Éva L. - 2017. október)

518. [tulajdonos]: javítás2017-11-05 23:49
A 2. versszak módosítva:


Csapjunk hát akkor a húrok közé,
forrjon a csárdás hej, száz fok fölé;
most rongykabátunk új csodát láthat,
foltozza vígság, csak járjad, járjad!

517. [tulajdonos]: betűfüzérek2017-11-04 13:40
Vigalom

Rikkant a hegedű, dobbant a dob,
szél fúj a kürtjébe, reccsen nagyot;
pördülni, fordulni, jer énvelem,
filmünk az élet oly fény-kép-telen.

Csapjunk hát akkor a húrok közé,
forrjon a csárdás hej, száz fok fölé;
rongykabát rajtunk új csodát láthat,
foltozza vígság, csak járjad, járjad!

(Sztancsik Éva L. - átdolgozás)

A napló folytatása
A napló jelszava:
Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: pwv0  


Olvasói megjegyzés
Feladó:Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: qmp0  


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2017-11-29 06:51 Gyurcsi
2017-11-17 02:28 F. Orsolya
2017-11-02 17:58 Vezsenyi Ildikó
2017-10-29 11:27 szekszelvesztő
2017-10-22 10:13 ekszszerkesztő
2017-10-17 21:14 furim
2017-09-26 06:03 Kármin Lili
2017-09-19 08:36 Tiszai P Imre
2017-09-14 16:09 Berta Gabriella
2017-09-01 12:16 Barna Ágota
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2017-12-16 18:17   Napló: Felvil.levelek (feladó:random)
2017-12-16 17:52   Napló: útinapló
2017-12-16 17:35   NAGYÍTÓ /Siska Péter:pan theos/
2017-12-16 16:36       ÚJ bírálandokk-VERS: Fekete Orsolya A monoton késő (változat egy pillanatra)
2017-12-16 16:26       ÚJ bírálandokk-VERS: Hesz Tamás Este van - Arany
2017-12-16 16:22   Napló: Oswald Chesterfield Cobblepot
2017-12-16 16:15   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2017-12-16 15:56   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2017-12-16 13:37   NAGYÍTÓ /Szemere Brigitta:re/
2017-12-16 13:23   NAGYÍTÓ /furim:re/