Oravecz Péter - Sirokai Mátyás
11.
2007.05.12 21:46
ip: 80.99.59.* | Jónás Tamás: full
|
| Válasz erre | Már fent van ez egész, nyilván épp akkor hallgattál bele, amikor még csak 8 perc töltődött fel -- lassú dolog a feltöltés.
jt | 10.
2007.05.12 21:00
ip: 87.97.94.* | Márti: SzéSza-JóTom
|
| Válasz erre | Na, még jó, hogy kipróbáltam, itt vagytok, álnéven, nekem legalábbis itt jön be.
Bejön, de csak nyolc perc. Ennyit szántál nekünk Tamás?
Ráadásul az utolsó kérdés: szex, vagy vers?
A válasz már nem hallható. Most ne tudjam meg, hogy mit választott Szabolcs?
Alku nincs? Nem lehetne és? Ha zenét lehet hallgatni közben, verseket is akár:-) | 9.
2007.05.12 13:52
ip: 84.0.241.* | Doppel Géza: -
|
| Válasz erre | Ez valami vicc? | 8.
2007.04.01 12:26
ip: 84.1.53.* | vanda: ami szükséges
|
| Válasz erre | szóval megnéztem, nem végig, sajnos, időhiány.
s ami a felolvasóestek szükségességét illeti, azt a felvétel igazolni látszik, hogy jó, hogy kell, hogy nem szabad, hogy ne legyen.
s hogy ez bizony munkás dolog kell, hogy legyen, erre példa oravecz péter jelenléte és mindaz, amit magávol hozott és az esthez hozzáadott. itom szerintem nyudodtan vállalhatta volna, hogy kiül a közönség közé, s szabadjára engedi az eseményeket, ha már így alakult.
sirokai matyi verseit, s őt mint költőt, közelebb hozta az est. támpontokat és szempontokat adott, olyanokat, amelyeket az ember lát és érez, de nem mondd mindig ki, ha otthon olvas.
így vettem észre a versekben a szemlélődést, mint alapmagatartást. ezért a fény (belülről, mint el greconál), ezért a részletek, ezért a fotószerűség, s ezért a nézhetetlen szemszög, mert a szemlélődés kinyitja a látószöget, a hallószöget, az érzőszöget, s mindig táncol és fókuszál, s mindig költői és filozofikus, s mindig fényes - még sötétben is.
szóval, kösz. | 7.
2007.03.31 23:52
ip: 81.0.93.* | szésza: szöveg
|
| Válasz erre | A "szöveg" kifejezés használata a "vers" helyett épp a műfajok állítólagos felszámolódásának tudható be. Vagyis, hogy teljesen lényegtelen volna, hogy próza, vers, prózavers, reklámszöveg, szerelmes levél vagy használati utasítás az adott szöveg, mert - úgymond - annak alapvető tulajdonságait nem befolyásolja. Irodalomelméleti alapterminus. Lehet szeretni, meg nem szeretni. | 6.
2007.03.31 23:36
ip: 87.97.121.* | Márti: re: szövegek
|
Válasz erre
Előzmény | Szia Pionpé!
Tisztes távolságból?
Nekem ez egy kicsit olyan, mintha tudatosan, centivel mérnék a szöveget. Nem tudálékos ez egy kicsit?
Az olvasó úgysem tisztes távolságból nézi.
Éppenhogy közel engedi magához, ha a szöveg hagyja magát. Ha meg nem, akkor el kell engedni, nem igazán érdemes az olvasásra.
A fejlődést én is megkérdőjeleztem.
De ha a festészetre gondolsz, az ábrázolásban van fejlődés (ami a technikát illeti), de azért nem mondanám, hogy a későbbi korok festői nagyobb festők, mint a régebbiek. (Vagy beszélhetnénk a filmről is.)
Az irodalomban is megjelennek újabb és újabb ábrázolási módok (most úgy teszek, mintha értenék hozzá, pedig nem:-), ez talán nem feltétlenül jelent fejlődést. Én inkább a témákban látom a változást, és ezt előrelépésnek tartom.
Nekem nagyon szimpatikus, hogy ti teljesen hétköznapi dolgokat be tudtok emelni az írásaitokba.
Mint pl. van Gogh facipője.
Ki az a lökött, aki éppen egy pár cipőt akar lefesteni?
Kit érdekel ez a téma? És milyen döbbenetes, hogy alig bírsz elszakadni a képtől, olyan ereje van. Bele tudod képzelni a gazdájának a sorsát.
| 5.
2007.03.31 13:20
ip: 87.97.119.* | Gaveres: re: szövegek
|
Válasz erre
Előzmény | Én nem azt mondanám, hogy félnek felvállalni a versírást, hanem inkább tisztes távolból figyelik a szöveget, ami megírás után kel életre (itt most nem a vers írójától való függetlenséget célzom meg, az megint megér egy pár misét: mit ér a vers, ha semmi köze hozzá a költőnek - valljuk be, semmit).
A fejlődésről meg... csak egy apró kérdés. Van-e az irodalomban (általános) fejlődés? Mert ha igen, akkor elméletileg mondjuk József Attila nagyobb költő volt, mint Vörösmarty Mihály. De lehet-e ilyet mondani, egyáltalán? Vagy legyen változás? Az is attól függ, honnan nézzük. Tudod, mit? Nevezzük inkább ezt az egészet, egybegyúrva, a megismerés folyamatának. Olyan szépen hangzik, nem? Nekem speciel tetszik. És akkor nem kell vitatkozni a fejlődésről, sem a változásról.
És a legvégén, becsületes nevem: Pion István. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Márti | 4.
2007.03.31 12:48
ip: 87.97.122.* | Márti: re: szövegek
|
| Válasz erre | Szia!
(Ki is vagy te? Már tudtam, de most nem jut eszembe.
Én most tanulgatlak titeket.)
\\\\\\"Talán a szöveg kifejezéssel el lehet kerülni a vers vonzotta attitűdöket.\\\\\\"
Iegn, pont ezt éreztem, és nem igazán értem. Mintha költők félnének felvállalni, hogy verset írnak.
Tudjuk jól (mi parlagi, igazán laikus olvasók), hogy ma nem azt várhatjuk egy verstőlt, amit egy-két száz évvel ezelőtt. Én pont azt élvezem benne, hogy mindig újat kapok, hogy van változás (Fejlődés? Azt hiszem, nem feltétlenül kell. Ill. mit lehet egyáltalán fejlődésen érteni a versírás esetében?).
Kicsit elgondolkodtatott Mátyás azon kijelentése, miszerint nem szereti a régi írásokat, csak akkor, ha ma is mond számára valamit.
Ez egy kicsit igazságtalan, habár egyet kehet vele érteni. Az igazán jó valóban minden korban tud valamit nyújtani.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Gaveres | 3.
2007.03.31 08:18
ip: 89.133.36.* | Gaveres: re: szövegek
|
Válasz erre
Előzmény | A kérdésedre keresve a választ; ez a szóhasználat nagyjából olyan, mint mikor film vagy kép esetében olvasásról beszélünk, pedig azt nézzük. Talán a szöveg kifejezéssel el lehet kerülni a vers vonzotta attitűdöket. Persze ez megint megnyit egy másik utacskát, nevezetesen, hogy a szöveg nem csak vers lehet, hanem próza is. De természetesen egy Oravecz-Sirokai kontextusban egyértelmű, hogy versre értendő. | 2.
2007.03.31 01:56
ip: 87.97.88.* | Márti: szövegek
|
| Válasz erre | Régen tapasztaltam ilyen figyelmet, amilyet Oravecz Péter szentelt a fiatal pályatársnak.
Nagyon élveztem a beszélgetést, még így fél kettő tájékán is.
És nem lehetne ennek egy fordítottja is?
Most úgysem hallottunk Oravecztől verset.
Nagyon kíváncsi lennék, hogyan közelítene Sirokai (aki nagyon érdekes költőegyéniségnek tűnik számomra) Oravecz költészetéhez.
Még egy kérdés: van valami koncepció abban, hogy szövegekről beszélnek, soha nem versről? | | A fenti posztra érkezett válaszok: Gaveres | 0 10 |
|
